Milyen problémákkal kereshetik fel a páciensek a Budai Egészségközpontban?
A BEK-ben 2018 őszétől van magánrendelésem, emellett a menedzserszűrésre és foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatra érkező páciensekkel kapcsolatos kardiológiai feladatokat is ellátok. Elsősorban szívproblémákkal várok betegeket, de megkereshetnek általános, belgyógyászati panaszokkal is.
Melyek a leggyakoribb problémák, amivel Önhöz fordulnak?
Leggyakrabban mellkasi panaszokkal, nehézlégzéssel, fáradékonysággal, vagy lábdagadással jellemezhető panaszokkal, tünetegyüttesekkel keresnek meg, de mostanában több alkalommal vizsgálatam ki beteget ájulás, eszméletvesztés miatt is.
Milyen vizsgálati módszereket alkalmaz?
A kardiológiában van néhány vizsgálati alapmódszer, mely az általános betegvizsgálat során nem hiányozhat, elsősorban az igen magas információtartalma miatt. Ezek közé tartozik a fizikális vizsgálat, az EKG és a szívultrahang. Ezek egyike sem ártalmas, mellékhatása nincs, viszont igen hasznos információkat kaphat a kardiológus a szív esetleges strukturális vagy funkcionális eltéréseiről. A szívultrahang során nemcsak a szív pumpafunkciójáról, a szív falainak szerkezetéről, a szívbillentyűk állapotáról, hanem a benne áramló vér sebességéről, irányáról és az egyes szövetek elmozdulási sebességéről is érdemi képet kaphatunk. A nyugalmi EKG fontos információt rejt az ingerképzés és vezetés esetleges eltéréseiről. Emellett végzünk még terheléses EKG-t (ergometria), mely a rejtett koszorúér betegség vizsgálatára alkalmas, 24 órás vérnyomás monitorozást, ami a vérnyomás pontos beállításához szükséges és 24 órás EKG megfigyelést (Holter), ami a szívritmuszavarok feltérképezéséhez elengedhetetlen. Emellett fontos megemlítenem, hogy szükség esetén a beteget invazív vizsgálatokat is végző szívcentrumba is tovább tudom irányítani, amennyiben például szívkatéterezés szükségessé válik az alap vizsgálati sor értelmében.
Mit tehetünk a prevenció érdekében?
Manapság jól ismert tény, hogy a szív-érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, vagy késleltethető megfelelő prevenciós irányelvek mellett. Ezekről a kardiológiai szakma egyértelmű iránymutatások mentén és szinte sosem látott egyetértésben foglal állást. A legújabb irányelvek szerint a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében a beteg által tartott diétának, a dohányzás mellőzésének, a vér koleszterin és vércukor szintjének, illetve a vérnyomás megfelelő tartományban tartásának, a testmozgásnak és a normális testsúly megtartásának van szerepe. Emellett sajnos az életkornak, a nemnek, a genetikának és a társbetegségeknek is jut szerep az érelmeszesedés folyamatában, mint általunk nem befolyásolható tényezőknek.
Milyen esetekben muszáj orvoshoz fordulni?
Terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, eszméletvesztés, nehézlégzés, hirtelen kialakuló lábszárvizenyő esetén nagyon fontos a kardiológiai kivizsgálás. Ha a terhelési kapacitás hirtelen romlik, vagy egyértelmű okkal nem magyarázható fáradság jelentkezik, akkor szintén hasznos orvoshoz fordulni. Össze-vissza szívverés érzése vagy ritmuszavar érzés esetén is indokolt kardiológust felkeresni. Nem utolsó sorban pedig igen megfontolandó a kivizsgálás azok esetében, akiknél halmozottan fordul elő kardiológiai rizikófaktor vagy a családban volt súlyos szívbetegség. Nyugalmi mellkasi fájdalom esetén azonnali kivizsgálás és ellátás javasolt.
Van olyan páciens története, ami tanulságos lehet?
Sok éven át dolgoztam a SE II. sz. Belgyógyászati Klinika őrzőjében, ahol igen sok komplex és tanulságos esettel találkoztam. Az első beteg, aki ehhez hasonló kérdéskörben eszembe jut, az egy 24 éves fiatal fiú, akit háziorvosa több alkalommal hazaküldött, amikor az gyengeségre és fáradékonyságra panaszkodott, mondván ezt a túlterheltsége és a túlsúlya okozza. Hónapokkal később került kivizsgálásra, amikor háziorvosának megemlítette, hogy édesapja fiatalon halt meg hirtelen szívhalálban. Hozzánk kerülve, a kivizsgálás kapcsán derült fény nagyon súlyos tágulásos szívelégtelenségére, melyet valószínűleg egy közös, a családban többekben is előforduló gén hibája okozhatott. A beteg azóta szívelégtelenség gondozásban van, ráadásul családtagjait megvizsgálva többeknek is szükséges volt a kezelés elindítása. Ebben az esetben szükséges volt egy beépíthető defibrillátor telepítésére is, mely a beteget megvédi az ebben a betegségben igen gyakran előforduló és halált okozó szívritmuszavaroktól. Ez az eset mindig emlékeztet a beteg tüneteinek komolyan vételére.
A másik eset egy 75 esztendős hölgy története, akinél szívbillentyű hiba miatt műbillentyű került beültetésre. Ezt követően a kötelező vérhígító kezelés mellett életveszélyes vérzése indult a vastagbélből, melyet csak azonnali endoszkópos műtét elvégzésével lehetett megállítani. Mint később kiderült a vastagbelében igen sok, potenciális vérzésforrásként funkcionáló polip volt már a szívműtétet megelőzően is. Ebben az esetben bölcsebb lett volna a kötelező műtét előtti kivizsgálást kiterjeszteni és vastagbél tükrözést is végezni, illetve ennek ismeretében másik típusú, vérhígító kezelést nem igénylő szívbillentyűt választani a betegnek. Ez az eset a társszakmák közötti együttműködés életbevágó fontosságára hívja fel a figyelmemet és emlékeztet, hogy mindig próbáljak elsősorban belgyógyászként gondolkodni, a beteget teljes egészként nézni, több mindenre gondolni, mint ami kötelezően előírt, jól együttműködni a kollégákkal a beteg érdekében, hiszen ez a belgyógyászati szakma egyik mottója.
