• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Idős korban megnőhet a stroke kockázata

    Miért alakul ki, milyen következményei lehetnek, és mivel kezelhető a stroke: többek között ezekre a kérdésekre adott válaszokat dr. Béla Zsuzsanna az Idősek Egészségiskolája első őszi előadásán. A Budai Egészségközpont neurológusa arról is beszélt, hogyan ismerhető fel a kezdődő stroke a laikusok számára.

    Idős korban megnőhet a stroke (gutaütés, szélütés, agyvérzés, agyi infarktus) kockázata

    Mit kell tudni a stroke-ról?

    stroke (gutaütés, szélütés, agyvérzés, agyi infarktus) a WHO szerint egy olyan agyműködési zavar, ami a teljes agyi keringést, vagy annak egy részét érinti. Gyorsan alakul ki, több, mint 24 órán áll fenn, oka az agyi érrendszer elváltozása. Világszerte a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák után a harmadik leggyakoribb halálok, Magyarországon évente 45-50 ezer új esetet regisztrálnak. Gyakori a hónapon belüli ismétlődés, az esetek 10-30 százaléka ilyenkor halállal végződik – kezdte előadását a Kulturális Szalonban megrendezett Idősek Egészségiskolája szeptemberi találkozóján dr. Béla Zsuzsanna, aki elmondta, hogy a stroke általában nem vérzés, hanem érelzáródás következménye (ischaemiás), mindössze 15 százalék a vérzéses stroke aránya. Az elzáródásos egyik oka, hogy vérrög alakul ki egy agyi érben, a trombózis miatt, a környező sejtek, szövetek nem jutnak oxigénhez, ezért károsodnak. Előfordul, hogy a vérrög a szívből jut az agyba, ilyenkor a stroke embóliából lakul ki. Megelőzését nehezíti, hogy az agyi vérellátási zavar tünetmentesen is kialakulhat.

    Minden perc számít!

    Nagyon fontos az első észlelő (maga a beteg, vagy a közelében tartózkodók) szerepe, hiszen ilyenkor minden perc számít. Azonnal orvost kell hívni, ha a beteg arca aszimmetrikus, egyik fele ernyedt, nem tudja egyszerre mind a két karját vízszintes helyzetbe hozni, képtelen pontosan megismételni egy egyszerű mondatot, nem érti meg a rövid utasításokat – kérjük meg, hogy fogja meg a jobb kezével a bal fülét, emelje meg a kezét – nagy a valószínűsége a stroke-nak.

     

    A kórházban haladéktalanul elvégzik a képalkotó vizsgálatot, ezt követően a stroke vagy az intenzív osztályra kerül a beteg. A gyorsaság azért lényeges, mert érelzáródás után az idegsejt károsodás 3-5 percen belül megtörténik, a károsodást körülvevő félárnyékos területen (penumbra) az idegsejtek membránja azonban ekkor még nem károsodik. Ez a terület megmenthető, ha a vérrög feloldása 3-4,5 órán belül megtörténik.

     

    Ehhez a vérsejteket összegyűjtő fehérjehálót kell megszüntetni. Ha az időablakon belül ez nem történik meg, a következő kezeléssel már a vérlemezkék összecsapzását próbálják megakadályozni. Erre a clopidogrel hatóanyagú gyógyszert, illetve az az aspirinnek megfelelő hatóanyagú szert alkalmazzák.

    Hogyan diagnosztizálható a stroke?

    A képalkotó vizsgálat alapja a CT, ha ez nem mutatja ki a konkrét problémát, CT angiographia, perfúziós CT vagy MRI segíthet meghatározni a stroke okát és következményeit. Általában egy nagy ér elzáródása váltja ki a tünetegyüttest.

    Kiket veszélyeztet a stroke?

    A stroke kockázatát növeli az idős kor, a családi halmozódás, a korábbi érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a dohányzás, az alkohol és a mozgásszegény életmód. Szintén hozzájárulhat az agyembólia kialakulásához az idős korban gyakori pitvarremegés és a billentyűkárosodások, valamint a fokozott véralvadással járó betegségek.

    Mit tehetünk a stroke megelőzése érdekében?

    A terápiás megelőzést a vérlemezke öszsecsapzást gátló kezelések szolgálják, legtöbbször a napi 100 mg acetilsalicylsav (Aspirin), valamint a clopigodrel hatóanyagú gyógyszerek szedése javasolt. Ami az étkezést illeti, kövessük a mediterrán diétát, ahogyan napi legfeljebb két pohár vörösbor is segíthet.  Jól használhatók az új típusú véralvadásgátlók, ezek alkalmazásakor nincs szükség gyakori laborvizsgálatra.

     

    Magas vérnyomás esetén 140/90 Hgmm alatt kell tartani a vérnyomást, az LDL kolesztein szintje nem lehet 100 felett.

     

    Érdemes a nyaki ultrahang vizsgálatot is ismétlődően elvégezni, mert ennek eredményéből következtetni lehet a vérrögök kialakulására. A stroke után évente ajánlott a nyaki erek kontrollja, a legalább 70-80 százalékos szűkület sebészeti beavatkozással kell megszüntetni.

    Milyen következményekre számíthatunk?

    Vérzéses stroke (agyvérzés) esetén a vérzés helye és mértéke határozza meg a következményeket. A nagy területű vérzést követő egy hónapban 30-35 százaléka a betegeknek meghal. Inkább a fiatalokat érinti a pókhálóhártya alatti vérzés, aminek oka a megrepedő értágulat. A terápia konzervatív vagy sebészeti, utóbbi az ér lezárását jelenti, megoldást jelenthet a tápláló ér, vagy a tágulat katéteres elzárása. Figyelmeztető előzménye az idegrendszeri előzményeket (látáskiesés, buborék beúszása a látótérbe) követő erős migrén. Korai szövődmény lehet az újravérzés, az ér összehúzódása, az epilepszia és a személyiségzavar, később kóros agykamra tágulat alakulhat ki. Stroke után megfelelő rehabilitációra van szükség, ebbe a beszédterápia, gyógytorna, az eszközhasználat megtanulása is beletartozhat.

     

    Forrás: Hegyvidék Magazin