Az, hogy ki milyen helyzetet tart veszélyesnek: egyéni. A szorongás erőssége a genetikusan meghatározott érzékenység mellett a megélt tapasztalatokon is múlik. Ezek akár fokozott szorongásos működésre is hangolhatnak. A szorongás jelentős izgalmi idegrendszeri működéssel társul: fizikai tünetekkel is járhat. A szervezet készenléti, akár támadásra is kész állapotba kapcsol: megemelkedik a pulzus, az izmok megfeszülnek. Nagyon ki tudja meríteni a szervezetet, ha ez hosszútávon fennáll - mondta Palásti Flóra.
Növelheti a teljesítményt
A teljesítménynövelő szorongás olyan feszültség, amely optimális éberségi szintet hoz létre, így az érintett jobban teljesít. Azonban vizsgahelyzetben inkább gátló szorongás jellemző; előfordul, hogy a diák annyira izgul, fél a következményektől, hogy nem tudja előadni a tudását.
Testi elváltozásokat, panaszokat okozhat
Az állandósult szorongás krónikus fizikai panaszokat is okozhat. Gyakori például, hogy az izomfeszülés következtében a gerinc természetes állapotának romlása felgyorsul, valamint az is, hogy a szervezet védekezőképessége, az immunrendszer működése leromlik, könnyebben lesz beteg az érintett. A szorongás következtében bekövetkező negatív változás, valamint ennek a mindennapi életre gyakorolt hatásai - korlátozódik a munkavégzés, az otthoni teendők ellátása és a társas élet - ugyancsak jelentős feszültséget gerjesztenek, és ezáltal ördögi körbe sodorhatják az érintettet.
Pánik
A pánikroham hirtelen megjelenő, intenzív vegetatív tünetekkel és félelemérzettel - akár halálfélelemmel - járó állapot. Jelezheti légszomj, rosszullét, émelygés, a vérnyomás ingadozása, a látás beszűkülése, a hallás módosulása. Ez, a rendkívül félelmetes, sokszor a megőrüléstől való riadalommal járó állapot tűnhet úgy, mintha a semmiből indulna, ám az első rohamot megelőzően általában jól meghatározható, extrém mértékű érzelmi stressz, trauma tárható fel. Ez lehet egy orvosi diagnózis, közeli személy vagy a munkahely elvesztése, de bármi olyan, ami az érintettet túlterheli – mondta Palásti Flóra.
Pánikzavar estén a rohamok bizonyos időn belül ismét megjelennek, akár látszólagos kiváltó ok nélkül is. Ezek azonban „küszöb alatti” folyamatok eredményei: a kiváltó inger tudatosulása előtt megjelenhetnek az erős testi tünetek. A pánikzavar gyakran agorafóbiával is párosul: ekkor az érintett fél vagy nem is mer nyílt térbe menni: szorong, hogy a biztonságos hely elhagyása után mikor lesz rohama.