A leggyakoribb gyermekurológiai problémák

A gyermekurológiai szakrendelésen a gyerekek vizeléssel kapcsolatos gondjaival, a húgyutak megbetegedéseivel és a kisfiúk ivarszervi elváltozásaival  foglalkoznak. Ez utóbbi különösen érzékeny terület, hiszen a szülőkben fokozott aggodalmat kelt minden olyan rendellenesség, amely a kicsik nemi szerveit érinti.

Dr. Póth Sándort, a Budai Egészségközpont urológus szakorvosát arra kértem, mutassa be azokat a problémákat, amelyekkel a leggyakrabban viszik hozzá a szülők kisgyermekeiket.

A fiús anyukák egy része, különösen az első gyermekük esetében eleinte szinte fél a fiúcsecsemő tisztába tételétől, nemi szerveinek ápolásától. Tart attól, hogy esetleg nem jól tesz vagy elmulaszt valamit,  esetleg nem ismer fel időben egy rendellenességet. Jogosak–e ezek az aggodalmak? Milyen tünetek jelezhetik, hogy nincs minden rendben?

A leggyakrabban előforduló problémákat – például a fitymaszűkületet és a rejtettheréjűséget -  többnyire már a születés utáni első orvosi vizsgálat kiszűri, és a szülők bízhatnak a gyermekorvos rendszeres ellenőrző vizsgálatában is. Bár a túlzott aggályoskodás sem szerencsés, természetes, hogy a szülő a napi gondozás során felfigyelhet olyan gondokra, ami nem feltétlenül tapasztalható meg az orvosi vizsgálat során. Leginkább a vizelés módját érdemes megfigyelni. Ha a fiúcsecsemők vizelése nem ívelten, legalább gyufaszálnyi vastag sugárban történik, hanem csak csepeg, nehezen indul, akadályozottnak tűnik, akkor minél előbb mutassák meg szakorvosnak. Ha a húgycsőnyílás körüli területek visszatérően irritáltak, gyulladtak, az csípős vizeletre, húgyúti fertőzésre utalhat mindkét nem esetében. A kisfiúk nemi szerveinél a fityma mozgathatósága és a heregolyók megfelelő helyzete lényeges, ha ebben változás történik, természetesen fel kell rá figyelni.

Mit kell tudniuk a szülőknek a fitymaszűkületről? Megoldódhat-e magától, illetve mely esetekben kell azonnal kezeltetni?

A fitymaszűkület nem ritka dolog, a csecsemők mintegy felét érinti. Ilyenkor a hímvessző végét borító bőr kettőzet, a fityma nem húzható a makk mögé. Ez még nem minden esetben kóros elváltozás, meg kell különböztetni az úgynevezett természetes letapadástól (agglutináció), mely magától oldódó jelenség. A fitymaszűkület lehet veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat például ismétlődő gyulladások, sérülések, vagy bőrgyógyászati betegségek talaján kialakult hegek miatt. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy nem minden szűkület kóros, és a fitymaszűkület sem mindig igényel különösebb kezelést.  Bizonytalan esetekben bátran forduljanak urológushoz.

A szülők körében nagy vitát vált ki, hogy kell-e a fitymát mozgatni, húzogatni, segítenek vagy éppen ártanak-e ezzel. Ön mit ajánl ezzel kapcsolatban?

Csecsemőkorban, vagyis egy éves korig, ha egyéb panasza (láz, vizelési nehézség, folyamatos gyulladás) nincs a gyereknek, akkor nem szükséges a szűk fitymával azonnal orvoshoz rohanni.  A legfontosabb, hogy ne erőltessük a fityma fájdalmas hátrahúzását, ne feszegessük, különösen panaszmentes, 3 évnél fiatalabb gyermek esetében, mert ez maradandó sérüléshez, később elkerülhetetlen műtéthez is vezethet. A fürdőkádban azonban óvatos „fitymatorna” végezhető. Ilyenkor a vízben felpuhult bőr kíméletes, nem fájdalmas (ameddig a szövet engedi) hátra-tornázásával próbálhatjuk mozgásba hozni a letapadt bőrt. Ha fáj a gyermeknek, nem szabad tovább erőltetni. Ezt a puhító folyamatot lehet pl. körömvirágkrém időszakos használatával támogatni. Kisebb szűkületeket, minimális letapadással megpróbálhatunk speciális gyógyszeres kenőcsökkel kezelni.  Amennyiben nem sikerül a gyógykrémes terápia, a kisebb letapadásokat az urológus szakorvos helyi érzéstelenítésben is fel tudja oldani. Ez ambulánsan zajlik, tehát a kis beavatkozás után azonnal haza is mehet a gyermek. Nagyobb letapadásokat, kifejezett fitymaszűkületeket (általában 3 évesnél idősebb gyermeknél), esetleg korábbi feloldott, de ismét letapadt fitymákat az esetek többségében már gyógyszeres kezeléssel nem lehet eredményesen oldani. Ilyenkor a műtéti megoldás válik szükségessé.

Hogyan zajlik a fitymaszűkület műtéti megoldása?

Egyik lehetőség a szűkült fitymagyűrű kisebb bemetszése (ún. dorzál incízió), de ez még a legkiválóbban elvégzett beavatkozás után is nagy százalékban ismételt behegedéssel, szűkülettel gyógyul. A leghatékonyabb módja a fitymaszűkület megoldásának a heges, szűkült bőr teljes eltávolítása, avagy a radikális cirkumcízió, más néven körülmetélés. Ez az orvosi indikáció alapján végzett beavatkozás férfi betegeknél gond nélkül kivitelezhető helyi érzéstelenítésben. A gyermekek esetében egy nagyon gyenge narkózis ajánlott, mivel a beavatkozás lelkileg is megterhelő lehet számukra, illetve a műtétet teljes nyugalomban kell végezni a sikeres kozmetikai eredmény eléréséhez. Az operáció napján, a beavatkozás után, amint pisilt a gyermek, már haza is mehet a családjával.

Másik rettegett helyzet az, ha a fiúbabáról kiderül, hogy a nemi szerveivel nincs minden rendben, heréje fejletlen vagy rendellenes helyzetű, nem szállt le a szokott módon a herezacskókba. Mit kell tudni erről a rendellenességről, van-e esély arra, hogy spontán rendbe jöjjön?

A herék kifejlődését születéstől kezdve figyelni kell, és bármilyen kétség merül fel, szakorvoshoz kell fordulni vele. Rejtettheréjűségről akkor beszélünk, ha a here nem a herezacskóban helyezkedik el, vagyis amikor nem következett be a herék fejlődése során a has területéről a herezacskóba való leszállásuk. Különféle kóros állások alakulhatnak ki, amelyek időben történő felismerése és kezelése döntő fontosságú a herék fejlődése és későbbi funkciójuk megőrzése céljából. Kialakulása és a kezelés szempontjából meg kell különböztetnünk a rejtett here különböző formáit: ingahere, lágyéktájon tapintható here, hasüregben rekedt here és a here kifejlődésének hiánya.

A rejtett heréjűség enyhébb formája az ún. ingahere. A here ilyenkor nem tartózkodik a normális helyzetében, de a vizsgálat során a herezacskóba simítható és egy ideig ott is marad. Ez az állapot legkésőbb 10 éves életkorig magától javul, akár a pubertás kori férfihormonszint változásával meg is gyógyulhat. A műtét lehetőségét (a here fixálását a herezacskóban) csak nagyon erős „rugószerű” visszaugrálás esetén kell fontolóra venni.

Egyéb esetekben, a hasűrben maradt vagy „eltévedt” here esetében viszont a későbbi súlyos szövődmények (tumoros elváltozás, nemzési képesség zavara, herecsavarodás) megelőzése miatt a herék herezacskóban történő mesterséges leszállítását és rögzítését el kell végezni. Ezt urológus, vagy komplexebb esetekben gyermeksebész végzi.

Meddig várhatunk a herék helyzetének spontán rendeződésére?

A harmadik születési hónap után már a magától befejeződő hereleszállás esélye szinte minimális, e kor felett mindenképpen ajánlott a gyanús állású heréket gyerekorvosnak, vagy urológusnak megmutatni. A fiúgyermekek kóros hereállását optimális esetben az első életév végéig, de legkésőbb 2 éves koruk végére rendezni kell. Speciális indikáció esetén a gyermeksebészek már 6 hónapos korban is elvégzik a helyreállító műtétet. Később történő terápia a már említett veszélyek előfordulásának jelentős emelkedésével járhat.

A diagnosztikában illetve a műtét lebonyolításában nagy segítség a „kulcslyuk-sebészet”, a laparoszkópia.   Ilyenkor a hasfalon ejtett pár milliméteres lyukakon bevezetett kamerán benézve a hasűrbe, pálcavékony eszközök segítségével felkeresik a hiányzó herét, és lehetőség szerint azonnal a helyére is vezetik. Tíz évnél idősebb fiúknál, ha megfelelően fejlett az ellenoldali, rendesen leszállt here, akkor a hasban nem kielégítően fejlődött here eltávolítása is szükségessé válhat, hogy csökkentsük a rosszindulatú elváltozás megnövekedett rizikóját.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.