2-es típusú diabétesz: 10 esetből 9 megelőzhető lenne

Világszerte jelenleg 422 millió ember küzd cukorbetegséggel. Az elmúlt három évtizedben drámai növekedést mutat a 2-es típus előfordulási gyakorisága a populációban. Valamennyi ország által kitűzött cél, hogy 2025-re megállítsák a diabétesszel és az elhízással küzdők számának növekedését.

A cukorbetegség (diabétesz) egy olyan krónikus cukoranyagcsere-betegség, amely során a szervezetben emelkedetté válik a vércukorszint. Két fő típusa ismert: az 1-es (az inzulinfüggő diabétesz), ami egy autoimmun betegség, illetve a 2-es típusú, amelynek hátterében a sejtek inzulinrezisztenciája áll. Ismert még a várandósság alatt diagnosztizált terhességi (gesztációs) diabétesz, amely a szülés után bár nagyfokú javulást mutat, előrevetíti a későbbiekben a 2-es típusú diabétesz kialakulásának nagyobb valószínűségét. Ezen felül léteznek ritkábban előforduló, más, speciális okokra visszavezethető diabéteszformák is.

A hosszú ideje fennálló cukorbetegség nagy rombolást tud végezni a szervezetben: a nem megfelelően kontrollált vércukorszint szövődményeként a betegség károsíthatja az ereket, idegeket, s ezeken keresztül a szívet, a szemet és a veséket, ráadásul növeli a rák kialakulásának kockázatát is.

Az 1-es típusú cukorbetegség rendszerint fiatalabb korban, autoimmun folyamat következményeként alakul ki, melynek során a hasnyálmirigy bétasejtjei pusztulnak el, így az inzulin egyáltalán nem termelődik. Az 1-es típusú, azaz autoimmun diabétesz felnőttkorban, akár középkorú embereknél is ki tud alakulni, ilyenkor LADA (Latent autoimmune diabetes of adults) típusú diabéteszről beszélünk. Az 1-es típusú cukorbetegség élethosszig tartó inzulinpótlást tesz szükségessé. 

A diagnosztizált cukorbetegek több mint 90%-a a 2-es típusba tartozik. Kialakulásában nagy szerepet játszik a nem megfelelő életmód: a rossz táplálkozás, a mozgáshiányos életvitel, a sok stressz. A betegség szempontjából a legfontosabb kockázati tényező a túlsúly. A 2-es típusú cukorbetegség hátterében a sejtek inzulinrezisztenciája áll: a sejtek inzulinérzékenysége fokozatosan romlik, így a cukor sejtekbe juttatásához egyre magasabb inzulinszintre van szükség a szervezetben. Eleinte nagyobb inzulintermeléssel kompenzálnak a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjei, azonban ez hosszú távon a bétasejtek kimerüléséhez vezethet. 

Ha még időben diagnosztizálják a betegséget, ez a folyamat egy ideig még visszafordítható.

A 2-es típus kialakulásában az egészségtelen életmód fontos szerepet játszik, 10 esetből 9 megelőzhető lenne.

Mire kell törekednünk, hogy elkerüljük a kialakulását?

• Mozogjunk rendszeresen! Javasolt minden nap minimum 30 perc testedzés. A legjobb, ha aerob (pl.: bicikli, kocogás, séta, úszás) és izomnövelő (pl.: súlyemelés, fekvőtámasz, evezés) tréninget is végzünk.
• Figyeljünk oda a táplálkozás minőségére! Az étkezés kulcsfontosságú! Kerüljük a cukrot (és a legtöbb cukorpótlót is), a lisztes dolgokat, és általában véve a feldolgozott szénhidrátokat! Lehetőleg főzzünk alapélelmiszerekből, és fogyasszunk minél több zöldséget! Az ételt alaposan rágjuk meg, illetve ne együk túl magunkat! 
• Igyunk sokat! Fontos a napi folyadékbevitel mennyisége is. Testtömeg-kilogrammonként 0,3 dl víz fogyasztása ajánlott. 
• Vegyük figyelembe a sejtek inzulinérzékenységének napszakos változását is! Reggel a legrosszabb, majd este és a köztes időszakban a legjobb. Az étkezések időpontjának és összetételének tervezésekor ez is egy igen fontos szempont.
• Mellőzük az alkoholfogyasztást! A káros szenvedélyek elhagyása jelentősen javítja az életkilátásainkat, segítenek megelőzni a cukorbetegséget is. 
• Kezeltessük egészségügyi problémáinkat! Számos elhanyagolt betegség (például a pajzsmirigy-probléma) növeli a diabétesz kialakulásának esélyét. Törekedjünk tehát egészségtudatosságra: keressük fel a megfelelő szakorvost tüneteinkkel, kövessük a terápiás útmutatását, és jelenjünk meg a kontrollokon! 
• Fontos a stresszkezelés! A stressz is egy jelentős kockázati tényező. A számos egészségi vonatkozású negatív következménye közül a vércukorszint-emelés, a táplálkozási zavar kialakulása az egyik káros hatása a stressznek. 
• Figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra! A kialvatlanság tartósan hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához.

Mindemellett hangsúlyozni kell a szűrés fontosságát is, hiszen az időben történő diagnózis lehetővé teszi a betegség kontroll alatt tartását, sőt, szakemberek – diabetológus, dietetikus – irányításával, radikális életmódváltással a betegség a korai szakaszban visszafordítható. A szervezet glükózra adott reakciójáról a HgbA1c értékét (a vérvételt megelőző 2,5–3 hónap vércukorátlagáról ad felvilágosítást) tisztázó vérvétel és a terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) adhat tájékoztatást.

Mivel a 2-es típusú cukorbetegség hosszú ideig nem okoz panaszt, így 40 éves kor felett javasolt rendszeresen cukoranyagcsere-ellenőrzésen részt venni.

Az anyag elkészítésében dr. Borús Hajnal belgyógyász, diabetológus szakorvos közreműködött.