Sok esetben a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat ad választ a meddőséggel kapcsolatos kérdésekre

Számos oka lehet, ha rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett, hosszabb idő után sem sikerül a teherbe esés. Az egyik lehetséges szervi eredetű akadály a petevezeték-elzáródás, amely az ultrahangos petevezeték-átjárhatósági (HyCoSy) vizsgálattal diagnosztizálható. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról dr. Nagy László nőgyógyász szakorvost kérdeztük.

A szakmai protokoll szerint 40 éves kor alatt 1 év sikertelen próbálkozás után, 40 éves kor felett azonban már fél évet követően érdemes meddőségre specializálódott szakemberhez fordulni, aki a pár anamnézisének megfelelően elindítja a diagnosztikai folyamatot.

Ennek szerves része mindkét fél vizsgálata, hiszen az esetek 40 százalékában a férfinél, ugyanekkora arányban a nőnél, és a fennmaradó 20 százalékban pedig mindkét félnél található olyan eltérés, amely gátja a terhesség létrejöttének. A nőknél belgyógyászati, nőgyógyászati, endokrinológiai eredetű problémával, de akár pszichés gonddal is összefüggésbe hozható a meddőség.

„A feltérképezési folyamat kezdetén egy általános nőgyógyászati vizsgálatot végzünk rákszűréssel, ultrahangvizsgálattal. Követi ezt egy ciklusdiagnosztika - ennek keretében két vérvétel segítségével vizsgáljuk a hormonszinteket a ciklus elején, illetve végén. Továbbá szintén vérvizsgálat útján ellenőrizzük a pajzsmirigy- és agyalapi hormon szintjét is” – ismerteti dr. Nagy László a meddőség okát kutató folyamat részleteit.

Ezzel párhuzamosan elindul az andrológiai vizsgálat is, amelynek köszönhetően kiderül, megfelelő-e a férfi örökítő képessége. (A tévhittel ellentétben az andrológiai vizsgálat nem egyenlő a spermavizsgálattal, amely majd csak a második diagnosztikai körben következik.)
„Amennyiben egyéb okot nem találunk, indokolttá válik a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata” – mondja a szakorvos.

A petevezeték elzáródásának lehetséges okai

A probléma kialakulásának oka lehet többek között egy korábban elszenvedett petefészek-gyulladás, vagy egyéb gyulladásos folyamat, esetleg a műtétek következtében kialakult összenövések, az endometriózis, valamint a genetika (azaz a kanyargós lefutású petevezető). Kevesen tudják, hogy a kismedencei gyulladás sok esetben észrevétlen marad, így kezelés hiányában krónikus gyulladást okozhat, majd átjárhatatlanná teheti a petevezetőt.

Mi a teendő a vizsgálat előtt?

Mindenekelőtt ki kell zárni a HyCoSy (ultrahangos petevezeték-átjárhatósági vizsgálat) elvégzését akadályozó állapot lehetőségét. Ilyen probléma például a kontrasztanyag-allergia, vagy ha bizonytalan méhüregi képlet (rosszindulatú daganat), vérzészavar, visszatérő kismedencei gyulladás igazolódik.

Lényeges, hogy a vizsgálat csak egy meghatározott időablakon belül végezhető: közvetlenül a menstruáció utáni első naptól a peteérés időpontjáig. (Azaz, ha 5 napos a menstruáció, akkor a 6. és a 14. nap között érdemes beütemezni a beavatkozást.) Ennek oka, hogy ezen perióduson túl már fennáll a terhesség esélye.

„A HyCoSy-t megelőzően egy ’nulladik’ szakorvosi konzultáció és vizsgálat keretében elvégzünk egy ultrahangot, ahol ellenőrizzük, nincs-e olyan deformitása a méhnek, amely kivitelezhetetlenné teszi a vizsgálatot. Ezen felül szükséges egy beavatkozás előtti szűrés is annak ellenőrzésére, hogy nincs-e fertőző ágens (chlamydia) a méhnyakban, amely a vizsgálat során feljuthat a petevezetékbe, komoly problémát (gyulladást, hegesedést) okozva ezzel a páciensnek. Ha nem történt meg a chlamydia-szűrés, akkor a vizsgálat előtt 1-2 nappal antibiotikumszedést kell indítani, amelyet az orvosi instrukciónak megfelelően folytatni ajánlott a HyCoSy után pár napig” – hívja fel rá a figyelmet a szakorvos.

Hogy zajlik a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat (HyCoSy)?

Ambuláns keretek között, mintegy 15-20 perc alatt elvégezhető a vizsgálat, nem igényel több időt, mint egy spirálfelhelyezés.

„A vizsgálatot a rákszűréssel megegyező testhelyzetben végezzük. Egy vékony (a rákszűréskor használt pálcával megegyező méretű), flexibilis ballonkatétert vezetünk fel a méhnyakon keresztül. A ballonkatéter végén egy ballon található, amelyet – miután bevezettük a méh üregébe – folyadékkal fújunk fel. (Azért használunk folyadékot, mert az összenyomhatatlan.) Ezután visszahúzzuk a belső méhszájba - a ballon így, mint egy dugó, elzárja a méh üregét.

A ballonkatéteren található még egy vájat, amelyen keresztül folyadékot tudunk bejuttatni a méh üregébe - itt engedjük ki a speciális kontrasztanyagot, amely hialuronsav, víz és levegő keveréke. A nyomásnak köszönhetően a kontrasztanyag elindul a petevezetékeken keresztül a hasüreg felé, az útját ultrahanggal követjük. Ha akadály nélkül eljut a hasüregig az anyag, hóesés jellegű látványt kelt” – részletezi a nőgyógyász szakorvos.

A művelet nem fájdalmas, de hasi diszkomfort érzetet okoz, amely rövid időn belül elmúlik. (A hasüregbe jutó kontrasztanyag minimális mennyiségű – általában 1,5 ml –, de izgathatja a hashártyát.) A kellemetlenség mértéke rendszerint nem akkora, hogy indokolttá tegye fájdalomcsillapító használatát, illetve nem okoz munkaképtelenséget, és a mindennapi tevékenységeket sem akadályozza. A vizsgálatot követően előfordulhat pecsételő vérzés, de a menstruáció során tapasztalt vérmennyiségre nem kell számítani.

„Fontos, hogy maga a HyCoSy csak az elzáródást fedi fel, a kiváltó okot nem lehet általa feltárni és megszüntetni sem, erre a laparoszkópia, a hastükrözés nyújt megoldást” – hangsúlyozza dr. Nagy László.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.