Túlmisztifikált a bölcsességfog eltávolítása

Sok rémkép terjed a bölcsességfog eltávolításáról – legyen szó annak húzásáról vagy műtéti eltávolításáról –, miközben semmivel sem bonyolultabb és megterhelőbb művelet, mint más őrlőfogak esetében. Valójában ilyenkor a fog gyökéranatómiája a meghatározó. Mikor kell eltávolítani a bölcsességfogat, és mennyi időt vesz igénybe a regeneráció? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Békési Diána dentoalveoláris sebész szakorvosunkkal.

Szinte nincs olyan ember, akinél nem okoz kellemetlen napokat egyszer-egyszer valamelyik bölcsességfog. Hány éves korra nőnek ki? Miért kell eltávolítani őket?

– Most már sokkal hamarabb kifejlődnek a tinédzsereknél a bölcsességfogak, így egyre fiatalabb páciensek jelentkeznek bölcsességfog-eltávolításra. A tinédzsereknél rendszerint fogszabályzás miatt kell megválni ettől a fogtípustól. Amennyiben a röntgenfelvételen látszik, hogy a fogcsíra ferdén áll – tehát várhatóan ferdén nő majd ki a fog –, vagy látszik, hogy nem fér majd be a fogívbe, akkor a fogorvos javasolja az eltávolítást, műtéti úton. (Máskülönben fennáll a veszély, hogy a fogakat összetolja, ami esztétikai hátrányként élhető meg.) A rosszul előbújó bölcsességfog miatt a fogszabályzó levétele után is torlódhatnak a fogak. Ha nincs ilyen jellegű gond (és más vonatkozású sem), akkor erre a beavatkozásra természetesen nincs szükség.

Mit lehet akkor tenni, ha valaki már gyulladt bölcsességfoggal megy el fogorvoshoz?

– Mindig először a gyulladást kezeljük. Ennek az az oka, hogy ebben a megváltozott állapotban más a normálishoz képest a szövetek PH-ja, a Lidocain azonban csak az egészséges PH-tartományban hat megfelelően. Tehát gyulladt stádiumban az érzéstelenítés kevésbé hatékony, ezért bármilyen beavatkozás fájdalmas lehet. Az elsődleges teendő az, hogy fertőtlenítő átmosással kezeljük a gyulladást vagy súlyosabb esetben, ha már gyulladásos váladék van a szövetek között, ezt levezetjük (tályogmegnyitással). Ilyen esetekben Ultracain injekciót használunk; és a beteget megkérjük, hogy otthon mosson fogat naponta többször, a fájdalom ellenére is, továbbá öblögessen speciális szájfertőtlenítővel. Ezenfelül tornáztatni is kell a szájat, hogy ne menjen rá a gyulladás a rágóizmokra, és ne alakuljon ki szájzár. Antibiotikum – a tévhittel ellentétben – nem mindig szükséges. Ha lement a gyulladás néhány nap elteltével, akkor egy foghúzással vagy egy kis műtéttel eltávolítjuk a problémát kiváltó fogat.   

Mikor szükséges feltétlenül a bölcsességfog eltávolítása?

– A röntgen vagy CT-felvétel és a fizikális vizsgálat megmutatja, hogy ki tud-e majd nőni, vagy jobban járunk a műtéti eltávolítással a még ki nem bújt bölcsességfogak esetében. Ha nem nőtt ki teljesen a fog, de jó az állása, akkor el tudjuk távolítani az azt részben borító ínyt, és ezáltal teremteni tudunk egy tisztítható, teljes rágófelületet. Ilyenkor bent hagyjuk a fogat. De ha nem látunk erre reményt, akkor megvan az esély a gyulladásos folyamat kialakulására – így ekkor jobb eltávolítani a fogat.

Ez mennyivel kellemetlenebb művelet, mint egy átlag őrlő kihúzása?

– Nem feltétlenül kellemetlenebb, mert a bölcsességfogak gyökéranatómiája sokféle lehet – az egyszerűtől a bonyolultig. Mindkettőnél előfordul nehézkesebb és könnyebb eltávolítás is. A legnagyobb gyökerű fogunk, az alsó, felső szemfog eltávolítása akár rosszabb is lehet, mint a bölcsességfoghúzás. Túlmisztifikálják a bölcsességfog kérdéskört.

A műtét után miként segíthető a regeneráció? Mire lehet számítani?

– Minden műtét kísérője az ödéma, ez nem a gyulladás jele. Az arc ödémás duzzanata természetes velejárója a szájsebészeti beavatkozásnak. Ennek enyhítésére ajánljuk az óránként 10 perc jegelést. Az operáló orvos írásban és szóban is tájékoztatja a pácienst az otthoni teendőkről. Változó a szervezet reakciója a műtétet követően: van, akinél csak néhány szem fájdalomcsillapítóra van szükség, és akad olyan is, aki nagyobb fájdalomként éli meg a történteket. A tévhittel ellentétben antibiotikumot ritkán írunk fel. 

Mennyi idő a teljes gyógyulás a bölcsességfog-eltávolítás után?

– Összességében hosszadalmas folyamat, de a műtétet követő fájdalom és kellemetlenség csak néhány napig tart. A varratokat 7 nap után távolítjuk el, de a fog helyének gyógyulása a csontban, a csontosodás 2-3 hónap. 

Fogszabályozás előtt álló gyerekeknél előfordul, hogy több bölcsességfogat is el kell távolítani fogszabályozó szakorvos javaslatára. Ha mindkét oldalon el kell távolítani, akkor, hogy érdemes ütemezni a műtéteket?

– Egyszerre csak egy oldalon javasolt a bölcsességfogak eltávolítása. Érdemes a bal és jobb oldalon történő beavatkozások között várni 4-6 hetet. Erre azért van szükség, hogy az egyik oldalon már tudjon akadály- és fájdalommenteses rágni a páciens, mire a másik oldal sorra kerül. Arra kell törekedni, hogy a gyermek számára elviselhető legyen maga a műtéti beavatkozás és az otthoni gyógyulás is. Nem célszerű egyszerre “túl lenni” a 4 fog eltávolításán.

Van még funkciója a bölcsességfognak? Előfordul, hogy úgy helyezkedik el a fogívben, hogy rágunk rajta?

– Egyre ritkábban, de előfordul. Gyakori, hogy nincs is, nem is fejlődik ki mindenkinek mind a négy bölcsességfoga.

Mondják, hogy ha a terhesség előtt nem volt gond a félig kibújt bölcsességfoggal, akkor majd a várandósság előtt lesz. Van ennek alapja?

– A kismamáknál az ínygyulladás tényleg nagyobb eséllyel jelentkezik. Ha nem megfelelő a napi fogmosási rutin, akkor könnyebben alakul ki egy gyulladásos állapot.

Ezért ajánlják sokan, hogy még terhesség előtt érdemes eltávolítani a félig kinőtt bölcsességfogat?

– Igen, de várandósság alatt is el lehet távolítani, csak nem az első trimeszterben. A nőgyógyásszal minden esetben konzultálunk. Ha muszáj, akkor a második, harmadik harmadban kihúzható, de röntgen-, CT-felvételt nem készítünk.

A rosszindulatú, daganatos szájüregi elváltozások is rendkívül gyakoriak a dohányzás, alkoholfogyasztás miatt.

– Ezért is fontos, hogy fél évente elmenjünk fogászati szűrésre. Ha valamilyen eddig nem tapasztalt (piros rajzolatú, vagy fehér, porckemény) elváltozást veszünk észre a nyálkahártyán, nyelven, szájfenéken, ajkakon, akkor nem szabad várni a következő esedékes szűrésig, azonnal szakorvoshoz kell fordulni! A fogorvos vagy háziorvos javasolja a szövettani mintavételt, a dentoalveoláris sebész elvégzi a mintavételt, elküldi szövettani vizsgálatra. Amennyiben indokolt az eredmény alapján, további kivizsgálásokra, illetve ellátó orvoshoz vagy intézménybe irányíthatja a pácienst.

A szűrést milyen gyakran kíséri panorámaröntgent?

– Erre nincs szükség fél évente, ha nincs különösebb indok, akkor elég évente is.

Sajnos sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, amikor már fáj valamelyik foguk.

– Bizony, pedig ugyanúgy a megelőzésre, korai felismerésre kell törekedni a fogaknál is, mint más szakterület esetében. Legalább fél évente érdemes beiktatni egy fogászati szűrést, hogy ellenőrizze a szakorvos a fogak és a szájüreg állapotát. Ilyenkor, ha talál valamilyen kezdetleges problémát, az még könnyen orvosolható, és kisebb eséllyel fordul elő olyan helyzet, hogy más fogra is átterjed a szuvasodás, ami maga után vonja a visszafordíthatatlan veszteséget vagy a komplexebb, több fogra kiterjedő, több kellemetlenséggel járó, költségesebb kezelést. 

Milyen fogápolási irányelveket érdemes követni?

– Minimum reggel és este fogat kell mosni. Étkezés után várjunk ezzel 10-15 percet annak érdekében, hogy a száj PH-ja visszatérjen a normál zónába. A két fogmosás közül az esti a fontosabb. Éjszaka ugyanis kevesebb nyál termelődik, így kevésbé tud érvényesülni alvás közben a nyál fogvédő funkciója. A fogselyem használata is erősen ajánlott, minden egyes nap, fogmosás előtt. (Azért kell előtte, hogy a fogmosás közben a fogkrém habja bejuthasson a megtisztított fogközökbe is.) A fogselyem használatával elkerülhetőbb a két szomszédos fogat egyszerre érintő szuvasodás, amelynek az orvoslása dupla kellemetlenség és dupla költség.

Mi a helyzet a fogköztisztító kefével?

– Ennek használata a nagyobb réseknél lehet hasznos. Nem illeszteném be az alap szájápolási rutinba. Amennyiben szakorvos javasolja – mert a páciensnek olyan problémát tárt fel a vizsgálat során, ami ezt indokolja –, természetesen használni kell. A szájvíz kapcsán hasonló a szakmai álláspont. Nincs szükség napi szintű szájvizes öblögetésre. A benne található alkohol a rendszeres használata során irritálhatja a száj nyálkahártyáját. Ha szeretnénk minél tovább megőrizni fogaink és szájüregünk épségét, egészségét, inkább a napi kétszer történő fogmosást és a fogselyem használatát építsük be a napi rutinba!
 
Forduljon bizalommal dr. Békési Diána dentoalveoláris sebész szakorvosunkhoz, fogorvosunkhoz szájsebészeti műtétekkel, szájüregi elváltozásokkal, bölcsességfog-eltávolítási vagy implantológiai céllal, fogérzékenységgel, fogpótlási igénnyel, fogkőleszedéssel és fogtöméssel!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.