• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Mi kell tudni a Parkinson-kórról?

    Egy mind többeket érintő betegségről, a Parkinson-kórról tartott előadást dr. Német Rozália neurológus szakorvos Idősek Egészség Iskolája 2014. novemberi óráján.

    Tünetek

    Elsőként James Parkinson írta le ezt a degeneratív idegrendszeri megbetegedést aminek az oka a dopamint termelő idegsejtek túlságosan gyors pusztulása. később róla is nevezték el ezt a kórképet.

    A Parkinson-kór diagnosztikus jellemzői a mozgásteljesítmény megváltozását jelző motoros tünetek: a főleg a felső végtagokban megjelenő nyugalmi remegés, valamint az akaratlagos mozgások lassulása és az izomtónus fokozódása. Ez utóbbi a háton is jelentkezik, emiatt jár a kór sok esetben görnyedt tartással. Az írás apró betűssé válik, a beteg fekve nem tudja letenni a fejét, tartása pedig annyira instabil, hogy ha kicsit kibillentik egyensúlyából, képtelen korrigálni a helyzetét, gyakran elesik. Szintén jellegzetes tünet az arc mimikai izmainak merevsége, valamint az, hogy a csuklók passzív mozgatásakor kopott fogaskerekek forgásához hasonló akadozás észlelhető.

    Léteznek nem motoros tünetek is, amelyek akár évtizedekkel megelőzhetik a mozgásteljesítmény megváltozását, ugyanakkor, mivel nem betegségspecifikusak, megjelenésük nem jelzi előre egyértelműen a kór kialakulását. Ilyenek a seborrhea nevű bőrbetegség, a nem mindenkinél kimutatható szaglászavar, a székrekedés, a szorongás, a depresszió és az ingerlékenység, továbbá az alvászavarok, a nyugtalanláb-szindróma, a fokozott nyálelválasztás és verítékezés, a lassuló gondolkodás, a hirtelen vérnyomásesés és megszédülés. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy nincs olyan vérvételi vagy képalkotó eljárás, amelyik egyértelműen kimutatja. Az orvos a tünetek alapján tudja megállapítani a diagnózist, ami korántsem egyszerű, hiszen minden betegnek mások a panaszai.

    Kezelés

    Az érintetteknek rendszerint a dopamin előanyagát, levodopát és olyan készítményt adnak, ami blokkolja a levodopát idő előtt lebontó enzimet. Bár a gyógyszer eleinte rendkívül hatékony, később folyamatosan növelni kell az adagot. Mellékhatása a lefagyásos és az akaratlan mozgásos állapotok váltakozása.
    A dopamin-agonista gyógyszerek a dopamin hatását utánozzák. A korai szakaszban elodázhatják a levodopa szedését, ráadásul a segítségükkel kisebb adagokra van szükség. Előrehaladott esetben alkalmazható a Duodopa gél. Ezt egy szondán keresztül juttatják a nyombélbe vagy a vékonybél felső szakaszába. A szonda folyamatosan adagolja a dopamint, a mennyiséget a beteg is képes szabályozni.

    Létezik műtéti kezelés is, erre azonban nem mindenki alkalmas: kizáró ok a magatartászavar, a szellemi leépülés és a hallucináció. A műtét során egy-egy elektródát ültetnek az agyféltekék speciális régiójába, majd a célterületen magas frekvenciás ingerlést alkalmaznak. A generátor a kulcscsont fölé, a bőrbe kerül.

    Kiegészítő terápiák a rendszeres mozgás, a gyógytorna, a ritmikus gyakorlatok, a tai chi, a tánc, a nordic walking, valamint a bélműködést segítő táplálkozás, fontos a megfelelő lábbeli használata, a szellemi torna, az ingerekben gazdag életmód és a jó közérzet megtartása.

    (forrás:  hegyvidék újság - sm)