A páciensnek mindig hinni kell – interjú Dr. Miltényi Csilla fül-orr-gégésszel

A fül-orr-gégészet az egyik olyan szakrendelés, amire a járványhelyzet különös tekintetben rányomta a bélyegét. A legmarkánsabb tünetek közé tartozó íz- és szaglásvesztés kórtanáról, a rendelés megváltozott menetéről és a szakma további érdekességeiről Dr. Miltényi Csilla fül-orr-gégész, foniáter szakorvost kérdeztük.

A COVID-19-fertőzés egyik jellemző tünete az íz- és szaglásvesztés. Felvilágosítaná a pácienseket, hogyan képes egy vírus eltompítani ezen érzékszerveinket?

A kifinomult ízérzet a jó szaglás függvénye, elvesztésük együtt jár. Egy egyszerű nátha során a gyulladás, fokozott váladéktermelés orrdugulást eredményez. Ez részleges szaglás- és ízérzetvesztéshez vezet, de a markáns, erős szagokat, ízeket érezzük. Meg tudjuk különböztetni a sós húslevest az édes teától. A koronavírus-fertőzés kapcsán kialakult szaglásvesztés mechanizmusa azonban különbözik. Korábban azt gondolták, hogy a vírus egyenesen a szaglóidegen át az agy szaglóközpontjába hatol. Mára már azt feltételezik, hogy a vírus támadása az orrüreg felső részén található szaglóhámban történik. Nevezetesen biokémiai mechanizmus alapján nem a szagló idegsejteket támadja meg, hanem az azokat segítő-támasztó sejtekbe tud bejutni. Az ott levő csillók fizikai sérülése során megbomlik az egyensúly. A nyelv más támasztósejtjeibe is be tud hatolni a vírus hozzájárulva az ízérzet vesztéshez.

Előfordulhat, hogy a panasz nem múlik el magától? Milyen kezeléssel segítheti a fül-orr-gégész a gyógyulást?

A koronavírus fertőzés kapcsán kialakult szaglás és ízérzés vesztés általában 1-2 hét alatt megszűnik, de előfordul, hogy hosszú hetekig is elhúzódik. Sokszor a gyógyulás folyamata alatt különféle furcsa szagok érzetéről is beszámolnak. Ez más esetben ijesztő, de a koronavírus fertőzés esetében pozitív, reményteli jel.
Javasoljuk az A-vitamin tartalmú orrolajok használatát, az Omega-3 zsírsavat tartalmazó készítmények szedését. Minél hamarabb tanácsolt az otthon végzendő úgynevezett szaglás tréning. Ennek során több markáns, erős illatú illóolajjal kell rövid szippantást végezni. Kitartóan 3 hónapig naponta kétszer illatoljunk!
Azonban, ha az első időben nem tapasztalunk semmilyen változást, feltétlenül javasolt a fül-orr-gégészeti vizsgálat, hiszen a panaszok hátterében párhuzamosan egyéb eltérés is lehetséges. Egy alapos vizsgálat, orrendoszkópia után tudunk dönteni a további beavatkozásról, klinikán végzendő szaglás tréning szükségességéről.

Hogyan befolyásolja a járványhelyzet a fül-orr-gégészeti szakrendelést? Milyen panaszokkal kereshetik fel a páciensek?

A járvány jelentősen átírta a fül-orr-gégészeti rendelések menetét. A koronavírus-fertőzés vezető tünetei a torokfájás, láz, köhögés egyéb felső légúti hurut tünetei is lehetnek, így rendkívül lényeges a megfelelő előszűrés. Nagyon fontos az aktív fertőzött betegek kiszűrése, de azt sem szeretnénk, ha az egyéb felső légúti panaszos páciensek ellátás nélkül maradnának. A leggyakoribb panaszok, amivel hozzánk fordulnak pácienseink: füldugulás, halláscsökkenés, fülzúgás, szédülés. Az allergiás panaszokon kívül egyéb orrlégzési nehezítettségek, rekedtség és különféle hangpanaszok, nyaki duzzanatok. Jelentkeznek azonban különféle ritka, szokatlan tünetekkel is. Előfordul, hogy más szakterületekre tartozó betegek is a fül-orr-gégész látókörébe kerülnek először.

Miért szükséges foniátriai szakvizsga ahhoz, hogy a minőségében megváltozott hang okát vizsgálja a fül-orr-gégész?

A foniátria jelentése: hanggyógyászat. A fül-orr-gégész kizárja az anatómiai eltérést a hangpanaszok hátterében, a foniáter pedig főképpen az úgynevezett funkcionális, azaz működésbeli minőségi eltéréseket állapítja meg. A sokszor minimális eltéréseket csak stroboszkóppal láthatjuk. E kórképek kezelésében nagy segítségünkre van a logopédus végzettségű hangterapeuta, aki a pácienst hanggyakorlatokkal kezeli igen eredményesen. Hacki Tamás Professzor Úr tanítványaként küldetésünknek tartjuk közvetíteni, hogy a megfelelő hangminőség felé támasztott igény fontos legyen pacienseink életében.

Miért számít bonyolult és komplex feladatnak a szédülés eredetének feltárása, gyógyítása?

A szédülés egy határterületi szakma. A fül-orr-gégész, neurológus, belgyógyász, kardiológus, reumatológus, de legtöbbször a háziorvos is találkozhat szédüléses panaszokkal. Az első vizsgáló orvosnak nagy a felelőssége, hiszen abban kell dönteni, hogy azonnali ellátást igénylő sürgősségi kórkép jele a szédülés (stroke, agyvérzés, agyhártyagyulladás stb.) vagy inkább belsőfül eredetű problémáról van szó. Ezen felül természetesen még sokféle oka lehet. A friss kutatások és a tapasztalatok eredménye szerint egy “szék melletti” vizsgálat során, kis eszközigénnyel, megfelelő algoritmusok mentén, legtöbbször nagyobb biztonsággal meg tudjuk állapítani a szédülés okát, mint a képalkotó vizsgálatokkal. Bizonyos esetekben egy irányított gyakorlatsorral meg is tudjuk szüntetni. Nagyon lényeges, hogy szédüléses panaszokkal azonnal orvoshoz kell fordulni.

Mit gondol, a külső behatásokon kívül (mint például a vírus), okozhatnak-e fül-orr-gégészeti problémákat a lelki eredetű bajok? Alkalmazható-e a holisztikus szemlélet az Ön szakmájában?

A lelki eredetű bajok gyakran okozhatnak fül-orr-gégészeti problémákat. Leggyakrabban a torokszorítás, gombócérzet a torokban, torokkaparás, váladékcsorgás, fülzúgás, fül köré sugárzó fájdalom, bizonyos hangpanaszok hátterében sejthetők lelki okok. Ez természetesen csak alapos kivizsgálás után állapítható meg. Alapszabálya szakmánknak az alázat és az a tény, hogy a páciensnek mindig hinni kell.
A legnagyobb igyekezetünk, lelkiismeretes orvosi tevékenységünk mellett is vannak olyan panaszok, melyekre az orvostudomány mai állása szerint nem tudunk a páciens számára tökéletes megoldást nyújtani. Ilyenkor javasolható egyéb alternatív megoldás, de szigorúan az orvosi vizsgálatokat követően. A holisztikus szemlélet nagyon fontos az én orvosi hivatásom során.