Digitalizáció, jogszabályok és adatvédelem

Intézetünk jogi végzettséggel is rendelkező reumatológus szakorvosa, Dr. Mogyorósi Dorottya a Richter Gedeon közép-európai hírlevelében az egészségügy digitalizációja kapcsán nyilatkozott. A tartalmat edukációs céllal a Richter Gedeon szolgáltatta. Az anyagot az Inspira munkatársai szerkesztették. Az eredeti angol interjút az alábbiakban teljes terjedelmében, magyar fordításban közöljük.
 

Digitalizáció és jogi szabályozások

Folytatva orvosokkal készített interjúsorozatunkat, Dr. Mogyorósi Dorottyával ültünk le beszélgetni. A doktornő jelenleg reumatológusként dolgozik a BEK-ben (Budai Egészségközpont) és Szentendre egészségügyi intézményeinek szakorvosi rendelőjében. Orvosi szakképesítései mellett jogi diplomával is rendelkezik, dolgozott egészségügyi közigazgatásban, és jogászként a Semmelweis Egyetemen, ahol részt vett az egyetem Adatvédelmi és Betegjogi Központjának felállításában. Emellett a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága etikai bizottságának választott elnöke. Páratlan szakmai háttere és tapasztalata révén tökéletes szakértőnek bizonyul arra, hogy egy átfogó képet adjon adatvédelmi kérdésekben, amelyek az egészségügyi szektor digitalizációs folyamatát érintik.

Dr. Mogyorósi szemlélete optimista a digitális átalakulás adta lehetőségekkel kapcsolatban, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a technológiai és a jogi területek fejlődése természetesen különböző ütemben halad:

„A digitális egészségügy technológiai szempontból rohamosan fejlődik. Végtelen lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor a jogi szabályozások nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel, az irányelveket később alkotják meg. E mögött az újonnan megjelenő megoldások számának exponenciális növekedése állhat. Csak a kreativitás szabhat határt ennek a növekedésnek.”

Az adat a digitális egészségügy magja. Abban, hogy az orvosok és a páciensek milyen módon szolgáltatnak, illetve használnak fel adatokat, nagy különbségek vannak, és ez az a terület, ahol egyelőre nincsen standardizáció. Viszont, ahogy arra Dr. Mogyorósi rámutat, a legtöbb páciens már folyamatosan gyűjt információkat tünetekről vagy kezelési módokról, tehát a digitalizáció felé vezető első lépést a páciensek oldaláról megtették; már a hétköznapi rutinjuk részévé vált.

Ahogy az a korábbi hírleveleinkből és interjúinkból is világosan kiderült, a digitális egészségügy sarokköve a telemedicina. A COVID-19 világjárvány miatt a telemedicina jogi szabályozás alá került Magyarországon, habár ezek a szabályozások csak a járványügyi krízis alatt voltak hatályban.
Ezek a szabályozások a következőket foglalták magukba:

• A telemedicina meghatározását

• Két alapelv meghatározását, amelyek mentén a telemedicina alkalmazható. Az egyik alapelv az, hogy az iktatási és a dokumentációs gyakorlatnak folytatódnia kell. A másik az orvosok felelősségét növeli, miszerint a telemedicinás konzultáció során felállított diagnózisok alapján, az orvosoknak el kell dönteniük azt, hogy a pácienst tovább irányítják-e egy másik szakterületre, kórházba vagy orvoshoz, és ezért felelősséget kell vállalniuk.

• Azt a tényt, hogy a telemedicina csakis olyan szolgáltatások körében alkalmazható, amelyek nem igénylik a páciens személyes jelenlétét. Ez azonban felveti a kérdést: milyen kritériumok alapján lehet egy ilyen jellegű döntést meghozni?

Dr. Mogyorósi véleménye szerint: „A telemedicinával kapcsolatos kormányrendeletek értelmében a szolgáltatóknak protokollokat kell kialakítaniuk ebben a kérdésben, és ezeket nyilvánossá kell tenniük a honlapjukon. Én azonnal felhívtam a figyelmet arra, hogy az embernek óvatosnak kell lennie a felelősségi körök tekintetében – a pácienseket ki kell kérdezni arról, hogy a legutóbbi receptfelírás óta voltak-e mellékhatások, vagy jelentkeztek-e újabb tünetek, elkezdtek-e szedni más gyógyszert, és mindent szigorúan dokumentálni kell. “

Azonban nem minden tapasztalat pozitív a telemedicinával kapcsolatban:

„A COVID-19 válság alatt egy orvos a nyilvánosság előtt állította egy közösségi oldalon keresztül, hogy vásárolt egy amerikai szoftvert, és ingyenes szolgáltatásokat nyújtott, teljesen helyénvaló módon azzal, hogy azt használta a pácienseinél. Mivel a GDPR (General Data Protection Regulation - Általános Adatvédelmi Rendelet) nem igazán alkalmazható amerikai szoftverekre, felmerül a kérdés: hogyan kezeli ez a szoftver a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat? Ez egyáltalán nincs szabályozva és ennek alkalmazása még gyerekcipőben jár. Nem ez volt a fő probléma, ez még mindig a jövő zenéje. Részletesebb szabályozásoknak kellene hatályban lennie, mindenesetre a kezdeményezés fejlődőképes.”

Számos jogi kérdés merül fel az egészségügyi alkalmazásokkal kapcsolatban is. Ezek egyike, hogy mennyire hitelesek és megbízhatóak az alkalmazások orvosi szempontból, illetve, hogy ezek hogyan biztosítják a személyes adatok védelmét.

Jelenleg az Európában hatályban lévő GDPR rendelet biztosítja az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén belül munkát vállaló természetes személyek személyes adatainak védelmét, valamint szabályozza az adatok tagországok közötti szabad áramlását.

A rendelet 2016. május 24-én lépett hatályba, és egy két éves felkészülési idő után válik alkalmazandóvá, 2018. május 25-ét követően.

A nemzetközi jogra nem jellemző módon, a rendelet kiterjesztő hatályú, vagyis az EGT területén kívül működő szervezetekre is alkalmazható.

„Mi történik akkor, ha ez az adat rossz kezekbe kerül? Van-e bármilyen korlát a felhasználási célok tekintetében? Például: egy pulzusmérő alkalmazás érzékeli, hogy a gyógyszerek mennyire működnek jól egy magasvérnyomás-betegségben szenvedő páciens esetében, ha azonban a páciensek létrehoznak egy profilt, csakúgy mint egy internetes vásárlás, weboldalak látogatása esetén teszik, nagyon sok hasznos információ gyűlik össze és válik eladhatóvá, és a legtöbb esetben a felhasználóknak erről fogalmuk sincs. A COVID-19 válság alatti rendeleti szabályozások igyekeztek ezt a problémát érinteni – az eHealth már 15 éve készül, de jogszabály nem igazán született a GDPR-on kívül. Az adatvédelmi előírásokat szigorúan kellene kezelni és kötelezővé kellene őket tenni az általános digitális egészségügyi ellátás terén is.”

Dr. Mogyorósi kiemeli, hogy a páciensek információk alapján hoznak döntéseket, amikor bizonyos szolgáltatások igénybevételekor az úgynevezett „tájékozott beleegyezésüket” adják. Az egészségügyi ellátás – legyen akár online, vagy offline – feltételezi, hogy a páciensek tisztában vannak a szolgáltatás működéséhez szükséges előírásokkal és adatvédelmi alapelvekkel. Dr. Mogyorósi úgy gondolja, hogy a páciensek egyre tájékozottabbak a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek elérhetőségével kapcsolatban. És ez nem csak a legfiatalabbakra korlátozódik: az idősebb generációhoz tartozó reumatológiai páciensek is tesznek fel kérdéseket ezekkel a termékekkel kapcsolatban. A 70 és 80 évesek is fent vannak Facebookon, és ahogy Dr. Mogyorósi is, a legtöbbjük végez online kutatást a konzultációkat megelőzően, valamint sokan használják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) is. A papíralapú dokumentációra így nincs szükség, mivel az már elérhető a felhőben. Ennek ellenére, továbbra is számos jogi kérdés merül fel:

„Abban az esetben, ha a páciensek nem tájékoztatják orvosukat korábbi betegségeikről, és még a leleteiket sem hozzák magukkal, akkor nekik is vállalniuk kell az ebből származó következményeket. Az egészségügyi adatokat tároló felhő részben oldotta meg ezt a problémát, főleg az állami háziorvosi rendelők esetében, ahol nem sok idő jut egy-egy páciensre: Megkövetelhetik-e tőlem azt, hogy belépjek a felhőbe és ellenőrizzem azokat a betegdokumentumokat, amelyeket a páciens nem hozott magával? Szerencsére ennek van egy praktikus megoldása: hála égnek az asszisztensem elég ügyesen kezeli az EESZT felületet, ennek ellenére a jogi kérdés még fennáll: csökkent-e a betegek együttműködésével szembeni elvárás azzal, hogy most lehetőségem van ellenőrizni a kórtörténetüket a felhőben?”

Az EESZT felület használata bonyolult annak tekintetében, hogy a páciensek nem tudnak az önrendelkezéshez való jogukról. Eldönthetik, hogy milyen adatokat tesznek hozzáférhetővé, és ezen változtatni is tudnak. Sokan vannak azonban, akik egyáltalán nincsenek tisztában ennek az adatbázisnak a létezésével, így nyilvánvalóan nem is tudnak hozzáférni ehhez a szolgáltatáshoz. A páciensek és adataik védelme mindkét fél érdekeit szolgálják, ezért elsődleges, hogy ezek az új digitális megoldások előnyt élvezzenek, amikor részletes szabályozásra kerül sor.

A szakértő megerősítette azt, ami a korábbi beszélgetésekből is kiderült: a digitális egészségügyi rendszerek nyilvánvalóan pozitív hozadéka az adminisztratív terhek csökkenése és a növekvő átláthatóság.

Bár az államilag kezelt egészségügyi adatok, validált alkalmazások jogi szabályozására van lehetőség, más internetes felületeket sokkal nehezebb ilyen módon kontrollálni. Ez jelenleg egy elég zavaros területnek számít, különösen a világjárvány második hullámának kezdetén.

„A 2000-es évek végén a Google felmérést végzett járványkutatás terén. Azt találták, hogy az információ terjedésének gyorsasága – milyen gyakran publikálnak egy új online cikket, híreket – befolyásolja a felhasználók észlelését. Amikor a médiából érkező információ áramlása folyamatos – ebben az esetben a járványról szóló információké – akkor az sokkal aktívabban foglalkoztatja őket, mint az egyébként jellemző lenne.”

A pácienseknek nehéz eligazodniuk a különböző online tartalmak között, de ez a szakemberek számára is kihívást jelent, mivel nagyon sok ellentmondásos tartalom van, amely hitelesnek tűnik.

„A páciensek gyakran kérdeznek meg úgynevezett ízületerősítő táplálékkiegészítőkről, és mivel én hiszek a tájékoztatás jogában, elmondom nekik, hogy volt egy tanulmány, amely a placebót egy ilyen termékkel hasonlította össze, és azok a páciensek, akik placebót kaptak szubjektíven jobban érezték magukat. Nem okoztak kárt, azonban nem tudjuk biztosan, hogy hasznosak-e. Nem beszélem le őket róla, de azt gondolom, fontos, hogy ennek az információnak a birtokában döntsenek arról, hogy használják-e vagy sem.”

Ahogy látjuk, az információ alapvető fontosságú, azonban nagyon nehéz jelenleg a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban olyan támpontokat adni, amelyekkel a pácienseket segíteni lehetne.

„Egy olyan területre léptünk, amelyről nagyon keveset tudunk, ezért nagyon nehéz racionálisan, a józan eszünkre hallgatva dönteni arról, mi az igazság. Bármi, ami igaz jelen pillanatban, nem biztos, hogy megállja a helyét 6 hónap múlva. Korábban azt láttuk, hogy a 65 év felettiek fertőződtek meg. Most a hírek szerint a 40 év alattiak. Ez egy olyan helyzet, amelyben nehéz megmondani mi a helyes, és mi nem. Vagy itt van egy másik példa: a WHO maszkviselési javaslatai, amelyekben szintén történtek változások.”

Másfelől, ahol az orvosoknak évtizedekre visszamenő tapasztalataik vannak a terápia terén, ott az állam, vagy az egészségügyi szervezetek feladata elegendő információval ellátni a pácienseket, mondja Dr. Mogyorósi.
 

Adatvédelem és a gyógyszercégek szerepe

Hírlevelünk első felében Dr. Mogyorósi Dorottya osztott meg velünk információkat, illetve mondta el saját véleményét a jelenleg elérhető digitális megoldásokról, az azokra vonatkozó jogi szabályozásokról, valamint a COVID-19 válság alatt alkalmazott módosításokról, felmerülő változásokról.

Az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéskörnél maradva, a szakértőt a gyógyszercégek szerepéről kérdeztük ebben a témában.

Jogászként, Dr. Mogyorósi számos egészségügyi ellátást nyújtó szervezetnek adott jogi tanácsot adatvédelemmel kapcsolatban, kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt. Elmondása szerint, jellemzően a fiatal orvosok azok, akik tudatában vannak az érzékeny egészségügyi adatok rossz kezekbe kerülésének veszélyével. Oktatásra mindig is szükség lesz, hiszen a csalók egyre alaposabbak a módszereikben (a weboldalak hivatalosabbnak tűnnek, jobb vizuális és grafikai elemeket alkalmaznak, képeket igazi orvosokról), ami miatt egyre nehezebb megmondani, mely tartalmak valódiak, és melyek nem.

A GDPR kimondja, hogy a számítógépes rendszerek védelmének biztosítása minden ilyen rendszer felállítása előtt meg kell történjen, azon páciensek érdekében, akik annak tudatában egyeznek csak bele adataik kezelésébe, hogy az adataik nem fognak rossz kezekbe kerülni. Ahogy az hírlevelünk első részében is említésre került, némely, nem európai szoftver problémás lehet jogi szempontból. A COVID-19 világjárvány egyik nagy “nyertese” a Zoom, egy internetes oldal és alkalmazás, ahol hang- és videohívás indítható, illetve fogadható, lehetőséget ad találkozók és webinárok megszervezésére. A Zoom adatkezelési stratégiáját több kiberbiztonsági szakértő megkérdőjelezte, valamint a programban számos hibát találtak, amelyek megkönnyítik a nem etikus (más néven “fekete kalapos”) hackerek számára a személyes adatokhoz való hozzáférést.

Ehhez hasonlóan, orvosi telekonzultációt sem tanácsos ingyenes weboldalakon keresztül tartani, mivel kevesek vannak tisztában ezek veszélyeivel. Az ingyenességüknek a profilalkotás az ára; az hogy a felhasználó tudta nélkül használják az ő “online lábnyomát”. Ahogy arra Dr. Mogyorósi is rámutat, nem jellemző a felhasználókra, hogy elolvasnák a felhasználási feltételeket:

„Ki olvasta el valaha is a Facebook adatvédelmének felhasználási feltételeit? Már magyarul is elérhetővé vált pár évvel ezelőtt. Ki ellenőrizte valaha is egy kép feltöltésének következményeit? A kép, természetesen, a Facebook tulajdonává válik annak minden előnyével és hátrányával együtt. Nagyon meglepődtem, amikor egy kutyaeledelről képet készítettem, és bár azt sehol sem tettem közzé, a kutyaeledelt gyártó cég reklámja elkezdett megjelenni minden közösségi média felületemen rögtön a következő napon. Ez elgondolkodtatott: hol hagytam én ezt jóvá, amikor ez egy nagyon erős egyéni profilaklotás? Ha ezt az egészségügyre vetítjük, láthatjuk, hogy ez sokkal nagyobb problémát tud okozni annál, mint amit a kutyaeledel esetében jelentett. Ez behúzhat minket egy jogi útvesztőbe.”

Az ember belefuthat meglepetésekbe az interneten, még akkor is, ha alaposan átolvassa a felhasználás feltételeit. Az sem segít, hogy az internetes oldalak legtöbbje az adatvédelmi szabályzatukról szóló dokumentumokat olyan szakmai zsargonban töltik fel a honlapjukra, ami gyakorlatilag értelmezhetetlen a laikusok számára. Minthogy azok a dokumentumok sincsenek segítségünkre, amelyek a weblapok által analitikai céllal gyűjtött “sütik” kezeléséről szólnak. Dr. Mogyorósi rámutat arra, hogy jelenleg az internetes oldalak többsége két lehetőséget kínál fel: vagy elfogadjuk a sütiket, vagy nem, ez azonban nem fedi a teljes valóságot. Egy tisztességes, valódi weboldalon a felhasználók beleegyezhetnek, mely sütiket (szükséges, analitikus, marketing célú) engedélyezik.

A világjárvány, amellyel jelenleg szembenézünk - ahogy azt a Google felmérése is bemutatta - számos kiberbiztonsági problémát vet fel:

„A COVID-19 miatt, született néhány alkalmazás, amely megmondja, voltak-e emberek, akik COVID-19 pozitívnak bizonyultak egy bizonyos hatókörön belül. Majdhogynem az egész népességet vizsgálni lehet ezzel az alkalmazással. Még a világjárvány (pandémia) meghatározása is példa lehet erre. Hány betegnek kell lennie ahhoz, hogy kimondjuk, ez egy világjárvány? Ezt is ki kellene emelni, mivel az információ a kulcsa mindennek. Ha az embereket megfelelően tájékoztatják, meg fogják érteni, hogyan kell helyesen viselni egy maszkot, viszont ha azt látják, hogy nincsenek beteg emberek körülöttük, és mégis hordaniuk kell a maszkot, nem fogják megérteni, ez mennyire fontos, így a lelkiismeretükre lesz bízva a saját maguk és azok védelme, akik veszélyeztetettek.”

Ahogy azt az előző részben is említettük, a COVID-19 meglehetősen egyedi ebben tekintetben, mivel még rengeteg dolog van, amelyet nem tudunk a vírussal kapcsolatban. A korai ajánlások és információk dinamikusan változnak, ahogy a kutatók és orvosok többet tudnak meg a fertőzésről. Rengeteg álhír terjedt el ebben a témában, és ezek kiirtása szinte lehetetlen. Az álhírek és az összeesküvés elméletek a virágkorukat élik. Fontos megjegyezni, hogy az emberek természetüknél fogva igyekeznek kapcsolatokat keresni tények és események között, és ez a tendencia csak erősödik a mostanihoz hasonló, nehéz helyzetekben.

„Azt gondolom, hogy a félelemkeltés nagyon veszélyes – szűkítheti a döntéshozók látókörét. Óva inteném az embereket a hírek szalagcímeinek olvasásától is. Azt gondolom, az újságírókat meg kellene kérni arra, hogy fékezzék magukat, de természetesen, ez hozza a kattintásokat: szenzációhajhász szalagcímek.”

Dr. Mogyorósi egyetért korábbi beszélgetőpartnerünkkel a gyógyszercégek szerepével kapcsolatban: a gyógyszercégeknek nagyobb szerepet kellene vállalniuk az emberek tájékoztatásában/oktatásában. Úgy gondolja, hogy a tájékoztatás két csatornán keresztül valósulhat meg:

• marketing jellegű információ (amelyet a pácienseknek körültekintően kellene kezelniük)

• együttműködés civil páciens szervezetekkel

A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy bár ez nem a gyártó feladata, az oktatás átfogóbbá válhatna, ha alternatívákat is felmutatnának a pácienseknek. A javaslata az, hogy hasonlítsák össze a termékeiket más adatokkal, termékekkel és módszerekkel, így adva a pácienseknek egy teljesebb képet a lehetséges kezelési módokról. Dr. Mogyorósi a jogi oktatás fontosságát is hangsúlyozta: azzal, hogy tudatosabb pácienseket “kreálnak”, ezek a páciensek még tudatosabban fognak a validált termékek és kezelési módok felé fordulni.

Jelen helyzetben az egész világ a COVID-19 vakcina kutatását figyeli. Dr. Mogyorósi szerint az emberek tájékoztatása ezzel kapcsolatban is fontos, mivel a laikus páciensek jó része nincs tisztában azzal, hogy mennyi időbe telik egy vakcina kifejlesztése, hogy melyek a klinikai kutatás lépései, azzal, hogy a folyamat sürgetése mihez vezethet, valamint azzal, hogy miért vannak lépések, amelyeket nem lehet egyszerűen csak megkerülni a folyamat felgyorsítása érdekében.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.