Immunrendszeri problémák

Immunrendszerünkkel kapcsolatos kérdésekre Dr. Zsilák Szilvia reumatológus, immunológus, osteoporosis szakorvosunk válaszolt.

Milyen tünetek utalhatnak immunrendszeri problémákra?

Mivel az immunrendszerünknek nincs központi szerve - mint például a szív vagy a vese -, hanem testszerte jelen van, így a tünettana is rendkívül változatos. Immunrendszeri problémáról beszélhetünk az immundefektusok kapcsán, amin a szervezet védekező rendszerének hiányos működését értjük. Ez lehet veleszületett, melyre – leegyszerűsítve - a gyakori, visszatérő, terápiára rosszul reagáló fertőzések jellemzők.

Ugyanakkor lehet szerzett is, amikor az immunhiányos állapot egy egyébként egészséges immunrendszerű szervezetben fellépő betegség vagy állapot következménye. Idetartozik például az alultápláltság, a krónikus fáradtság szindróma, de az AIDS is.

Immunrendszeri problémák nagy csoportját képezik az allergiás betegségek is, legyen szó akár légúti, akár bőrallergiás állapotról.
Rendkívül összetett a tünettana az immunrendszeri problémák következő nagy szeletének, melyet az autoimmun betegségek két nagy csoportja képvisel. Az egyik csoport, a szisztémás autoimmun betegségek, melyek legjellemzőbb tünete az ízületi gyulladás.

Leginkább ismert képviselői a sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) és a szisztémás lupus erythematosus (SLE). Másik csoportba a szervspecifikus autoimmun betegségek tartoznak, olyan képviselőkkel, mint például az inzulindependens cukorbetegség vagy a pajzsmirigy autoimmun betegségei.

Az immunrendszeri problémákhoz sorolhatjuk az egyre gyakoribbá váló malignus, rosszindulatú folyamatokat is.

Milyen kivizsgálás szükséges az immunrendszeri problémák okainak feltérképezésére?

Egy pici bepillantást nyerve láthatjuk, hogy ezen problémák tünettana nagyon színes, szerteágazó, ezért ha valamiért felmerül bennünk, hogy immunrendszerünk nem jól működik, mindenképpen keressük fel háziorvosunkat vagy belgyógyászunkat, aki majd a megfelelő specialistához irányít minket. Annak megállapítása, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség, már az adott szakterület specialistájának feladata.

Hogyan erősíthető az immunrendszer?

Az „immunerősítő” kifejezésnek csak marketing szempontból van értelme, orvosi értelemben nincs. Ha létezne egy tabletta formájában bevehető immunerősítő szer, akkor az nagy problémákat vetne fel például az autoimmun betegségek terén, ahol a szervezet saját maga ellen fordul. Ugyanakkor a betegségekkel szembeni ellenálló képességünkön rengeteget tudunk javítani!

Milyen módon?

Tudunk javítani a szív- és érrendszerünk állapotán, az emésztésünkön, a kiválasztásunkon, idegrendszerünk, ízületeink, izmaink állapotán. Mindezen változások által javul szervezetünk betegségekkel szembeni ellenálló képessége.

Milyen vitaminok, nyomelemek ajánlhatók?

Nyomelemek közül a vas, a szelén és a cink, vitaminok közül pedig a D, a C, az E , és az A-vitamin javasolt. De ezen szintetikus szerek adagolását kivizsgálás és gondos mérlegelésnek kell megelőznie!

Természetes vagy szintetikus vitaminok használata javasolt?

Egyértelműen a természetes vitaminoké. Azt a közhelyszerű megállapítást tartom irányadónak, hogy a kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás (ez feltétlenül tovább differenciálandó, akár orvos, akár dietetikus segítségével) mellett a jó pszichés és fizikai állapot megteremtése vezet leginkább az ellenálló képességünk növeléséhez. A mai rohanó világunkban ez tűnik a legnehezebbnek, de élethosszig tervezve mindenképpen ez a legcélravezetőbb és egyben legkifizetődőbb számunkra.

Mostanában sokat hallani a D-vitamin immunerősítő hatásáról - valóban segít a betegségek megelőzésében?

Igen. Nemcsak a csontok egészséges fejlődéséhez alapvető, de a légúti fertőzések megelőzésében is jelentős szerepet játszik. Kiemelt szerepe van az idegrendszer és az immunrendszer működésében is. Hiányában növekszik bizonyos daganatos betegségek és a gyermekkorban kialakuló cukorbetegség kockázata.

Mi magyarok télen nagyon kevés D-vitaminhoz jutunk, így ezt a vitamint tényleg érdemes mesterségesen pótolni. Februárra a felnőtt lakosság több mint kétharmada vitaminhiányossá válik?

A D-vitamin igény igen változó. Függ az életkortól, a testsúlytól, az élethelyzettől (terhesség, szoptatás), meglévő betegségeinktől. Általánosságban elmondható, hogy a D-vitamin hiány megelőzésére egy egészséges felnőtt ember számára napi 2000 NE javasolt. Már kialakult hiány esetén ennek többszörösére is szükség lehet, melynek dózisáról mindig az orvos dönt személyre szabottan, pontos D-vitaminszint meghatározást követően.

Ha már betegek vagyunk, mit tehetünk? Érdemes ilyenkor vitamint szedni, vagy már nincs értelme?

Persze, érdemes. Olyan véleményem szerint nincs, hogy már nincs értelme. De egy szövődménymentes influenzánál a legfontosabb a pihenés, a sok folyadék és a vitamindús táplálkozás.

Betegség után hogyan tudjuk a leggyorsabban visszanyerni egészségünket?

Ha már ma elkezdjük azt a bizonyos közhelyszerű "jó életet", akár lépésenként is megvalósítva. Minden apró pozitívum, akár heti egyszeri félórás séta vagy napi egy plusz sárgarépa elrágcsálása hozzájárul szervezetünk egészségéhez, melyet aztán tovább bővíthetünk a teljesebb élet ígéretében.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.