2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Dr. Madarasi Anna Kossuth Rádió interjú: asztma

    Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.

    Utolsó módosítás dátuma: 2022-02-04

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    Dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyásza, allergológusa, klinikai immunológusa 2019. április 30-án, a Kossuth Rádióban beszélt az asztmáról. 

    Hallgassák meg az interjút a Budai Egészségközpont Youtube-csatornáján:

    asztma-kohoges

    Vagy olvassák el az alábbi részletet az interjúból:

    „Asztmás gyerekekből nagy eséllyel lesznek asztmás felnőttek, de jelentkezhet-e ez a betegség úgy is, hogy gyerekkorban nem volt valaki asztmás?

    Természetesen úgy is jelentkezhet. A gyermekkori asztma egy nagyon speciális terület és nagyon forrong az orvostudomány az ügyben, hogy pontosan mit nevezünk gyermekkorban asztmának, de amit gyerekkori asztmának hívunk, annak azért közel a felét úgymond kinővik felnőtt korra. Gyakoribb, hogy a nők maradnak asztmások, a fiúk jobban kinővik, de asztma bármikor kezdődhet.

    Mitől alakul ki az asztma?

    Kell itt is egy genetikai hajlam a kialakuláshoz, nagyon sokszor úgynevezett allergiás asztmáról beszélünk, amikor valamilyen külső környezeti tényező az ok, gondoljunk itt a házi poratka, penészgomba, pollen allergiákra. De van az asztmáknak egy része, ahol nem mutatható ki külső ok és ezek sokkal nehezebben is kezelhetők. Van olyan asztma, ami csak fizikai terhelésre alakul ki és talán ezért mondhatjuk, hogy sportolók között elég sok asztmás van.

    Mert akkor derül ki, hogy egyáltalán asztmás?

    Igen, igen.

    Tehetünk-e bármit is az asztma megelőzéséért? Szokták mondani, hogy egy gyereknek nem árt, hogyha mire felnő, két kiló koszt megeszik azért, hogy jobb legyen az immunrendszere. Ez például helyes út?

    Nagy nemzetközi felmérések alapján ma az szerencsés, aki farmon születik, nagycsaládban. Pontosan az állati környezet, tehát nemcsak az ürülék, de maga a hámról lejövő dolgok, az alomban lévő dolgok mind erősítik az immunrendszert. Tehát igen. Farmon kell születni nagycsaládban.

    És ha valaki nagyvárosban születik, lakásban, akkor mit tegyen? Vagy mit tegyenek a szülei?

    Elsősorban ne dohányozzanak. Komoly összefüggés van a terhesség alatti dohányzás és a gyerekkori krónikus légúti betegségek között. A légúti vírusfertőzéseknek is szerepe van, tehát a nagyon korán elkezdett közösségi élet sokszor kedvezőtlen.

    Mit jelent a nagyon korán? Egy év, két év?

    Az ideális természetesen három év lenne, de mondjuk egy éves kor alatt én azt mondanám, hogy semmiként nem ajánlható.

    Mennyire árt a nagyvárosi levegő, tehát a környezetszennyezés az asztmának, vagy kiválthatja-e?

    Egyértelműen árt. Modern ipari technológiákkal, amit kibocsájtunk, apró szemcsék a levegőben, az asztma kialakulását fokozza.

    Régen ugye a tüdőbetegeket, bármilyen fajta tüdőbetegség is volt, jó levegőre küldték a hegy tetejére (a mai napig is Kékesen van még tüdőszanatórium és Kőszegen is volt egy) vagy pont ellenkezőleg, barlangokba. Az asztmás betegeknek jót tesz ez? Vagy ez már egészen kiment a divatból?

    Nem, ennek újabb reneszánszát éljük. A barlangok éghajlata abszolút megfelelő. Nekem volt például olyan gyerek páciensem, akit egész évben, minden áldott nap család valamelyik tagja levitt a barlangba és így tudta átvészelni a kritikus időszakokat. Barlangi gyógyterápia néven nálunk is, OEP finanszírozottan vagy NEAK finanszírozottan elérhető. Nagyon jó és csökken a gyógyszerfelhasználás, sokkal jobb a közérzetük. Mi volt a másik kérdés?

     A hegytető. 

    A hegytető, nyilván a tiszta levegő, nagyon sokat számít. Nincsen szennyező anyag, nincs trikker anyag, ami kiváltja a rosszulléteket.

    Olvastam olyan cikkeket is, hogy valamennyire pszichoszomatikus betegségnek tekintik az asztmát. Igaz-e ez?

    Amire azt mondjuk, hogy pszichoszomatikus betegség, nem az a kiváltó oka, hanem van nyilván egy asztmás hajlama vagy már meglévő asztmája és az minden, ami kizökkenti a szervezetet a komfortzónájából, az rohamot fog produkálni. Tehát egy asztmára hajlamos gyereknek vagy felnőttnek valamilyen pszichés problémája van, az nyilván fokozza a tüneteket.”

    A cikk Dr. Madarasi Anna közreműködésével készült.

     Tetszett ez a cikk? További érdekes és hasznos tartalmakért iratkozzon fel hírlevelünkre itt!


    Forduljon szakembereinkhez!

    A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 22 év tapasztalatait és 400.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont