• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Iskolások, kamaszok jellemző ortopédiai betegségei (2. rész)

    Az iskoláskorúaknál, kamaszoknál többféle ortopédiai probléma merülhet fel. Arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a kisiskolások és tinédzserek jellegzetes ortopédiai betegségeiről.

    kamasz-ortopedia-1

    Melyek a jellemző ortopédiai betegségek ebben az életszakaszban?

    A mozgásszervek fejlődése szempontjából a 12 és 16 év közötti életidőszak nagyon kritikus periódus. Előfordul, hogy a gyerek fél év alatt 15-20 centit nő. Ilyenkor főleg a hosszú, csöves csontok nőnek és egyes esetekben megjelenhet akár növekedési csontfájdalom is. Előfordul, hogy ezt a gyors csontos növekedést nem tudja követni az izmok, szalagok nyúlása, s ennek következtében kialakulhat ízületi  kötöttség,  nehezebb mozgathatóság, elsősorban az alsó végtagi izmokon, ínszalagokon (pl. hátsó combizom, Achilles-izom, gerinc fartáj felé haladó izom). Ebben az életkorban a gerincdeformitások jó része funkcionális: hirtelen megnő a csontos gerinc, aztán elhajlik, mert nincs megfelelő vázizomzat, ami megtámassza. Előfordul az ismeretlen eredetű gerincferdülés, ami a gerinc előrehaladottabb deformitását okozhatja. A  csigolyák ebben az esetben nemcsak eldőlnek, hanem el is csavarodnak. Ezek az esetek mindenképpen speciális kezelést, gyógytornát, akár  fűző viselését, folyamatos   gondozást, odafigyelést igényelnek a gyermek és a szülők részéről. Kiváltképp lényeges, hogy a 12 és 16 év közötti életidőszakban a gyerekek aktívan mozogjanak (építsenek izmot és végezzenek sok nyújtó gyakorlatot), és ha vékony testalkatúak, gyenge vázizomzatúak, akkor fogyasszanak sok fehérjét, hogy az izomzat hozzáépüljön a csontvázrendszerhez, ami így megfelelő tartószerkezetet tud nyújtani.

    A XXI. század innovációi, az okoseszközök mennyire vannak hatással a gyermekortopédiára?

    Az okostelefonokat, tableteket manapság nagyon divatos szidni, de lehet, hogy ez egy kicsit fetisizált. Gondoljunk csak arra, hogy a gyerekek régen a könyvet tartották a kezükben, ma pedig a telefont vagy a tabletet. A testtartásuk nem változott, csak a kezükben tartott tárgy más, a mértékkel van a probléma. A modern technika a jövő, erre megy a világ. Az okoseszközök kiiktathatatlanok az életünkből, s ha az innovációval nem tartunk lépést, akkor behozhatatlanul lemaradunk. Mindent összevetve az okoseszközöknél sokkal nagyobb problémának tartom a mozgásszegény életmódot és az ülőmunkát. Szerintem a gyerekeknek azt kell megtanítani, hogy elkerülhetetlen a sok ülés és az elektronikai kütyük nyomkodása, de ezek után igenis álljanak fel és mozogjanak is. A szülői példamutatás rendkívül fontos ebben az esetben is. Ha a mozgás benne van a család mindennapi életében, akkor a gyerek átveszi ezt a szokást. Tegyünk róla, hogy családunk mozgásban aktív életet éljen és töltsünk értékes időt gyerekeinkkel. Véleményem szerint a gyerek a kötelező feladatokon kívül legfeljebb napi 1-1,5 órát nyomogassa a kütyüit, aztán jusson idő másra is.

    kamasz-ortopedia-2

    A prevenciós szemlélet mennyire van jelen a gyerekortopédiában?

    Rendkívül fontossá vált az elmúlt 10 évben a prevenció. Napról-napra fejlődik az orvostudomány, így a felnőtt és a gyerekortopédia is. „Az időben észlelni az elváltozást és elkezdeni a kezelést” szemlélet az uralkodó, ennek részei a kötelező/ajánlott szűrővizsgálatok. Ráadásul a segédeszköz és műtéti technika is innovatív fejlődésen megy keresztül. Úgy véljük, hogy mielőbb el kell kezdeni a funkcionális rehabilitációt, az erősítést és mielőbb rá kell venni a pácienst az aktív életre. A prevenciós hozzáállás azért is fontos, mert egyre hosszabbak az emberek életkilátásai. S minél hosszabb az életidő, annál hosszabb az az időintervallum, ami pl. a mozgásszerveket később az öregedéssel kifejezetten érinti. Gondoljunk csak bele: fiatalként fel kell építenünk a csontvázrendszerünket és az izomzatunkat, hogy az hosszú évtizedekig jól működjön. Ám ha mindezt 15 éves korunkban elmulasztjuk, mert pl. nem sportolunk, nem eszünk megfelelően (mint pl. a koplaló tinilányok), akkor megeshet, hogy nem érjük el a korosztályunknak megfelelő báziscsonttömeget. Emiatt sajnálatos módon egy alacsonyabb értékről fogunk indulni, melynek következménye lehet a korai csontritkulás. Lássuk be, hogyha jó egészségben, aktívan szeretnénk élni, akkor fontos a mozgásszervek karbantartása és mindezek megfelelő működésének megalapozása már gyermek-, fiatalkorban.

     A cikk Dr. Lajos Éva közreműködésével készült.