Vállficamtól az ízületi kopásig

Vállunk az egyik legmozgékonyabb ízületünk, anatómiai összetettségéből következik, hogy nagyon különböző sérülések, betegségek jellemzik. Egyes panaszok sokszor egy adott életkorban gyakrabban fordulnak elő, jellegzetes koreloszlást figyelhetünk meg a problémák között.

Vállízületi instabilitás, vállficam (tizen- és huszonévesek)

A vállízületi instabilitás a népesség körülbelül 2%-át érintő elváltozás, a vállficam a leggyakoribb ficam az emberi testben. Jellemzően tizen- és huszonéves korban következik be valamilyen erőhatás miatt, például esés vagy sportbaleset után. A váll, pontosabban a felkarcsont, általában előre, de hátra és lefelé is ki tud mozdulni a helyéről. A probléma hátterében az áll, hogy a lapocka ízületi vályúja kicsi és sekély a felkarfejhez képest, ezért egy porcszerű képlet szélesíti ki a vályút, amely azonban képes elszakadni vagy leválni. Ha valaki elszenvedi az első ficamát, annak nagy esélye van egy újabbra. Így kialakul a váll instabilitása. A betegek sokszor nem bíznak az ízületben, úgy érzik „kimegy a válluk”. Ezen az érzésen a propriceptív (helyzetérzékelő) tréning és gyógytorna segíthet. Ha ezek a konzervatív kezelések nem eredményesek, akkor műtéti megoldást lehet alkalmazni, melynek módjáról a kezelőorvos dönt. A megfelelő rehabilitáció után a vállficamok gyakorisága az egészséges válléval megegyező.

A vállízület gyulladásos problémái (30-40 éves korosztály)

Vállcsúcs fájdalom

A vállcsúcs fájdalom kialakulásához sorozatos, nagyerejű nyomóhatás járul hozzá, ami jellemzően a fej felett történik. Leggyakrabban konditeremben végzünk ehhez hasonló mozgásokat. Ilyenkor magára az ízületre nehezedik a súly egy része és nem az izomzat emeli, tartja. Emiatt tönkremehet a porcgyűrű, ami a porcok kopásához vezet. Ennek következtében tompa fájdalom jelenik meg a vállcsúcsban, ami idővel egyre fokozódik, valamint fej feletti mozgások során nyilalló, hirtelen jelleggel jelentkezik.

Vállizomban bekövetkező mészlerakódás

Meszes lerakódások szintén a 30-40 éves korosztályban okoznak panaszokat. A mészkristályok felépülése és lebomlása jár legtöbbször fájdalommal, de a helyben tartott fázis panaszmentes lehet. Sokszor a fájdalom egy hirtelen mozdulat után nagy erővel jelentkezik, ami egy három hetes periódus során folyamatosan enyhül. Máskor fokozatosan erősödnek a tünetek és pihenéskor, nyugodt állapotban is érezhetőek.

Kezelési lehetőségek

Mindkét betegség esetében nagy hatékonysággal alkalmazhatóak konzervatív terápiák, például gyógytorna és gyógyszerek. Ha ezek a megoldások nem érik el a kívánt eredményt műtéti kezelés segíthet. Ilyenkor arthroszkópos úton, néhány milliméteres vágásokon keresztül történik a beavatkozás.

Rotátorköpeny-sérülések (50-60 éves korosztály)

A rotátorköpeny a váll izmainak és inainak egy csoportja, amely a felkarcsontot rögzíti a vállízületben. A rendszert négy izom alkotja, amelyek a lapockáról erednek és felkarcsont fején tapadnak. A rotátorköpeny betegségei főként az 50-60 éves korosztálynál jelennek meg, de az életkor mellett más tényezők is hajlamosíthatnak. Rizikófaktorok közé tartozik a genetikai hajlam, valamint a váll rendszeres igénybevételét és a kar rendszeres a fej fölé emelését igénylő sportok és foglalkozások. A probléma hátterében a vállízület anatómiai sajátságai állnak. Az ínvégződések nagyon kis térben mozognak, ezért a lapocka acromion-nyúlványnak nevezett részével folyamatosan ütköznek. Ennek következtében ízületi kopások, gyulladások és szakadások következhetnek be. A sérülés tüneteként tompa fájdalom érezhető mélyen a vállban, ami éjszaka fokozódhat, ezzel megzavarva az alvást. Gyakori panasz még a kar gyengesége, és a betegek számára nehézséget okozhat a karjuk magasba emelése. A rotátorköpeny bizonyos betegségei azonban nem járnak fájdalommal. Az ismétlődő, megterhelő mozgásokon kívül, hirtelen sérülések, is okozhatnak rotátorköpeny-szakadást. Ilyen esetben minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, mert műtétre lehet szükség. Más esetekben, a kezelés kíméletet, gyógytornát, fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerelést, valamint injekciós terápiát foglal magába.

Ízületi kopások (60-80 éves korosztály)

A fenti korcsoportban jelentős növekedést mutatnak a különböző kopásos folyamatok. Az ízületi kopás lényege a csontok ízesülő végeit borító porcréteg jelentős elvékonyodása és a csontok következményes deformálódása. Az említett elváltozások hatására a betegek egyre erősödő fájdalmat és mozgásbeszűkülést tapasztalnak. A terápia eleinte konzervatív módszerekkel zajlik. A betegnek ilyenkor gyógytornát, különböző fizikoterápiás és injekciós kezeléseket javasolnak az orvosok. A műtét nélküli kezelések sikertelensége esetén, ahogy más ízületek kopása esetén is, a végső megoldást a protézis beültetése jelenti. A vállprotézisek két fő típusát különböztetjük meg annak megfelelően, hogy a kopás együtt jár-e a rotátorköpeny ínaninak sérülésével. A rotátorköpeny teljes vagy részleges hiánya esetén reverz típusú protézisek beültetését végzik, amennyiben az ínas köpeny érintetlen, anatómiás protéziseket alkalmaznak az orvosok.

A cikk Dr. Schandl Károly közreműködésével készült el.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.