A gerincbetegség lényege a fájdalom

A gerincbetegségek kezeléséhez sokféle szakemberre van szükség. "Itthon majdhogynem elfogadott, hogy krónikus fájdalommal élünk, ha belegondolunk, ez teljesen irracionális" - mondta Dr. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója.

Mint az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója, hol jelölné ki a gerincbetegségek helyét az egészségügyben?

A gerinc - a tudat mellett - az emberi lét leglényegesebb ismérve. A gerinc eredetileg a négylábon járáshoz alakult ki. Azzal, hogy az ember két lábra állva felegyenesedett, természetellenes helyzet keletkezett, amely a gerincünket speciális terhelésnek teszi ki. Ezért a gerinc úgynevezett kopásos, azaz degeneratív betegségei bizonyos kor után szinte mindenkit érintenek. Emellett a szervezet általános elöregedésének részeként kialakulnak azok az idős korral együtt járó elváltozások, melyek - a társadalom elöregedése miatt - egyértelműen civilizációs betegségként foghatók fel. Az életkor előrehaladtával az előbb említett degeneratív elváltozások súlyosabb stádiumai kerülnek előtérbe, valamint megjelenik egy újabb betegség, a csontritkulás. A kettő együtt, az úgynevezett korosodó gerinc kórkép, egy egészen speciális betegség. A hatvan év feletti lakosságnak közel harminc százalékát érinti, tehát valóban népegészségügyi probléma.

Más, gerincet érintő problémával is jár az öregedés?

Az életkor előrehaladtával növekszik az onkológiai megbetegedések száma. Az utóbbi két évtizedben azzal a komoly problémával nézünk szembe, hogy az elsődleges gerincdaganatok mellett egyre inkább a másodlagos, metasztatikus gericdaganatokkal is foglalkoznunk kell, amelyek extrém növekedési rátát mutatnak. Csak egy példát hadd mondjak: amíg tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban az összes gerincműtét öt százaléka volt áttétes gerincdaganat, 2006-ban ez az arány elérte a 22 százalékot! Intézményünkben, az Országos Gerincgyógyászati Központban is hasonló a helyzet, hiszen egyre nagyobb arányt képviselnek a másodlagos daganatos betegségekkel kapcsolatos műtétek. Kevéssé közismert, hogy az összes daganatos áttét nyolcvanöt százaléka a gerincben jelentkezik! Sok esetben úgy derül fény a daganatos betegségre, hogy maga a primér daganat, vagyis az esetleges emlő-, a gyomor- vagy a béldaganat még nem okoz tünetet a betegen, ám az általa létrejött áttéte a gerincben tűrhetetlen fájdalmat produkál.

Megelőzhetők bizonyos degeneratív gerincbetegségek?

Bizonyos betegségek, ha nem is megelőzhetők, de lassíthatók, és egyes elváltozások e betegségeken belül egészen biztosan megelőzhetők. Nagyon fontos gyermek- és serdülőkorban a szervezet fizikai megterhelése, a rendszeres iskolai testnevelés illetve diáksport. Mi, orvosok, csak buzdítani tudjuk a családokat, iskolákat, hogy sporotlásra ösztönözzék a gyermekeket. A rendszeres sportolás egyik legfontosabb hozadéka a biomechanikailag helyes testtartás kialakulása, amely megelőzi, lassítja, vagy akár ki is iktatja a degeneratív betegségegeket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rendszeres testedzés a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének is az egyik legkomolyabb tényezője.

Milyen eljárásokkal és hogyan diagnosztizálhatók a gerinc betegségei?

A gerinc több irányú megközelítést, nagy ívű diagnosztikát igényel. Radiológiát, neurológiát, pszichológiát, urológiát, nőgyógyászatot - felsorolhatnám az összes szakmát. Gondoljunk csak arra, hogy egy szédülős beteg mennyi mindentől szédülhet - egyik oka lehet a nyaki gerinc megbetegedése is. Ahhoz, hogy egy nyaki gerinc beteget diagnosztizáljunk és kezeljünk, szükség van fül-orr gégész, szemész, és egy sor más szakorvos közreműködésére.

És még nem is beszéltünk a lélekről. A gerincbetegségek lényege a fájdalom, így nekünk elsősorban fájdalomkutatásra kell koncentrálnunk. A fájdalom szubjektív kategória, ezért a fájdalom objektivizálása lényeges feladat. Ha a krónikus fájdalom három hónapnál régebben fennáll, az mindig nyomot hagy a lélekben. Ebből következik, hogy a krónikus fájdalom kutatásához vagy felderítéséhez pszichológus nélkül nem is tudunk hozzákezdeni, ő az egyik legfontosabb partnerünk.

Magyarországon az Országos Gerincgyógyászati Központ az egyetlen olyan intézmény, ahol mindezen problémák felismeréséhez és orvoslásához koncentráltan állnak rendelkezésre az eszközök, és néhány éve egységes, komprehenzív diagnosztikai egység jött létre. Szintén egyedülálló, hogy az Országos Gerincgyógyászati Központban a gerincsebészet minden szegmense elérhető. Büszkén mondhatom, hogy intézményünket, az Országos Gerincgyógyászati Központot nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is a szakma csúcsintézményei között tartják számon. Gerincsebészeti szempontból intézetünk az egyik kiemelt továbbképzési hely a világon, számos orvos fordul meg egyéni és szervezett kereteken belül a világ minden tájáról.

Magunk is felismerhetjük a gerincbetegségek tüneteit?

Két tünetcsoportot emelnék ki. Az egyik az éjszakai nyugalomban jelentkező erős gerincfájdalom. Ez mindig komolyabb betegség tünete. Ha valakinek erős fájdalmai jelentkeznek - mindegy milyen életkorban vagy napszakban -, azt feltétlenül ki kell vizsgálni. A másik jellegzetes tünet a járástávolság beszűkülése ötven év fölött. Ha valaki azt veszi észre e korba lépve, hogy egyre rövidebb távolságokat tud megtenni pihenés nélkül, többször meg kell állnia és pihennie, hogy folytatni tudja az utat, annál a járástávolság beszűküléséről beszélhetünk. Ugyancsak alattomos a gerinccsatorna-szűkület, ami egy degeneratív elváltozás, és amit eredményesen lehet gyógyítani, illetve a tüneteket meg lehet előzni.

Amikor egy-egy gerincbetegség kezeléséről beszélünk, akkor a leglényegesebb elem a betegség felismerése. Ennek van egy szubjektív és egy objektív oldala. A szubjektív a beteg oldala, vagyis hogy időben észlelje magán az elváltozások megjelenését, és orvoshoz forduljon velük. Ez teljes mértékben az ismeretterjesztéstől függ, mivel a nagyközönségnek folyamatosan információkat kell kapnia arról, hogy mikor, milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni. Ezt szem előtt tartva az Országos Gerincgyógyászati Központ nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra, ezt szolgálják különböző prevenciós kiadványaink, illetve iskolákban, rendezvényeken tartott ismeretterjesztő előadásaink.

A betegség felismerésének objektív oldala az, hogy az orvostársadalom - háziorvosok, szakorvosok - világosan látják-e, melyek azok a jelek és tünetek, amelyek alapján gerincgyógyászra van szükség. Nem mindegy, hogy az egészségügyi apparátus felkészült-e arra, hogy egy tünetekkel vagy panaszokkal jelentkező beteget gyorsan és eredményesen kivizsgáljon és terápiás irányba indítson el. Érdekes a fájdalom és életminőség kapcsolatának kérdése is, hiszen egyes társadalmak, így a mienk is, az életminőséget nem tekintik komoly értéknek. Itt még véleményem szerint sok teendőnk van.

Ez pontosan mit jelent?

A nálunk fejlettebb nyugati társadalmak komoly értékként kezelik az életminőséget. Az életminőséget a fájdalom rontja. Magyarországon majdhogynem elfogadott, hogy valaki krónikus fájdalommal éljen, ami, ha belegondolunk, teljesen irracionális. Ha valaki elfogadja azt, hogy valamije fáj, és ezért folyamatosan gyógyszert szed, akkor semmiben sem különbözik attól, aki nem szed rá gyógyszert, és úgy él tovább vele. Az igazi egészségtudatos társadalomban a fájdalom okát megtalálják és megszüntetik. Mi még itt nem tartunk. Optimálisnak azt tekinteném, ha a beteg minden ilyen jellegű fájdalmat életminőségi tényezőként fogna föl. Nem hiszem, hogy nekünk orvosoknak kellene megfogalmaznunk, mi is az életminőség. Legyen természetes emberi igény a mindennapi életre és a munkára való képesség.

Sokan nem bíznak az ellátó rendszerben, ezért nem fordulnak orvoshoz.

Itt jön a képbe a járulékfizetés kérdése: a járulékfizetőknek tudatosabbnak kellene lenniük. Miért fizetem a járulékomat? Azért, hogy kapjak érte szolgáltatást. A szolgáltatás része, hogy ha nekem az életminőségemben, egészségemben változás, romlás áll be, akkor a járulékomért kapjam meg az életminőségem javítására szolgáló ellátást. Ezt ma az állami egészségügy keretei között nem biztos, hogy mindenki megkapja.

Éppen az állami egészségügyben már nem bízó, új lehetőségeket kereső páciensek ellátására alapítottuk 2000-ben a teljesen magánfinanszírozásból fenntartott járóbeteg szakrendelőnket, a Budai Egészségközpontot.

Az Országos Gerincgyógyászati Központban szintén létrehoztunk egy privát osztályt, amely nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi piacon is nyitott, ezért sok külföldi betegünk van. Szélesebb a szolgáltatások köre, amelyeket a beteg jó előre ki tud választani, mérlegeli, hogy mit választ, és ügyel arra is, hogy mit kap érte. A privát osztály bevételeinek nagy része a külföldi betegektől származik. A hazai privát fekvőbeteg-ellátás egyelőre szerényebb, bár növekvő tendenciát mutat.

Szegedi Éva 2008. 06. 19., 13:39
Forrás: [origo] cégegészség

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.