Fáj a háta, dereka? Még egy érv, hogy tegye le a cigit!

Gondolná, hogy összefüggés van a dohányzás és az olyan mozgásszervi problémák között, mint a degeneratív gerincbetegségek vagy a hát- és derékfájdalmak? Stoll Dániellel, a Budai Egészségközpont Pszichológiai Ambulanciájának pszichológusával a Nemdohányzók Világnapja kapcsán arról beszélgettünk, hogy sok más egészségi károsodás mellett a dohányzókat gyakrabban és súlyosabban érintik ezek a problémák is, sőt, a cigarettázás káros hatással lehet a műtéti beavatkozás kimenetelére is.

A dohányzó emberek egészségi állapota általánosan rosszabb, mint a nem dohányzóké: statisztikák szerint a dohányzás megnöveli számos olyan súlyos betegség kialakulásának kockázatát, mint a rák, a krónikus tüdőbetegség és a szívbetegség. Mivel a füsttel a szervezetükbe vitt anyagok akadályozzák az immunműködést, ezért a dohányosok gyakrabban betegednek meg, és lassabban épülnek fel betegségeikből. Az viszont már sokaknak újdonság lehet - amire kutatók több tanulmányban is felhívták a figyelmet, hogy a dohányzás kapcsolatban áll a derékfájdalommal, a degeneratív gerincbetegségek kialakulásával, sőt, egyértelműen káros hatással lehet a műtéti beavatkozás kimenetelére.

Hogyan függ össze a dohányzás és a fájdalomérzet?

Számos nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a dohányosokat gyakrabban érintik a krónikus fájdalmak, köztük a derékfájdalom. Feltételezhetnénk, hogy ez azért van, mert a dohányosok kevesebb figyelmet fordítanak testmozgásra. Ugyanakkor a fájdalomérzékenység kialakulása és állandósulása nemcsak a dohányzással kapcsolatos életmódnak köszönhető, hanem maga a dohányzás is alapvetően befolyásolja a szervezeti és idegélettani folyamatokat.

Különféle betegségek és a dohányzási szokások összefüggéseit vizsgáló tanulmányok bizonyítják, hogy a hosszú idő óta cigarettázó személyek nagyobb valószínűséggel szenvednek folytonos vagy visszatérő jellegű fájdalomtól, mint azok, akik soha nem dohányoztak, vagy felhagytak káros szokásukkal. Az is bizonyított, hogy a dohányosok érzékenyebbek a fájdalomra, sérülést követően több fájdalomcsillapító gyógyszert szednek átlagosan.

Állatkísérletek tapasztalata szerint a cigarettában található nikotin fájdalomcsillapító hatású – igaz ez?

A nikotinnak valóban van fájdalomcsillapító hatása, azonban a tartós dohányzás épp ellentétes következménnyel jár: a sorozatos nikotinbevitel hatására érzéketlenné válnak a nikotinreceptorok, így nemcsak a fájdalomcsillapító hatás nem érvényesül, hanem még fokozódik is az idegrendszeri érzékenység. Megváltozik az idegi-hormonális (neuroendokrin) szabályozás is.

Általánosan a stressz-reakció folyamán (szimpatikus hipothalamus-hipofízis-mellékvese aktiváció) fokozódik a test anyagcseréje és a hormonális aktivitás, amely csökkenti az akut fájdalom érzékelését. Noha egy cigaretta elszívása pillanatnyilag kiváltja ezt a hatást, de a krónikus dohányzás ”leszabályozza” utóbb említett rendszerek aktivitását, károsítva a vérnyomást érzékelő sejtek működését és csökkentve az endorfin hormon szintet a véráramban. Ezáltal a szervezet kevésbé képes mozgósítani a saját fájdalomcsökkentő mechanizmusait, mert a neuroendokrin válaszkészség tartósan lecsökken. Mindezeken túl téves közhiedelem, hogy a cigarettázás idegnyugtató hatással bír és így fejti ki a fájdalomcsillapító hatását.

A nikotin rendkívül addiktív szer, melyhez hamar hozzászokik a szervezet, majd a folyamatos ”utánpótlás” hiányában elvonási tünetek jelentkeznek. Az elvonási tünetek erősödésével növekszik a belső tenzió, a delikvens érzékenyebbé és ingerlékenyebbé válik, ami rontja a fájdalom-tolerancia képességünket. Ismételt rágyújtáskor csökken az elvonási tünetek intenzitása, de ilyenkor megoldás helyett csak elmélyítjük a problémát.

Milyen összefüggés van a dohányzás és a gerincproblémák között?

A dohányzás káros hatása nemcsak a fájdalomérzékenység fokozódásában, hanem anatómiai strukturális eltérések, vagyis a krónikus fájdalom okának kialakulásában is valószínűsíthető. A dohányzás ugyanis egyrészt csontritkulásra hajlamosít, mivel károsítja a csontszövet anyagcseréjét, másrészt a hatása kimutatható a porckorong megbetegedéseiben és a csontgyógyulási zavarokban egyaránt, mivel a dohányzástól romlik a szövetek oxigén ellátása, felgyorsulnak a degeneratív folyamatok, amelyek fokozzák a sérülésveszélyt. A dohányzás befolyásolja a sebek és sérülések gyógyulását is, hozzájárulhat a baleset, műtét vagy más sérülést követően jelentkező fájdalom elhúzódásához.

Említette, hogy a műtétek kimenetelére nézve sem előnyös, ha a páciens dohányzik.

Igen, kutatások sora mellett klinikai gyakorlatunk is alátámasztotta, hogy a testsúlyfelesleg mellett a dohányzás az a fő életviteli tényező, amely rontja a műtéti eredményességet, lassítja a műtét utáni sebgyógyulást. Egyes kutatók szerint az operáció rosszabb kimenetele annak tudható be, hogy a dohányzás következtében csökken a hajszálerek vérellátása, nő a vér szénmonoxid telítettsége, így a műtétileg sérült szövetek regenerációja akadályozottá válik.

Más tanulmányok szerint a nikotin hatására változik a sejthálózat is, a hámszövet regenerációja lelassul, károsodik a szöveti rugalmasságért felelős kollagén termelődés. A dohányzás zavart okozhat a csont anyagcseréjében, gátolja a gyógyuló csont vagy ízület kalciumfelvételét és a csontosodás folyamatát, növeli az esélyét annak, hogy egy második műtét is szükségessé válik. Emellett fokozza a vérvesztést és az immunrendszer gyengítésével is megnövelheti a műtét utáni fertőzések kockázatát.

Fontos tudni, hogy mindezek a kedvezőtlen hatások visszafordíthatóak, ha a páciens időben abbahagyja a dohányzást! Már két nappal az utolsó cigaretta letétele után visszaáll a vér szénmonoxid szintje a normális mértékűre, és a kedvező változások napról napra nyomon követhetőek. A műtéti kezelés előtt leszokó emberek gyógyulási esélyei jobbak a dohányosokénál.

Milyen segítséget tud ajánlani a leszokni vágyóknak?

A dohányzás egy olyan tanult szokás, amelyre – bárhogyan tiltakozik ellene szervezetünk az első alkalommal – a kitartó ”gyakorlásnak” hála, hosszú évekre rátanulunk és így a szokás rabjaivá válunk. Ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a betanult viselkedést, körültekintően kell megtervezni a leszokás vagy áttanulás folyamatát. Sokat segít, ha a leszokni vágyó tudatosítja motivációját, felfedezi önmagában a leszokást segítő erőforrásokat és az azt gátló tényezőket, és ha megismer néhány egyszerű módszert hozzá.

Bizonyított, hogy tízszeresére növelheti a leszokás sikerességének esélyét az, aki képzett szakemberhez fordul segítségért. Az optimális eredményesség érdekében érdemes tudományos módszereken alapuló szakmai tanácsadást igénybe venni, ahol e területen speciálisan képzett szakemberek támogathatják elhatározásában.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.