• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Tíz kicsi tűszúrás...

    A védőoltások eddig több ember életét mentették meg, mint bármelyik más egészségügyi intézkedés. Ez a milliós nagyságrendű szám sokszorosára is emelkedhetne, ha minden embert megfelelően és idejében oltanának be a Föld összes országában. Magyarországon a beoltottság aránya szerencsére közel százszázalékos.

     Húsz szúrás helyett már csak tízet kapnak a gyerekek, mire betöltik a 14. életévüket - így változott a védőoltások rendje Magyarországon két évvel ezelőtt. Az itthoni, kötelező oltások tíz betegség ellen nyújtanak védettséget; ezek a tuberkulózis, a gennyes agyhártyagyulladás, a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő, a fertőző májgyulladás, valamint a gyermekbénulás.

    Az immunrendszer a szervezet természetes védelmi rendszere az idegen anyagokkal szemben, mint amilyenek a baktériumok, a vírusok, a gombák és a paraziták. Ha a szervezetünk ellenálló képessége nem tud legyőzni egy kórokozót, akkor betegség fejlődik ki. Az oltóanyagok viszont olyan, speciálisan kifejlesztett készítmények, amelyek bizonyos betegségektől - közvetve - megvédenek. Ezeket legyengített vagy elölt kórokozókból állítják elő. Amikor védőoltást kapunk, a szervezetet mintegy felkészítik a betegség kivédésére. A megfelelő oltóanyagok segítségével az immunrendszer akár évtizedekig képes az adott kórokozóra "emlékezni".

    Sok szülőben felvetődik a kérdés: vajon mennyire biztonságosak az oltóanyagok? A mai vakcináknak sokrétű és komoly klinikai vizsgálatoknak kell megfelelniük, mielőtt bevezetik. Az új oltóanyagok megjelenése óta már nincsenek higanyos oltások forgalomban. A gyártási fázis minden lépését felügyelik az egymástól független országos szervek. Ennek ellenére az oltóanyagok is gyógyszerek, és mint ilyenek, megvannak a lehetséges mellékhatásaik.

    A kötelező védőoltásokon felül célszerű beoltatni a csecsemőket és kisgyerekeket azokkal a védőoltásokkal is, amelyeket a szakmai szervezetek ajánlanak - ilyen például a hasmenéssel, hányással, magas lázzal, kiszáradás veszélyével fenyegető rotavírus elleni oltás, amely főként a csecsemőket és az óvodás korosztályt veszélyezteti. Semmiképpen nem ajánlatos a szülőknek egyéni belátásuk, netán vallási meggyőződésük miatt maradandó betegségnek kitenni gyermeküket azzal, hogy nem oltatják be!

    Gyerekeknél ajánlatos, hogy az oltás a törvényben előírt rend szerint, a lehető legkorábban történjen meg. Az adott oltások esetében a megfelelő védelem kialakulásához szükséges optimális oltási időpontokat és oltások számát klinikai vizsgálatok során állapítják meg, és ezek alapján adják ki az oltási naptárat. Ebben megtalálható, hogy melyik korban milyen oltások ajánlottak. Az oltási naptár tartalmazza az oltások között szükséges kivárási időket és azt is, hogy mikor kell frissíteni az immunizációt. Az oltások pontos idejét csecsemőknél a gyermekorvossal, felnőttkorban a háziorvossal kell egyeztetni. Például a bárányhimlő elleni védőoltást 18 év felett is lehet kérni, mivel e betegség szövődménye, ha valaki felnőttként kapja el, súlyos, olykor visszafordíthatatlan egészségkárosodással járhat.

    Külföldi utazások előtt érdemes szakorvossal egyeztetni, és ha a helyzet megkívánja, beadatni a védelmet nyújtó oltóanyagot. Még akkor is, ha ezért a zsebünkbe kell nyúlni - tudtuk meg a Budai Egészségközpont főorvosától, Jelenik Zsuzsannától. Ahhoz, hogy a védőoltások immunológiai hatása megfelelően érvényesüljön, az első oltásokat legalább hat héttel az indulás előtt kell kérni. Ismétlő oltást elégséges az indulás előtt egy héttel felvenni. Az oltási könyv, amibe be kell jegyeztetni a megkapott vakcinák nevét és az oltás idejét, mindig legyen nálunk.

    Hazánkban kilenc betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség távoli országokba utazás előtt. Ellenjavallat a lázas állapot, a romló idegrendszeri betegség, a korai terhesség, a daganatos betegség, és persze az oltóanyaggal vagy komponenseivel szembeni túlérzékenység.
     

    Oltási rend 2006-tól

     

    0-6. hét

     

    BCG

     

    2. hónap

     

    DTPa-IPV-HIB

     

    3. hónap

     

    DTPa-IPV-HIB

     

    4. hónap

     

    DTPa-IPV-HIB

     

    15. hónap

     

    MMR

     

    18. hónap

     

    DTPa-IPV-HIB

     

    3. év

     

    DTPa-IPV

     

    6. év

     

    DTPa-IPV

     

    11. év

     

    MMR

     

    14. év

     

    Hepatitis B


    BCG: tuberkulózis elleni oltás
    DTP: diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert).
    Pa: csak tisztított antigéneket tartalmazó, szamárköhögés elleni komponens.
    OPV: szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen.
    IPV: inaktivált (elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag.
    HIB: Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag.
    MMR: mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag.
    Hepatitis B: fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.

    Forrás: Szabad Föld
    Szöveg: Balogh Mária