Foglalkozás-egészségügy: egy valódi win-win helyzet

Igazán nem könnyű a mai világban munkaadónak lenni, ahogy a munkavállalóknak is rengeteg kihívásnak kell megfelelniük. Talán soha nem volt még ilyen fontos a két oldal közötti egyensúly, aminek a megteremtésében óriási szerep jut a foglalkozás-egészségügynek.

A szűrővizsgálatokkal nemcsak a versenyképesség növelhető, hanem a win-win helyzetből adódóan mindkét fél csak nyerhet. A minőségi szolgáltatások hátterébe Dr. Nagy-László Nóra orvos-igazgató, egészségközpontunk foglalkozás-egészségügyi divízióvezetője nyújt betekintést.

Mitől jó lehetőség a dolgozónak, illetve a munkaadónak a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás, vagy ha úgy tetszik, az orvosi alkalmassági vizsgálat?

Azzal, hogy a munkavállalók évente egyszer megjelennek egy orvosi vizsgálaton, lehetőségünk van a munkaképes korú lakosságnál egy rendszeres szűrővizsgálat elvégzésére. Ez pedig nemcsak népegészségügyi szempontból fontos, hanem az egyénre nézve is. A mi hitünk az, hogy a munkavállaló ezzel évente valós képet kap arról, hogy milyen egészségi állapotban van, és időben felismerve a komolyabb betegségek kialakulása is megelőzhető. A dolgozók plusz juttatásnak tekintik a vizsgálatokat, ennek köszönhetően jobban ragaszkodnak a céghez. A munkáltatói oldalnak pedig – azon túl, hogy megfelel a jogszabályi elvárásoknak – könnyebb megtartania a munkatársakat. A fluktuáció és a táppénzben töltött napok száma szintén csökkenthető, ami ugyancsak nem elhanyagolható szempont. Sőt, ma már a toborzásnál is számít, hogy milyen egészségügyi juttatást nyújt a munkaadó, és fontos üzenet, hogy számít-e az ott dolgozók egészsége.

Milyen vizsgálatokat takar a foglalkozás-egészségügy?

Minden esetben történik egy belgyógyászati jellegű fizikális vizsgálat (egészségügyi előzmények és tünetek kikérdezése, bőr, nyálkahártyák, mellkas, tüdő, szív, has, mozgásszervek, idegrendszer általános vizsgálata, vérnyomásmérés) és látásvizsgálat. Ez az alapvizsgálat a kockázati tényezők alapján kiegészülhet laborvizsgálatokkal, EKG-val, hallásvizsgálattal, légzésfunkcióval, mellkasröntgennel és szemészeti vizsgálattal. Az alkalmassági vizsgálat nem csupán azt vizsgálja, hogy az adott munkakörre a testi-lelki-fizikai adottságai alapján alkalmas-e a dolgozó, hanem azt is, hogy a munkaköre bármilyen szempontból káros hatással lehet-e rövid vagy hosszú távon az egészségi állapotára. Emellett egyre fontosabb, hogy a munkahelyi stresszel is foglalkozzunk, amelynek a szintje a saját méréseink alapján is jelentősen megemelkedett az utóbbi időben. Tapasztalataink szerint az elmúlt évek bizonytalansága sokaknál okozott fokozott terhelést, sőt akár depressziót is. A Covid-járvány, a nehezedő gazdasági körülmények, illetve hosszabb távon a home office egyaránt új kihívások elé állították a munkavállalókat és a munkáltatókat. Megnőtt a túlterheltség, még jobban felgyorsult a világ.

Kijelenthető, hogy ennek fényében egyre nagyobb létjogosultsága lesz a foglalkozás-egészségügynek?

Igen, hiszen a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató ismeri a munkáltatókat, a munkavállalókat, a munkakörülményeket és a megelőzési, beavatkozási lehetőségeket is. Ha csak a pszichoszociális kockázatokat nézzük, 2022-ben a Covid-járvány után volt egy nagy európai uniós felmérés, amelyben a munkavállalók 39 százaléka vallotta stresszesnek magát. Külön pszichológuscsapatunk foglalkozik a munkahelyi stressz mérésével és kezelésével. Ami érdekes, hogy saját adataink szerint nem az idősödő, hanem a fiatalabb, 50 év alatti munkavállalókat érinti erősebben a stressz. Szerencsére ma már ezt sok munkáltató felismeri, így egyre több egyéni vagy csoportos tréninget, egészségkampányt és edukációs előadást tartunk a partnereink munkavállalói számára.

Mennyire jellemző, hogy a vizsgálatok addig fel nem ismert tüneteket vagy betegségeket állapítanak meg a munkavállalóknál?

Már csak az említett alap orvosi vizsgálattal is olyan fontos eltéréseket lehet diagnosztizálni, mint a kezeletlen magas vérnyomás, a pajzsmirigybetegségek, ritmuszavarok, sérvek, mozgásszervi eltérések vagy éppen a daganatos betegségek gyanúja. Ha betegséget vagy betegségmegelőző állapot találunk, további szakorvosi vizsgálatokat javaslunk a dolgozónak. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás mellett egyre több munkáltató kiegészítő szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatokat is biztosít dolgozóinak.

Vannak-e olyan szakmák, ahol különösen fontosak ezek a vizsgálatok?

Nemigen van olyan munkakör, ahol felesleges lenne egy rendszeres orvosi vizsgálat, de tény, hogy mindenhol más a kockázat. Érdekes módon az utóbbi időben nem a nehezebb fizikai vagy kémiai kockázatok között növekedett meg a megbetegedések száma, hanem éppen az irodai munkavállalók esetében, akiknél sok mutató romlott, elsősorban pszichés, keringési, anyagcsere és mozgásszervi eltérésekre gondolok.

Egyedülálló adatbázisuk alapján mi rajzolódik ki a magyar ember egészségi állapotáról?

Huszonhárom éves tapasztalatunk alapján a trendek sajnos romló tendenciát mutatnak. A dolgozók 35 százalékának van emelkedett vagy már kezelt magas vérnyomása, 35-40 százalékuknál jelentkezik a túlsúly, ezzel párhuzamosan emelkednek a vércukor- és vérzsíreltérések, illetve jelentősen megnőtt a mozgásszervi eltérések száma is. Ami a foglalkozás-egészségügynek és a munkáltatóknak is új kihívás, hogy a munka világában jelentős számban megjelentek az idősödő munkavállalók. A munkaképesség határa kitolódott, sokan nyugdíj után is dolgoznak, méghozzá nagy munkatapasztalattal és lojalitással. Természetesen a kor előrehaladtával a betegségek, panaszok előfordulása is növekszik, ezért esetükben kiemelten fontos a megfelelő munkakörülmények és a rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása. Egyre több vállalat keres meg bennünket, hogy az alkalmassági vizsgálatokon túl kiterjedtebb szűrési csomagot (urológia, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, kardiológia, mozgásszervi szűrés, fogászat, radiológiai vizsgálatok stb.) is nyújtson a dolgozóinak, amelyek a mindenkori népegészségügyi szükségletek, a nemek és korosztályok szerinti nemzetközi ajánlások alapján kerülnek összeállításra.

Az alkalmassági vizsgálatokon kívül milyen egyéb feladatai vannak még a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóknak?

Nagyon sok egyéb feladat van, amellyel segítjük a munkáltatókat a dolgozók egészségének megőrzésében. Elsősegélynyújtó képzést, munkahelyi kockázatértékelést végzünk, segítünk az egyéni védőeszközök kiválasztásában, munkabalesetek kivizsgálásában, a foglalkozási rehabilitációban, a munkakörülmények felmérésében, egészségfejlesztési programok kialakításában, egészségnapok, előadások, kampányszűrések szervezésében. Ezek a programok nagyon jól működnek az elkötelezett vállalatvezetőkkel és HR-es csapattal, akik látják és tapasztalják, hogy a foglalkozás-egészségügy nem csupán egy alkalmassági pecsét megszerzését jelenti. Amit nyújtunk, az annál sokkal komplexebb szolgáltatás, ami jelentősen hozzájárulhat a dolgozók egészségének megőrzéséhez, elégedettségéhez és a vállalat versenyképességének növeléséhez.

Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra ön is a prevenciót és a versenyképességet fokozó lehetőségként tekint, úgy kérjük, lépjen kapcsolatba a Budai Egészségközpont szakértőivel!
E-mail cím: ekp_ertekesites@bhc.hu