2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Magyarországon félmillió embert érint a vesekövesség

    Létrehozás dátuma: 2023. November 27. Hétfő 15:01

    A statisztikák szerint a veseköves betegek száma egyre növekszik, kiújuló köve van 350 ezer embernek, illetve ugyanennyi azon betegek száma is, akinél a betegség komolyan befolyásolja az életminőséget.

    Intézményünk urológus szakorvosával, dr. Dér Jánossal a vesebetegséggel kapcsolatos tudnivalókról beszélgettünk, valamint egy megtörtént eset mentén megismerhettük az egyik lehetséges kezelési módot is.

    Mit kell tudni a vesekőbetegségről?

    Dr. Dér János: A vesekőbetegség a munkaerőpiacon aktív korosztályt érinti leginkább. Az 1950-es években dominánsabb volt a férfiak érintettsége a betegségben, ám azóta egyre szűkölt a nemek közti olló, és a nők is kezdik utolérni a férfiakat. Jelenleg körülbelül 250 ezer férfit érint a vesekövesség Magyarországon.

    A betegség tünetei változatosak. Általában hirtelen kialakuló, egyoldali, mozgással nem összefüggő deréktáji fájdalom jelentkezik, ami hányingerrel, émelygéssel, hányással vagy étvágytalansággal társulhat. A beteg nem kívánja a folyadékot, sem ülnie, sem állnia nem jó, le-fel sétálgat. Ez a deréktáji fájdalom változatos irányokba  ?  pl. lágyékhajlatba, herezacskóba, nagyajkak felé -  sugározhat ki. Van, akinél a vesekövesség diffúz hasi fájdalommal jár. Ilyenkor gyakran bélperforációra gyanakodnak a sebészek, és a vizsgálat során készített CT-vizsgálat alapján derül ki, hogy a páciens panaszai hátterében egy vesevezetékben elakadt kő áll. Ez annyira heves reakciókat válthat ki, hogy reflexesen leállítja a bélműködést, és ezért differenciál diagnosztikai nehézségeket okoz.

    Ami jó hír, hogy ezek a tünetek jól csillapíthatók: ha adunk a betegnek egy fájdalomcsillapító injekciót erős veseköves roham esetén, mire végzünk a vizsgálattal, szinte meg is szűnhetnek a panaszai.

    Magyarországon félmillió embert érint a vesekövesség - Budai Egészségközpont

    Fájdalom esetén hová fordulhatunk?

    Dr. Dér János: Fájdalom esetén érdemes egy vér- és vizeletvizsgálatot, valamint egy hasi ultrahangot végeztetni.  Ezek által nagyjából megállapítható, van-e valami gond az urológiai szervekkel. Abban az esetben, ha a páciens vizeletében vér van, vagy veseüregrendszeri tágulat is kialakult, urológus szakorvoshoz kell fordulni. (Vannak azonban olyan kövek, amelyek nem okoznak mikroszkópos vérvizelést, és veseüregi tágulatot sem.) A tágulat az jelenti, hogy a vesekő felett kitágul a rendszer, azonban ez nem mindig látható. A jó hír az, hogy ilyenkor nincs teljes elzáródás, és ez azt feltételezi, hogy valószínűleg nincs olyan nagy kő, ami ne rendeződne magától egy hónapon belül. Ebben az esetben a betegre bízzuk a döntést. Ha azonnali diagnózist szeretne, visszamehet CT-vizsgálatra, amely 97 százalékos biztonsággal ki tudja mutatni, hogy van-e veseköve vagy nincs.

    Ha a páciens nem szeretné a CT-t, abban az esetben tovább szedi a felírt gyógyszert, majd egy hónap múlva megnézzük az állapotát. Ha nem szűnnek meg a panaszai, akkor még mindig van lehetőség a CT-re.
     
    Abban az esetben azonban, ha emelkedtek a beteg gyulladási paraméterei, rosszul van, lázas, nem tud enni-inni, elindul egy szepszis, azonnal közbe kell lépni és ki kell deríteni, mi okozza a panaszokat.

    Hogyan kezelhető a vesekövesség?

    Dr. Dér János: A vesekövek kezelésére többféle eljárás létezik. Azokról a vesekövekről, amelyek a vesében vannak valamelyik kehelyhez hozzátapadva, nincs statisztika azzal kapcsolatban, mennyi idő után ürülnek ki. Az is lehet, hogy a beteg élete végéig ott lesz, de lehet, hogy a következő pillanatban elindul. Ebben az esetben az 5 mm-es, vagy kisebb kövek 95 százaléka 1 hónapon belül spontán távozik. Tehát ez az egyik út, ha a kő spontán távozik. Egyénileg nagy eltérések vannak. Van ugyanis, akinél egy 3 mm-es kő sem tud távozni vizelettel, és az is el tudja zárni a vesevezetéket úgy, hogy felette megreped az üregrendszer, majd kifolyik a vizelet a vese köré. De van, aki ki tud üríteni akár egy 1 cm-es vagy annál nagyobb követ is.

    A másik megoldás a vesekőzúzás, azaz az ESWL kezelés. Ennek az eljárásnak a köznyelvben számos neve létezik, például ultrahangos kőzúzás, vesekőzúzás, vesekőrobbantás. A beavatkozás nagyjából 20 percig tart. Ultrahanggal vagy röntgennel becélozzuk a problémát okozó vesekövet, amelyet fókuszált lökéshullámokkal próbálunk meg széttörni.

    Vannak olyan kövek, amelyek könnyebben törnek, és vannak, amelyek nehezebben. Fontos a kő elhelyezkedése is: hogy fent van a vesében, valamelyik kehelyben, vagy a vesevezetékben. Továbbá az is fontos, mennyi a bőr és a kő közötti távolság. A vékonyabb testalkatú betegeknél ez a megoldás nagyobb hatékonyságú, mint annál, akinél vastagabbak a bőr alatti szövetek. Ugyanis a távolság növekedésével egyre gyengül a lökéshullámok erőssége.

    A következő megoldás, hogy egy körülbelül 40 cm-es, 3-4 mm átmérőjű endoszkóppal húgycsövön keresztül a hólyagba, onnan pedig a vesevezetékbe, vagy akár a vese kelyheibe is el tudunk jutni.  Ha a kő a vesevezetékben helyezkedik el, ott egy viszonylag vastagabb, akár 4 mm-es (merev) eszközzel is tudjuk végezni a műtétet, amelynek előnye, hogy jó látóteret és nagy áramlást biztosít.

    A hajlékony, 3 mm-es átmérőjű, 40-45 cm hosszú endoszkóppal sok helyre be tudunk nézni, viszont mivel kis átmérőjű, így az effektivitása kisebb. A mérete miatt ugyanis csak vékony lézerszálat tudunk bevezetni és alacsonyabb a folyadékáramlása is a merev eszközhöz képest, amely a törmelékeket viszi el a szemünk elől.

    A harmadik eljárás, mikor megszúrjuk a beteg veséjét, „feltágítjuk” 0,5 ? 1 cm-re, attól függően, hogy mekkora kőmennyiségről van szó. Ebben az esetben a beteg bőrén keresztül jutunk a vese üregrendszerébe be, majd azon keresztül törjük össze és távolítjuk el egy vastagabb, rövidebb endoszkóppal a követ. (Ez az eljárás nagyobb hatékonyságú, gyorsabban tisztíthatjuk ki a vizeletelvezető rendszert.) Azért fontos, hogy hatékonyan és gyorsan dolgozzunk, mert minél jobban nő a műtéti idő, annál nagyobb a szövődmények előfordulásának aránya, úgymint vérzés, fertőzés, szepszis vagy a különböző sérülések.

    Hogy melyik megoldást választjuk, az sok mindentől függ. Többek között meghatározó a kő helye, mérete, valamint a beteg sajátosságai is. Ha a páciens például annyira túlsúlyos, hogy nem ér be az eszköz, akkor az oldalán keresztül nem tudunk bemenni az endoszkóppal. Ilyenkor érdemes húgycsövön keresztül megpróbálni. Ha több kő van, akkor nem egy műtéttel, hanem kettővel, vagy hárommal oldjuk meg a problémát. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg felkészüljön a gondolatra, hogy több beavatkozásból álló eljárássorozatra is számítani lehet.

    Magyarországon félmillió embert érint a vesekövesség - Budai Egészségközpont

    Egy megtörtént eset példáján keresztül illusztrálná, mit jelent mindez a gyakorlatban?

    Dr. Dér János: Elmesélem egy 63 éves férfi beteg esetét, aki cukorbeteg, magas vérnyomással kezelik és elhízással küzd. Hasi ultrahangja több éve nem történt, veseköveiről nem tudott. Hirtelen jobb oldali deréktáji fájdalom és láz jelentkezett nála, amellyel a sürgősségi osztályra került. Ott diagnosztizálták, hogy a veseköve elakadt a vesevezetékben, ennek talaján vesemedence-gyulladás alakult ki. Gyulladásos paraméterei emelkedettek voltak, pulzusa és légzésszáma emelkedett, vérnyomása csökkent. Kezdődő szeptikus állapot miatt ilyenkor sürgős műtétet kell végezni, mely során a fertőzött vizelet elvezetését oldjuk meg. Két megoldás létezik, vagy bőrön keresztül szúrjuk meg a vese üregrendszerét, vagy húgycsövön keresztül oldjuk meg az elzáródást.

    Jelen esetben egy vékony, tollbetét vastagságú, körülbelül 2mm átmérőjű szilikon csövet helyeztünk a beteg oldalán keresztül a veséjébe. Ettől kezdve pedig, amíg ez az elzáródás meg nem szűnt, itt jött ki a vizelet. Miután a gyulladás lezajlott, húgycsövön keresztül végeztük el a kőeltávolító műtétet. Mivel egy rendkívül aktív férfiról van szó, számára az volt a prioritás, hogy minél hamarabb visszamehessen dolgozni. Hogy ezt megoldhassuk, altatásban egy hosszú, vékony, körülbelül 3-4 mm átmérőjű endoszkóppal eljutottunk a vesevezetékben megakadt kőig, azt lézerrel összezúztuk, a törmelékeket pedig kimostuk. Szerencsére minden rendben ment, a műtét másnapján a veséből, valamint a húgycsőből kilógó katétert is ki tudtuk venni, és haza is tudtuk engedni a beteget. Összesen 3 napot töltött a kórházban: egyik nap felvettük, másnap megoperáltuk, harmadik nap engedtük haza.

    A páciens azonban nem jelentkezett a műtét utáni 6-8 hetes kontrollra, 2 hónap múlva láttuk viszont. A panaszai ugyanazok voltak: belázasodott, ugyanazon az oldalon deréktáji fájdalma volt. Az ő esetében az történt, hogy neki nem csak egy, hanem 3 db veseköve volt, amelyből az egyik beesett a vesevezetékbe (azt eltávolítottuk), a másik pedig 2 hónappal később ugyanabból a veséjéből ugyanúgy beesett a vesevezetékbe. Ebben az esetben nem az oldalát szúrtuk meg, hogy kivezessük a vizeletet, hanem a húgycsövön keresztül tettünk be egy belső sínező csövet. Az életminőség szempontjából ez sokkal jobb megoldás volt számára, ugyanis ebben az esetben nem lóg ki az ember testéből egy cső, így a páciens jobban el tudja látni a feladatait. A későbbeikben viszont valószínűleg itt is ugyanaz lesz a megoldás: tehát a húgycsövön keresztül megyünk be, és úgy távolítjuk el ezt a követ is.

    Itt felmerül a kérdés, hogy miért nem távolítottuk el ezt a követ is a műtét során? Azt kell tudni, hogy az egy viszonylag nagyobb kő volt, amin egy órán keresztül dolgoztunk. Ilyenkor, ha folytatjuk ezt a beavatkozást, akkor a műtéti idő előrehaladtával párhuzamosan megnő a szövődmények előfordulásának aránya is. Ezért inkább több beavatkozást végzünk, ezáltal kisebb rizikót vállalunk. Ha sokáig dolgozunk a vesevezetékben, az az adott szakaszon jelentősen megnöveli a szűkülettel járó szövődmények számát. Amennyiben vesevezeték-szűkületet tapasztalunk, akkor további beavatkozások válhatnak szükségessé: laparoszkóppal vagy nyitottan ki kell metszeni, majd újra kell varrni.

    Az első alkalom után van felépülési idő? Meddig kell várni egy újabb műtéttel?

    Dr. Dér János: Ha a beteg visszajött volna kontrollra, megelőzhető lett volna a lázas állapot és az ismételt „dupla J” katéter behelyezés. Öt hét után meg lehetett volna újra operálni. Jelenleg vár egy újabb műtétre, amikor eltávolítjuk majd a második követ is. Fontos szem előtt tartani: ha nem szánjuk rá az időt és az energiát a gyógyulásra, a szükséges beavatkozásra, akkor előbb-utóbb ezek a panaszok újra jelentkezni fognak. Persze van rá esély, hogy nem, de erre apellálni nem túl szerencsés.

    Mennyire tud aktív életet élni így a páciens?

    Dr. Dér János: A beteg így is aktívan tud tevékenykedni. Az azonban változó, hogy ki mennyre viseli jól ezt a csövet. Van, aki észre sem veszi, tud vele teniszezni, dolgozni, egyáltalán nem zavarja. De van olyan is, aki könyörög, hogy vegyük ki, annyira irritálja a hólyagját.

    Arra kell figyelni, hogy ez a cső nemcsak lefelé tudja vezetni a vizeletet, hanem ha a hólyagban megnő a nyomás vagy fokozódik a hasűri nyomás – például, ha megemelünk valami nehezet tele hólyaggal –, akkor a nyomás áttevődhet a vesére, és ugyanúgy jelentkezhet egy vesetáji görcsös fájdalom. Ezért azt javasoljuk a páciensnek, hogy ne várja meg, hogy megteljen a hólyagja. Ne préseljen nagyon, ne emeljen nehezet, vagy ha mindenképp szükséges, üres hólyaggal próbálja meg.

    A betegekkel mindig megbeszéljük, hogy mit szeretne, kinek milyen az élethelyzete, ugyanis teljesen mást javaslok például egy 30 éves női, vagy egy 80 éves férfi páciensnek, egy pilótának vagy egy magasban dolgozó darukezelőnek, mint egy irodában dolgozónak, aki bármikor ki tud menni a mosdóba.

    Mennyire előzhető meg a vesekövesség?

    Dr. Dér János: Vannak olyan rizikófaktorok, amelyek növelik a betegség esélyét, ilyen a például az alacsony folyadékbevitel, vagy a túlsúly. Ha keveset iszunk, túltelítődik a vizelet és kikristályosodnak a különböző kőalkotó anyagok. A veseköves betegnek annyit kell innia, hogy a reggeli első vizeletet leszámítva a vizeletnek ne legyen színe.

    Nagyon fontos a vegyes étrend. A zöldségek, rostban gazdag ételek is csökkentik a kőképződést. A kalcium bevitele legyen átlagos, alacsony konyhasóbevitel javallott. Az elfogyasztott fehérje mennyiséget tartsuk 1g /testtömeg kg szinten. Hogy ez mennyi pontosan, ebben kérhetjük dietetikus segítségét. Nagyon fontos a sport, ugyanis a kőképződés ellen hat, az aerob vagy intervallum típusú mozgásformák különösen ajánlottak. A C-vitamin napi megengedett mennyiségét ne lépjük túl.

    A kövek körülbelül 15 százalékát sókeverékekkel is tudjuk kezelni. A húgysavköveket egy speciális sókeverékkel, a vizelet lúgosításával tudjuk oldani. Fertőzött vizelet esetén a vizelet pH-csökkentésével tudjuk a kőképződést mérsékelni.

    Ha valakinek kétoldali veseköve van, vagy folyamatosan kiújul, érdemes vérvizsgálatot és 24 órás vizeletgyűjtést végezni, hogy az esetlegesen fennálló anyagcsereeltérésekre fény derüljön.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont

    Töltse le applikációnkat!

    Foglaljon időpontot könnyen, egyszerűen, telefonálás nélkül! Kövesse nyomon leleteit, előjegyzéseit kényelmesen! Tovább