Bokaprotézis 3D-nyomtatott sablonnal
Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.
Utolsó módosítás dátuma: 2023-05-25
Dr. Kynsburg Ákos PhD, intézetünk baleseti sebész szakorvosa olyan nemzetközi projektben vesz részt, melyben bokaprotéziseket fejlesztenek és 3D-nyomtatott célzósablon segítségével ültetnek be. Az eddigi tapasztalok szerint a protézis tartósan jó, életminőséget javító megoldást jelent a szomszédos ízületek túlterhelése nélkül. A Magyarországon egyedülállónak számító eljárás a Budai Egészségközpontban érhető el, ahol Dr. Kynsburg tavaly június óta 5 műtétet hajtott végre.
Mióta foglalkozik boka- és lábsebészettel?
2001-ben Erasmus ösztöndíjjal Amszterdamban tanultam, ahol megismertem Niek van Dijkot, a boka artroszkópos sebészetének úttörőjét. 2004-ben újabb 4 hónapot töltöttem nála. Akkor búcsúzóul azt mondta, ha visszatérek Közép-Európába, mindenképpen keressem fel Ernst Orthnert, aki nagy nyitott műtéteket végez a bokán és a lábon. Tőle tanulva lehet komplett a tudásom.
Ez a találkozó ugye létrejött…
Igen. 2006-ban friss házasként költöztem Ausztriába, ahol a baleseti sebész és sporttraumatológus szakképesítések megszerzése után 2011-ben – mondhatni véletlenek folytán – kerültem kapcsolatba Ernst Orthnerrel. Linzben rendszeresen látogatva műtéteit ismertem meg az általa kifejlesztett bokaprotézist. Eredményei hamar meggyőztek. 2014. januárjában az ő támogatásával építettem be osztrák munkahelyemen, Scheibbsben először bokaprotézist. Azóta ott rutinszerűen alkalmazom ezt az eljárást. Később Ernst Orthner hívására bekapcsolódtam a bokaprotézissel kapcsolatos fejlesztési munkába is.
Mikor válik szükségessé bokaprotézis beültetése?
A boka felső ugróízületének artrózisa, azaz kopása esetén. Ezek oka az esetek kb. 90 százalékában poszttraumás, tehát baleseti eredetű vagy sorozatos sérüléseket követő elváltozás. Tipikus előzmények: lábszártörés, ami miatt megváltozik a bokaízület terhelési tengelye; ízületi törés a boka ízületi felszíneinek károsodásával; vagy sorozatos bokaficamok instabilitás talaján. Az artrózisnak azonban lehetnek reumatológiai okai. Ritkán, de ugyanúgy, mint a térdnél vagy csípőnél, előfordul az ismeretlen eredetű ún. primer artrózis.
A bokaprotézis-beültetés egy viszonylag új típusú beavatkozásnak számít. Hogyan kezelték ez idáig a panaszokat?
A bokaízület kopásánál a mai napig bevett módszer, hogy elmerevítik a felső ugróízületet. Ezután az ízület már nem fáj, járni is jól lehet vele, mivel az ízület beszűkült mozgástartományához a páciens bokája korábban alkalmazkodott. Viszont hátrányos következménye, hogy a szomszédos ízületek (főleg az alsó ugróízület és a Chopart-ízület), előbb vagy utóbb túlterhelés miatt elkopnak. Ezen ízületek kopását műtétileg csak merevítéssel lehet gyógyítani. A beteg addig boldog egy felső ugróízületi merevítéssel (arthodézissel), amíg az alatta lévő ízületek mozognak. Ha nem mozognak, akkor gyakorlatilag a térde után az első igazán mozgékony ízülete a nagylábujj alapízülete lesz. El lehet képzelni, hogy ez egy nagyon gyenge életminőséget jelent. Ezért is folyik tovább a mai napig – a korábbi igen frusztráló eredmények ellenére – a bokaprotézisek fejlesztése.
Miért halad lassabban a bokaprotézisek fejlesztése?
Tudnunk kell, hogy a bokaízület kopása sokkal ritkább, mint a térd- vagy csípőízületé. Innentől belátható az is, hogy lassabban megy végbe a fejlesztése és a fejlődése ezeknek a protéziseknek. A fejlesztés fajlagosan ugyanannyiba kerül, mint a többi ízület esetében, de egy nagyságrenddel ritkábban alkalmazható, ami önmagában sokkal drágábbá teszi az eljárást. Ennek ellenére, főleg az utóbbi évtizedben, jelentősen fejlődtek a bokaprotézisek.
Miben más Ernst Orthner bokaprotézise a többi fejlesztéshez képest?
Számos tulajdonsága meggyőző a többi protézistípushoz képest. Egyrészt a felső ugró ízületben jobban könnyíti a gördítést. Másrészt a protézis az alsó végtag biomechanikai tengelyének megfelelően kerül pozicionálásra: a korai kilazulások elkerülése végett a protézis sípcsonti platójának erre a tengelyre pontosan merőlegesnek kell állnia. Ez egyetlen más protézisrendszernél sem volt előírva, hanem beállították éppen úgy, ahogy maga a sípcsont állt, ami nem mindig felel meg az alsó végtag mechanikai terhelési tengelyének. Harmadrészt ez a technika nagyon kevés csontveszteséggel jár: az ugrócsont (talus) tetejét például nem vágjuk, hanem kupolaszerűén marjuk. Végül, de nem utolsó sorban, ami szintén meggyőző, hogy ez egy három komponensű protézis. Más – főleg a kétkomponensű – protézisekkel ellentétben ez a típus megenged bizonyos fokú rotációt is az ízületben. Ez azért nagyon fontos, mert a lábtő lábszárhoz képest mért rotációja magas, 80 fokos variabilitást mutat. Az Észak-Amerikában elterjedt kétkomponensű protéziseknél óriási probléma, hogy ezt a rotációt hogyan állítsák be – számunkra ez a probléma az AAA-protézis esetén ismeretlen. Összességében e protézis „filozófiájában” merőben más, mint a többi: itt a protézis alkalmazkodik a páciens bokájához, és nem arról van szó, hogy beültetünk egy protézist egy tetszőleges helyzetben, és azt várjuk el a bokától, hogy fogadja el.
A gördülő mozgás biztosításán kívül az AAA-protézis a lábtő egyéni rotációjához is igazodik.
Milyen szerepe van a 3D-nyomtatásnak?
Többféle méretben vannak implantátumok, ugyanúgy, mint térdnél vagy csípőnél. Hogy megtaláljam a megfelelő méretű implantátumot, tudjam, hová kell behelyezni (hol van a merőleges sík az alsó végtag terhelési tengelyére, milyen magasan és milyen rotációval álljon), ahhoz egy háromszintű (csípő–térd–boka) CT-vizsgálat alapján elkészítjük a 3D számítógépes tervet. Ha ezt a tervet az operáló orvos jóváhagyja, akkor ahhoz a helyzethez készítenek egy sablont, ami csak annál a betegnél egyetlen egy helyre illeszkedik. Így a legfontosabb lépése a bokaprotézis műtétnek, a sípcsonti komponens helyes behelyezése (ami más módszerek esetén manuálisan történik, növelve ezzel a hibalehetőséget) garantálttá válik.
Ez ugye egy osztrák bokaprotézis?
Alapjában véve: igen. Neve rövidítése is ezt sugallja: AAA (Alpha Ankle Arthroplasty). Ugyanakkor maga a sípcsonti 3D-nyomtatós célzás szlovén, és – büszkén mondhatjuk – az új ugrócsonti műszerek magyar fejlesztés eredményei!
Mennyire számít elterjedtnek az eljárás?
Ha olyan országokat veszünk, ahol bokaprotézist ültetnek be, mondjuk például Németországban, ott is kb. 5:1 arányban inkább merevítést végeznek, mintsem protézisbeültetést. Főleg azért, mert a szakmai köztudatban a merevítéseknek a korábbi protézis-típusokhoz képest jó eredményeit ismerik. Azt is kell látni, hogy ez az eljárás drágább a merevítéshez képest. Azt sem mondhatnám, hogy akár Ausztriában is már standard lenne. De meggyőződésem, hogy nemcsak ott lesz az.
Milyen előnyei vannak a bokaprotézis-beültetésnek?
Ez a protézis nagyon nagyban alkalmazkodik a boka adottságaihoz, összevetve az irodalmi adatokkal, sokkal jobb mozgástérjavulást eredményez. Ezt egyébként sosem ígérem meg a pácienseimnek, mindig azt mondom, hogy a mozgástér megtartott lesz. De akkor, amikor protézist ültetek be például egy olyan betegnek, aki a spiccben álló bokája miatt nem tud évek óta egy rendeset lépni, és sikerül elérni, hogy ismét mozogjon fele annyit, mint egy egészséges embereknek, ezért ismét tud a neutrális álláson túl gördíteni, az már egy óriási különbség. Az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy jelenleg nem ajánljuk a protéziseket ugró vagy futó sportterhelésre.
Ha a pácienst meggyőzik az Ön által felsorolt előnyök, hol érhető el a beavatkozás?
Ezen típusú 3D-nyomtatott sablonnal beépített bokaprotézis Magyarországon jelenleg egyedül a Budai Egészségközpontban érhető el. A tavalyi év júniusában én építettem be először. Ausztriában – ahol már harmadik éve csak ezzel az eljárással építem be a protézist – már sikerrel végeztünk olyan műtétet is, ahol speciális 3D-nyomtatott sablonnal korábban teljesen (felső és alsó ugróízületben, illetve Chopart-ízületben) elmerevített bokába ültettünk be protézist. Fiatal, munkaképes-korú férfiként a háromszintű merevítéstől olyan merev lett a lábtöve, hogy nem tudott rendesen járni. A műtét után azonban az eredeti mozgások egy részének visszaszerzése áltat a beteg ismét munkaképessé vált.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.