Mikortól számít valaki idősnek? Számszerűsíthető ez, vagy egyéni jellemzők alapján állapítható meg?
Pontos, határozott életkor természetesen nem adható meg.Az időskor megítélése jelentősen függ az adott társadalomtól, korszaktól, kultúrától, szocializációtól, sőt személyes aspektusoktól is. Jellemző, hogy a megkérdezettek általában a saját életkorukhoz viszonyítva adják meg ezt az értéket. Így a fiatalabbak korábbra, a kor előre haladtával azonban érthetően későbbi életkorra tesszük az öregség idejét, hiszen általánosságban senki sem szereti magát idősnek tekinteni, megpróbáljuk kitolni az „elkerülhetetlent”.
Ebben persze az öregség megítélése játszik szerepet, ami szintén társadalmilag és szocio-kulturálisan meghatározott. Voltak és vannak társadalmak illetve korszakok, melyekben különös tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek a magas kort megélőkre, a közösség hasznos, egyes esetekben meghatározó tagjaiként tartva számon őket.
Már az ókori görögök is igyekeztek az öregedés fogalmát meghatározni. Hippokratész hatvan évre tette az öregség határát. Ettől nem áll messze a mai számszerűsítés: az Európai Unió statisztikai hivatala a közfelfogásból eredően az öregségi nyugdíj folyósításának kezdetére teszi az öregkor elejét, a 65. életév felettieket tekinti időseknek. Az öregkor kezdetének konkrét számadatként való meghatározása a statisztikák, a demográfiai felmérések, orvosi, biztosítási és egyéb protokollok kidolgozása, valamint számos szabályozás miatt szükséges.
Milyen lépcsői, jelei vannak az öregedésnek?
Az öregedés a szervezet egészét érintő progresszív és visszafordíthatatlan folyamatok összessége, melynek üteme egyénenként és az életfunkciók terén egyaránt változatosságot mutat. Úgy is mondható, hogy „alkatrészenként” más-más ütemben öregszünk.
Ennek eredménye, hogy nem öregszünk egyformán, így nem határozható meg sem a pontos sorrend, sem az öregedést jelentő kritériumok, bár fő „csapásvonalak” azért jellemzőek: a látás romlása, a hallás romlása, az ízérzés romlása, izületi elváltozások, a bőr rugalmasságának elvesztése, az alvás minőségi és mennyiségi változása és még jó néhány típusos, a korosodással gyakoribbá váló állapot. Az öregedési folyamatok általában a reproduktív szak után kezdenek szembetűnővé válni.
Így megkülönböztetünk naptári életkort és biológiai életkort, amelyek eltérhetnek egymástól. Az élet folyamán az eltérés mértéke és iránya is változhat. Azaz lehetünk fiatalosabbak korunknál vagy nézhetünk ki úgy, mint a „saját nagyanyánk”. Általában az előbbi a kívánatos állapot.
Vannak fiatalos öregek és a korai öregedés jeleit mutató fiatalok – min múlik ez, genetikai örökség vagy az illető életmódja, esetleg személyiségtípusa befolyásolja-e inkább? Megállítható, lassítható-e az öregedés folyamata?
A helyes válaszhoz az öregedés folyamatának pontos, tudományos ismeretére lenne szükség. Az időskor késleltetésének, az öregedés visszafordíthatóságának ősi vágyához azonban alig száz éve kapcsolódik az öregedés okainak és mechanizmusának tudományos vizsgálata. Az elmúlt években azonban egyre több és több kutatási eredmény, ezeken alapuló elmélet lát napvilágot.
Az elméleteket rendszerező kutatók általában az öregedést befolyásoló tényezőket két fő kategóriára osztják: az egyikbe a szervezet működésétől függő mechanizmusok tartoznak (az ún. programozott öregedés), a másikba a szervezetet érő külső hatások (elhasználódásos öregedés). Szemléletbeli különbségek, viták vannak azonban abban a kérdésben, hogy e két kategória közül melyiknek van nagyobb befolyása az öregedés folyamatára. E szemléletbeli különbségek mentén különböző megoldásokat kínálnak az öregedés lassítására.
Mit tehetünk érte?
Az öregedés holisztikus folyamat, így nem jár rossz úton az, aki mind a belső, mind a külső befolyásoló tényezők meghatározó szerepében hisz, és életmódjával, gondolkodásával törekszik ezek optimális egyensúlyban tartására.
Néhány fontos tanács ehhez:
-
Kívánatos a káros szenvedélyek, a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás mellőzése, fontos a napi rendszerességgel végzett, az egyén fizikai terhelhetőségéhez alakított testmozgás, mely lehet akár gyaloglás, (szoba)kerékpározás, torna, esetleg a tai-chi vagy egyes jógaelemek begyakorlása.
-
Az étkezés terén is fontos a mértékletesség a minőség mellett. Ma már számos TV műsorból, könyvből, újságokból találhatunk egészséges ételek elkészítéséhez recepteket, melyeket kisebb rafinériával az idősebb korosztály ízléséhez igazíthatunk. Sőt, ha házhoz szállítás mellett döntünk, ebben az esetben is választhatunk és válasszunk is az egészségesebb, a személyes dietetikai előírásokhoz igazodó menüt.
-
A szellemi frissesség megőrzésében az olvasás, keresztrejtvényfejtés, a társas érintkezések, ennek részeként is folytatható kártyajátékok és gondolkodtató társasjátékok sokat segítenek.
-
Sokszor szinte lehetetlen, de lelki egyensúlyunk fenntartása érdekében lehetőség szerint kerüljük a feszültséggel terhes helyzeteket, igyekezzünk környezetünkkel megfelelő harmóniában élni, nem bosszankodni, aggódni. Keressünk a számunkra örömöt nyújtó eseményeket, tevékenységeket (civil szervezetekben önkéntes munka), kulturális élményeket, igyekezzünk feltöltődni társas kapcsolatainkban.
-
Mindezek mellett fontos az állapottól és orvosi javaslattól függő rendszeres orvosi kontrollvizsgálatokon, szűrővizsgálatokon való megjelenés, részben a megelőzés, részben saját magunk megnyugtatása, életminőségünk javítása érdekében.
Kiket vár a geriátriai szakrendelésre, kiknek ajánlja a Budai Egészségközpont új szolgáltatását?
Természetesen nem lehet egy-egy korcsoportot vagy egy-egy betegségcsoportot kiemelni. Ajánlom azoknak a főként 65 év felettieknek, akik több olyan egyidejűleg fennálló betegséggel élnek, melyek szakorvosok által kivizsgáltak, invazív beavatkozást nem igényelnek, de átfogó szemléletű orvosi gondozásuknak szükségét érzik. Társszakmámból adódóan nagy érdeklődéssel foglalkozom a geriátria és a pszichiátria határterületén megjelenő kórképekkel, így a testi betegségek mellett illetve ezek talaján kialakult demenciákkal, ezekhez társuló magatartási, viselkedési, gondolkodási zavarokkal, hangulati tünetekkel.
Mit nyújt a geriátriai ellátás?
A beteggel való kapcsolat a kórelőzményi adatok, fennálló kórfolyamatok és azok terápiájának, valamint élethelyzeti adottságok megismerését követően az általános fizikai és pszichés állapot felmérésével, a kezelési módok meghatározásával kezdődik. Folyamatos konzultációt biztosítunk a családtagoknak a gondozást igénylő idős beteg ellátásával kapcsolatban (gondozási szükséglet felmérése, egyénre szabott gondozási lehetőségek ismertetése, otthonápolás illetve intézeti elhelyezés „dilemmájának” oldása).
A demens egyént gondozó családnak hosszú távú segítséget nyújtunk a leépülés folyamán megjelenő pszichoszociális nehézségek hatékony kezelésében, a gondozó családtagok tehermentesítésében. Életviteli, mentálhigiénés támogatással segítünk a személyre szabott „stratégia” kidolgozásában, hogy könnyebben megbírkózzanak szeretteik gondozásának szép, de nehéz feladatával.
