• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Asztma

    Hogyan kezelhető az asztma?

     

    Minden évben május első keddjén ünnepeljük az asztma világnapját, melynek célja, hogy az embereket minél szélesebb körben tájékoztassák a betegség kiváltó okairól, tüneteiről illetve gyógymódjairól. Dr. Varga Márta belgyógyász-pulmonológus szakorvost kérdeztük a betegségről.

    Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt, 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte. Magyarországon közel 300.000 ember szenved a betegségben, és ez a szám folyamatosan nő.

    Lehet tudni, hogy mi az asztma oka?

     

    Az asztma akkor alakul ki, amikor a levegőben lévő bizonyos összetevők fokozott reakciót váltanak ki az immunrendszerben és a tüdőben. Ennek következtében a légutak krónikus gyulladásban lesznek, amelynek jellemzői a zihálás, a szorító érzés a mellkasban, a köhögés, a légszomj és a hörgőgörcs. Lehetséges kiváltó oka lehet a por, a levegőszennyeződés, az időjárás-változás és a vírusos megbetegedések, de egyesek szerint a genetikai tényezők sem kizártak. Így különböztetünk meg exogén és endogén okokat – előbbiek a külső, utóbbiak a belső kiváltó okokra utalnak. Az asztma kialakulásának tehát lapvetően fizikai okai vannak, ennek ellenére a stressz és az érzelmi nehézségek néha súlyosbíthatják a tüneteit.

     

    Létezik valamilyen alternatív terápia?

     

    Jelenleg nem bizonyított, hogy valamilyen vitaminnal vagy étrend-kiegészítővel gyógyítgató volna az asztma. Az viszont biztos, hogy a kiegyensúlyozott étrend, az alacsonyabb zsír- és vörös hús fogyasztás helyett a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök és zöldségek fogyasztása jó hatással van az általános egészségi állapotra. Továbbá elterjedt az a nézet is, miszerint a szója-készítmények is segíthetnek az asztmás tünetek enyhítésében, azonban egy 2015-ös tanulmány szerint ezek a tápanyagok sem javítják a tüdő funkcióit. Bár valódi oki terápiát jelenthet, egyesek ide sorolják az immunterápiát, amikor a kevés külső tényező (például pollen) elleni érzékenységet elhúzódó kezeléssel meg lehet szüntetni deszenzibilizálás során. Ezek mellett alternatív terápiaként említhetjük pl. az akupunktúrát is.

    Igaz, hogy a gyógyszeres kezelések egy idő után nem túl hatékonyak?

     

    A gyógyszerek hatékonyak maradnak, ha rendszeresen és az orvosi utasításoknak megfelelően szedjük őket. A lényeg, hogy megfelelő dózisban adagoljuk őket. Mivel azonban minden eset egyedi, ezért van úgy, hogy kísérletezni kell a gyógyszerekkel és azok adagolásával. A gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: a heveny tünetek enyhítésére használt, gyors megkönnyebbülést hozó gyógyszerekre és a tartós szabályozást biztosító készítményekre, melyek a további rohamok megelőzésére használatosak. A gyógyszerkészítmények beadása rendszerint adagolószelepes inhalációs készülékek (MDIs - metered-dose inhalers) és asztma spacerek vagy szárazpor-inhalátorok kombinált használata révén történik.

    Sokaknál már gyermekkorukban jelentkezik ez a betegség, és felnőttkorukban tünetmentesek lesznek. Ki lehet nőni a betegséget?

     

    Az asztma a kor előrehaladtával javulhat, de egy életen át tartó betegség. Az asztmás tünetek idővel változhatnak, akár szakaszosan, akár teljesen el is tűnhetnek. Ennek sok oka lehet: befolyásolhatják például környezeti változások, illetve szervezetünk fejlődése, átalakulása is. A légúti gyulladásra való hajlam azonban mindig ott lesz a beteg szervezetében, ezért egy életen át ügyelni kell rá.

    Emlékszem, hogy az iskolában több asztmás gyerek is felmentést kapott testnevelés óra alól. Valóban óvakodniuk kell a sporttól?

     

    Jól beállított gyógykezelés mellett és megfelelő fokozatos bemelegítéssel a mozgás jótékony hatású, sőt előnyös. Megfelelő körültekintéssel minden asztmás megbetegedéssel normális és egészséges életet lehet élni, beleértve a rendszeres testmozgást is. Ráadásul a fizikai aktivitás segít megőrizni a tüdő rugalmasságát, erősíti azt. Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nem megfelelően kontrollált. A sport további előnye, hogy a mozgás segít megelőzni az elhízást, amely nagyban felelős lehet azért, hogy az asztma-gyógyszerek kevésbé hatékonyak túlsúlyos betegeknél. Asztma esetén végezhető sportok például a jóga, séta, kerékpározás, tenisz és az úszás. Többek között Cseh László olimpikonunk is ebben a betegségben szenved.