Epilepszia: a diagnózisban és a követésnél is nagy segítség az EEG

A neurofiziológiai vizsgálatok körébe tartozó EEG fontos szerepet játszik egyes kórképek diagnózisának felállításában, ezen felül a kezelések sikerét is javíthatja. A legfontosabb felhasználási területe az epilepszia. 

„Rendszerint a neurológián, illetve az idegsebészeten merül fel az igény az EEG elvégzésére. Évekkel ezelőtt – a jelenlegi gyakorlathoz képest – több betegség kapcsán alkalmazták az EEG-t, idővel azonban a tapasztalatok alapján szűkült a kapcsolódó kórképek köre. Kiemelt területként megmaradt az epilepszia és a fokális vagy diffúz sérülések miatt jelentkező agyi működési zavarok területe” – tudtuk meg dr. Major Zoltán Zsigmond neurofiziológia szakképesítésű neurológus főorvostól.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha valakinél például daganat, vagy más térfoglaló kórkép, például vérömleny alakul ki, akkor az helyileg lelassítja az agyműködést, ez az EEG-n úgy mutatkozik meg, hogy a lézió (sérülés) környékén a felvett hullámok frekvenciája alacsonyabb. A diffúz (szétszórt) funkciózavaroknál, például metabolikus kómában, a teljes agyműködés befolyás alatt áll – ez az állapot is dokumentálható EEG-vel.

A leggyakrabban epilepszia kapcsán végeznek EEG-t

Epilepsziával a teljes népesség 1-2 százaléka küzd hazánkban, a gyerekek körében nagyobb az előfordulási arány. A kiskorú populációban tapasztalható magasabb ráta okai a veleszületett betegségekben és az idegrendszeri érésben keresendők. Szerencsére sokan közülük az évek alatt kinövik a betegséget.

„A roham szemrevételezése, jellemzése alapján állítható fel a diagnózis. Az EEG révén meg lehet határozni az epilepszia topográfiáját is, azaz beazonosítható az a pont, ahonnan a roham indul. Ha ez részletes körülhatárolást kap, és láthatóvá válik, hogy az epilepsziás góc ténylegesen ott van-e, ahol a képalkotón is sejtették, akkor a gyógyszeres kezelés kiegészítéseképpen megfogalmazható lesz egy epilepsziasebészeti indikáció is” – fejti ki az EEG-ben rejlő lehetőségeket dr. Major Zoltán Zsigmond.

Fontos azonban, hogy egyetlen roham még nem epilepszia. Ha két kóros esemény időben távol van, és nincs egy konkrét szekundér kiváltó ok mögötte, akkor állítható fel a diagnózis, természetesen az EEG- és a képalkotó vizsgálat eredményeivel megtámogatva.

Nem csak a diagnózisban, a betegség követésében is fontos szerephez jut az EEG. A rohamok közti időszakból, a kóros tevékenységek gyakoriságából, vagy az alapfrekvencia változásából is következtetni lehet arra, hogy az alkalmazott gyógyszerezés miként befolyásolja a beteg agyműködését. Ennek megállapításához a kontroll EEG-vizsgálatra rendszerint 6 havonta egyszer kerül sor, de ha a páciens állapota megköveteli, gyakrabban.

Az epilepsziás eseteknél kezelés, kezelhetőség tekintetében széles a spektrum. Nagy részüknél relatív jól karban tartható a betegség gyógyszeresen. Ritkábban, nagyon részletes dokumentálás után szükséges lehet műtéti beavatkozás. Viszont előfordulhat az is, hogy a terápia során a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyógyszer már elhagyható.

Hogy zajlik az EEG-vizsgálat?

Hangsúlyozni kell, hogy a tévhitekkel ellentétben teljes mértékben fájdalommentes a vizsgálat, és nincs korhatára – tudtuk meg a szakorvostól. Egészen kicsi babákon, gyerekeken is elvégezhető, akár alvás közben is.

Mire kell figyelni, hogy kell készülni a vizsgálatra? Technikai szempontból fontos a tiszta fejbőr, hogy jó legyen a kontakt az elektródok és a fejbőr között. Ezen kívül a vércukorszint-csökkenés megakadályozása érdekében ajánlott pár falatot enni előtte.

„Mintegy 20-25 percet tölt a páciens egy kényelmes fotelben az EEG során. A páciens fejére egy kis kontaktkrém, valamint rá egy sapka kerül, amelyben kis elektródák találhatók. Úgynevezett „ingerlés” is történik, hogy extrémebb körülményeket teremtsenek a központi idegrendszer számára. Mit jelent ez pontosan? A hipoxia (oxigénhiány) előidézése érdekében nehezített gyorslégzést kell szimulálni, ezen felül sztroboszkópos fényingert is tapasztalhat a beteg. Aktivációs módszer az alvás és alvásmegvonás is, ám ezeket a rutin EEG-vizsgálat keretében nem alkalmazzák” – ismerteti a részleteket dr. Major Zoltán Zsigmond.

A képalkotó vizsgálatoknál egyre gyakoribb az automatizáció, a távleletezés, a mesterséges intelligencia általi értelmezés, és ez a tendencia a mi szakterületünkön is. Szemlélet kérdése, de mi azt valljuk, hogy a funkcionális vizsgálatoknál fontos, szükséges a beteg-orvos kapcsolat. A neurofiziológiai vizsgálatok közül a legszubjektívebb az EEG. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben függ a leletező orvostól és a segítő asszisztenstől, hogy milyen lesz a felvétel minősége, és hogy mennyire akkurátusan tükrözi majd a lelet a páciens problémáját, állapotát.

A Budai Egészségközpontban lehetőséget biztosítunk felnőttek EEG-vizsgálatára, az elvégzéséhez szakorvosi beutaló szükséges. Az időpontfoglaláshoz hívja ügyfélszolgálatunkat a +36-1-489-5200-as telefonszámon.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.