2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    A fekélybetegségről

    Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.

    Utolsó módosítás dátuma: 2022-07-11

    A fekélybetegség régóta foglalkoztatja az orvostudományt gyakorisága és a modern gyógyszerek előtti időszakban gyakran előforduló szövődmények miatt. Az előfordulás helye szerint megkülönböztetünk gyomorfekélyt és nyombélfekélyt. Kialakulásuk és természetük alapján egységet alkotnak, azonban a kimenetel és az ellenőrzés szempontjait figyelembe véve a két típus külön választandó.

    Kialakulásának okait kutatva már a század elején megállapították, hogy a fokozott gyomorsósav termelés döntő tényező a fekély kialakulásában ("nincs sav, nincs fekély"). Ez a teória napjainkban is megállja a helyét néhány kiegészítéssel. Az öröklött hajlam is szerepet játszik, melyet a "0"-ás vércsoportúak közötti gyakoribb előfordulás is alátámaszt. A dohányzás szerepét tudományosan nem sikerült igazolni, de tény hogy az erős dohányosok kétszer gyakrabban szenvednek ebben a betegségben. Ugyanez a helyzet az alkohol és az erősen fűszeres ételek fogyasztásával kapcsolatban. Az idegrendszer szerepe is felmerült, a köztudatban is jól ismert a stressz-fekély kapcsán. Régóta ismert tény, hogy bizonyos gyógyszerek (a nem-szteroid gyulladás csökkentők, melyeket izületi és egyéb fájdalmak enyhítésére használunk) is okozhatnak fekélyt. A 80-as évek elején két ausztrál tudós számolt be egy baktérium - a Helicobacter pylori - lehetséges szerepéről a gyomor- és nyombélfekély kialakulásában.

    Ezek alapján a fekélybetegségnek 4 formáját különböztethetjük meg

    • klasszikus fekélybetegség
    • gyógyszer okozta fekély
    • stressz-fekély
    • ritka hormontermelő daganat okozta fekélyek (Zollinger-Elison syndroma)

    A panaszok és tünetek illetve a lefolyás különbségei miatt célszerű különválasztani a gyomor-és a nyombél fekélyét.

    Gyomorfekély: a has felső (gyomorszáj) részén illetve attól kicsit balra jelentkező tompa, nyomó jellegű fájdalom, mely állandó. Az étkezés, alkohol fokozza a panaszt, ha gyomor kiürült megszűnik. Jellemző a fogyás (nem mer enni, mert az panaszt okoz) és a szinte állandó émelygés. A fekélyek egy része elfajulhat vagyis elrákosodhat illetve a gyomor tumorainak egy része fekély formában jelentkezik.

    Nyombélfekély: a has felső részén, jobbra jelentkező éles, égő esetenként görcsös fájdalom, mely üres gyomor mellett jelentkezik ("éhségfájdalom"). Az evés csökkenti, vagy megszünteti a fájdalmat. Gyakori a savas hányás. Alkohol, kávé, idegesség fokozza a panaszt. A testsúly általában nem csökken, de fogyás előfordulhat. A nyombélfekély sohasem rákosodik el.

    A diagnózis ma legmodernebb módszere a gasztroszkópia (gyomortükrözés). Ennek során a vizsgáló megtekinti a nyelőcsövet, a gyomrot és a nyombél nagy részét, lehetőség van mintavételre a szövettani vizsgálathoz. A szövettan során eldönthető, hogy a fekély jó vagy rosszindulatú és kimutatható az említett baktérium (Helicobacter pylori) is. A vizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas. Rövidsége és igen jó diagnosztikai pontossága miatt egyre szélesebb körben alkalmazzák. A másik szintén elterjedt vizsgáló módszer a gyomor röntgen vizsgálata. Ennek során kontrasztanyag elfogyasztását követően röntgennel vizsgálják a pácienst. Gyomorfekély esetén a röntgen által felállított diagnózis után kötelező a gasztroszkópia, hiszen szövettani vizsgálata elengedhetetlen ellentétben a nyombélfekéllyel. Tehát a nyombélfekély jól diagnosztizálható mindkét módszerrel, a gyomorfekély gyanúja esetén azonban célszerűbb a gasztroszkópia, mivel úgyis szövettani mintát kell venni, sőt a teljes gyógyulásig 6 hetenként ellenőrizni kell.

    A fekélybetegség kezelése az utóbbi évtizedben óriásit fejlődött az új ún. "proton-pumpa gátló" szerek megjelenésével (ezek a savtermelés utolsó fázisát gátolják igen nagy hatékonysággal). E gyógyszerek gyors panaszmentességet érnek el és jelentősen meggyorsítják a fekély gyógyulását. Amennyiben a Helicobacter pylori kimutatható, ezekhez a gyógyszerekhez többféle antibiotikumot adunk és törekszünk a baktérium kiirtására. Ha ez sikerül, akkor tovább gyorsul a fekély gyógyulása és ritkább a visszaesés is. A fekély gyógyulása után is alkalmazunk fenntartó kezelést, enyhébb savtermelést gátló gyógyszerekkel. Ha a gyomorfekély 3 hónap alatt sem gyógyul be vagy a szövettan rosszindulatú sejteket talál műtéti megoldás szükséges.

    Összefoglalva: ha fekélyre gyanús tüneteket észlelünk, forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után felállítja a diagnózist és megkezdi a kezelést.

    Forrás: Dr. Demeter Pál PhD, gasztroenterológus főorvos


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 22 év tapasztalatait és 400.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont