A melanoma nem a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, de az egyik legagresszívabb

Egész évben használjunk fényvédőt, nyáron 2 óránként ismételjük a felvitelét – tanácsolja Dr. Görög Anna Ph.D. bőrgyógyász szakorvos, aki az interjú során több tévhitet is eloszlatott a bőrvédelemmel és a melanomával kapcsolatban.

A tavaszi időszakban sokan még nem használnak fényvédőt, csak nyáron, utazás alatt, strandon, vízparton kerül elő a táskából. Mi a szakmai állásfoglalás ezzel kapcsolatban?

– Nem lehet elégszer hangsúlyozni a mindennapos fényvédelem fontosságát, egész évben óvjuk bőrünket a bőrtípusunknak megfelelő, jó minőségű, széles spektrumú fényvédővel! A szükséges faktorszám függ az évszaktól, és az adott tevékenységtől is. Egész évben javasolt legalább SPF30 védelmet nyújtó fényvédőt használni. De télen, ha sokat tartózkodunk napon (például síelésnél), illetve nyáron váltsunk erősebb védelemre, 50 faktoros (SPF50) termékre! 

Más fényvédővel kell felvértezni magunkat nyaralásra, mint hétköznapra? 

– A modern, széles spektrumú SPF50 védelmet biztosító fényvédők hétköznap és a nyaralás alatt egyaránt használhatók, megfelelő védelmet biztosítanak. Vízparton érdemes víz- és homokálló formulát választani. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a mindennapok során is maximális biztonságra kell törekedni: azaz nem elég csak az UVB-védelemre figyelni, a fényvédőnek az UVA-sugárzás ellen is hatékonynak kell lenni! 

Mennyire fontos, hogy szétválasszuk termékhasználatban az arc és a test védelmét?

– Az arcbőrre használjunk külön fényvédőt, amit a bőrtípushoz megfelelően tudunk kiválasztani. Az állaguk is más, mint a testre gyártott fényvédőké. Ma már elérhetők könnyű, folyékony, színezett, mattító, speciális bőrproblémákra gyártott készítmények. Az arc védelméhez kapcsolódik egy tévhit. Gyakran felmerül a gondolat, hogy elegendő az alapozóban, BB vagy CC típusú, színezett krémben található UV-védelem. Sajnos ez nem így van. Megbízható védelmet csak külön, erre a célra kifejlesztett, széles spektrumú fényvédő biztosít. A bőröregedés lassítása szempontjából SPF50 védelmet nyújtó, magas UVA, infravörös és a látható fény kék hullámhossza ellen is ható fényvédő mindennapi használata javasolt évszaktól függetlenül. 

Milyen gyakran érdemes ismételni a fényvédő felvitelét?

– Legalább 2 óránként szükséges az ismétlés, hiszen idővel romlik a fényvédők hatékonysága és ne felejtsünk el odafigyelni a megfelelő mennyiségre! Ez 2 mg/cm2 a szakmai ajánlás szerint, ami a gyakorlatban az arcon és nyakon körülbelül két ujjunkat lefedő mennyiségnek felel meg. Ha izzadással járó tevékenységet folytatunk, sportolunk, vagy strandolunk, törölközünk, víz éri a bőrünket, utána ismét vigyük fel a fényvédőt.  

Mit tehetünk még a védelem érdekében?

– A direkt napfényhatást ajánlott a déli időszakban (11 és 15 óra között) kerülni, illetve gondoljunk a fizikai fényvédelemre is, például szerezzünk be kalapot! Kopasz fejbőr, ritkább hajzat esetén erre különösen oda kell figyelni! Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a baseball sapka nem ideális választás, hiszen a tarkót, nyakat nem védi. A fényvédőt ne felejtsük el felvinni a fülkagyló külső felszínére, lábszárra, kézhátra, lábhátra – ezek a régiók gyakran kimaradnak. Szemünket óvjuk UV szűrős napszemüveggel és kerüljük a szoláriumot!

A kisebb gyerekek bőre még inkább érzékeny a nap káros hatásaira.

– A gyermekkori napégés fokozott rizikót jelent a melanoma kialakulása szempontjából. A fényvédelemre fokozottan oda kell figyelni. Fontos tudni, hogy féléves kor előtt nem javasolt a fényvédők használata sem. Kerüljük a közvetlen napfényhatást, a babák napoztatása kifejezetten ellenjavallt. Ezt követően – amikor a napfény elkerülhetetlen – alkalmazzunk a legkisebbeknek gyártott patikai fényvédőket, továbbá óvjuk a gyermekek bőrét megfelelő ruházattal, arcot, nyakat is védő sapkával! Tartózkodjunk lehetőség szerint árnyékban megfelelő fényvédelem mellett, de ne feledkezzünk meg arról, hogy árnyékban is le lehet égni! Gyermekeknél érdemes vízparton vizes bőrre gyártott formulát választani! 

Milyen nemkívánatos folyamatok indulnak be, ha nem védjük a bőrünket?

– Az UVB és az UVA sugárzás hatására kóros, a sejt DNS-ét módosító folyamatok indulnak be, melyek bőrdaganatok kialakulásához vezethetnek. A napégést, amiért az UVB-sugárzás felelős, mindenképpen kerüljük el, mert ez később bizonyítottan növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A bőr nem felejt, az életünk során elszenvedett UV-sugárzás összeadódik és elsősorban a nem melanoma típusú bőrdaganatok kialakulásának kockázatát növeli. Az UVA sugárzás áthatol az üvegen, felhőkön, a bőr legmélyebb rétegeit is eléri. A bőrdaganatok kialakulása mellett felelős a korai bőröregedésért, károsítja a bőr kötőszövetét és pigmentfoltok kialakulásához vezet. 

Ha mégis leég a bőr, mit tegyünk?

– Napégésnél (solaris dermatitis) fájdalmas gyulladás, bőrpír alakul ki (I. fokú égés), súlyos esetben hólyagképződéssel járhat (II. fokú égés). A gyulladást követően a bőr pigmentálódik, majd hámlik. Enyhe bőrpír esetén a napozás utáni nyugtató krémek használata, a bőr hűtése javasolt.

Mi az az állapot, amikor bőrgyógyász szakorvost kell felkeresni leégéskor?

– Intenzív fájdalommal kísért súlyos gyulladás, hólyagképződés esetén, vagy ha kiterjedt bőrfelületen jelentkezik a napégés. De le kell szögezni: az általános vélekedéssel ellentétben egy kis kiterjedésű napégés is lehet súlyos! Általános tünetek, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, szapora szívverés esetén sürgősségi ellátás felkeresése javasolt. 

Mi a napégés szakorvosi kezelésének folyamata, protokollja? 

– A napfénykárosodás mértékétől függ. Bőrpír, gyulladás kezelésére helyi nyugtató, hidratáló, gyulladáscsökkentő krémek, súlyosabb esetben kortikoszteroid tartalmú készítmények javasoltak. Hólyagképződésnél a gyulladáscsökkentés mellett a sebek fertőtlenítése, hámhiányos területek hámosítása is szükséges. 

Milyen gyakran érdemes bőrgyógyászati szűrésen részt venni?

– Általánosságban elmondható, hogy felnőtteknél évenként javasolt a bőrgyógyászati szűrővizsgálat. Azoknál a pácienseknél, akiknél fokozott bőrrák kockázattal számolunk, ennél gyakrabban is szükséges lehet. Havonta ajánlott az önvizsgálat, a szokatlan, többi anyajegyre nem hasonlító „rút kiskacsát” kell keresnünk.

Ki tartozik a veszélyeztetettek közé bőrrák szempontjából?

– A világos bőrű, szeplős, világos szemű, nagyszámú szabálytalan anyajegyet hordozó páciensek, illetve azok, akiknek a családjában előfordult melanoma. A tartósan napon tartózkodók és a szoláriumhasználók körében szintén nagyobb arányban fordulnak elő bőrdaganatok.

Hogy lehet megbízhatóan nyomon követni az anyajegyek változását, ha nagyon sok van belőle a bőrünkön?

– Ha valakinek nagy számban van szabálytalan, úgynevezett atípusos anyajegye, a kézi dermatoszkóppal végzett hagyományos szűrővizsgálat mellett hasznos lehet a digitális videodermatoszkópos vizsgálat, mely során lehetőségünk nyílik az akár 120-szoros nagyítás elérésére, a digitálisan rögzített, fotódokumentált anyajegyek követésére és összehasonlítására, illetve változás esetén a problémás képlet időben történő eltávolítására.

A bőrdaganatok közül a legtöbbet a melanomáról hallunk. 

– A melanoma malignum nem a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, de a legveszélyesebb. Kezelés nélkül rövid időn belül áttét alakulhat ki. Időben észlelve és kezelve közel 100% a gyógyulás esélye. Épp ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a prevenció fontosságát, a korai felismerés életmentő lehet! Késői felismerés esetén jelentősen csökken a gyógyulás esélye a betegség agresszív áttétképző tulajdonsága miatt, mely akár évekkel, egy évtizeddel az elsődleges bőrdaganat eltávolítása után is jelentkezhet. Emiatt a páciensek hosszú távú onkológiai gondozása, követése szükséges, Az esetek nagyobb részében, körülbelül 70%-ban a melanoma nem egy meglévő anyajegyből alakul ki, hanem újonnan, eleve bőrdaganatként keletkezik a bőrön.

A basalioma kapcsán mennyire rossz a prognózis?

– Ez a leggyakoribb bőrdaganat, mely körülbelül minden harmadik embernél előfordul élete során. Általában idősebb pácienseknél látjuk napfénynek kitett területeken, de fiataloknál (30-40 éveseknél) is előfordulhat. Időben észlelve jellemzően sebészi eltávolítással jól kezelhető, teljes gyógyulás várható. Ha nem fordulunk időben szakorvoshoz, a bőrt, környező szöveteket roncsolhatja. Egyes klinikai típusoknál egyéb terápiás eljárások is szóba jönnek, például cryoterápia, vagy helyi immunterápia. 

A laphámrák fiatal korban is jelentkezhet? 

– Ez a második leggyakoribb bőrdaganat. Elsősorban az idősebb korosztályt érinti, az UV-sugárzás fokozott rizikót jelent, a napnak kitett bőrterületeken alakul ki főként olyanoknál, akik sokat tartózkodnak a napon. Előalakja lehet vörös, hámló terület, úgynevezett actinikus keratosis. Áttétet adhat, de ritkább esetben, mint a melanoma. Minél később születik meg a diagnózis, az áttétképzés esélye annál nagyobb.

Nagyobb az UV-sugárzás, mint néhány évtizede, veszélyesebb a napon tartózkodni. Ez a negatív tendencia a melanomás esetek számában hogy érhető tetten?

– A bőrrák a világon a leggyakoribb daganattípus. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen, több mint másfélszeresére nőtt a melanoma típusú bőrdaganatok száma Magyarországon, évente körülbelül 2500 esetet diagnosztizálnak. A melanoma kialakulása nem csak az időseket érinti, sajnos egyre gyakoribb a 20-30-as éveikben járó fiatalabb korosztálynál is. Fontos megjegyezni, hogy a nem melanoma típusú bőrdaganatok, a basalioma és a laphámrák gyakorisága is megduplázódott az elmúlt 20 évben.

Az újonnan keletkezett melanoma és az anyajegyek ugyanolyan kinézetűek, vagy más megjelenésűek?

– Kezdetben hasonlít anyajegyre, idővel fokozatosan növekszik és a melanomára jellemző klinikai és dermatoszkópos jegyeket mutatja. Az otthoni önvizsgálatnál alkalmazzuk az ABCDE-szabályt, amely melanoma-gyanús képletek felismerésében nyújt segítséget. Amennyiben bármi gyanússá válik, érdemes bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni. Figyelnünk kell arra, hogy aszimmetrikus-e az anyajegy, elmosódott, egyenetlen-e a széle, változott-e a színe, esetleg többszínű, az átmérője nagyobb-e 6 mm-nél és hogy a színében, méretében történt-e változás. Itt jegyezném meg, hogy a tévhittel ellentétben nem minden melanoma pigmentált, barna színű. Létezik nem pigmentált, úgynevezett amelanotikus melanoma is, amely általában vöröses árnyalatú.

Mennyi idő alatt fejlődik ki a melanoma?

– Az esetek nagyobb részben ez egy lassú folyamat, de a különböző klinikai típusok között van eltérés kialakulási időtartam terén. Az évente elvégzett bőrgyógyászati szűréssel és rendszeres önvizsgálattal időben észlelhetjük a bőrdaganatokat.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.