2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    Egyre kevesebb sebészeti eset van, amit nem lehet megoldani apró metszéseken keresztül

    Létrehozás dátuma: 2024. Július 4. Csütörtök 11:04

    Utolsó módosítás dátuma: 2024-07-05

    A laparoszkópos sebészeti technika alkalmazása mellett a műtét utáni sebfertőzés és a későbbi sérvképződés esélye jelentősen kisebb, kevesebb időt kell kórházban töltenie a betegnek, csekélyebb mértékű műtét utáni fájdalom jelentkezik, és jóval hamarabb visszatérhet a megszokott életéhez – tudtuk meg dr. Karaffa Iván sebész főorvostól, akivel többek között arról is beszélgettünk, hogy mire számíthatunk egy rutinszerű, laparoszkópos epeműtétnél.

    Egyre kevesebb sebészeti eset van, amit nem lehet megoldani apró metszéseken keresztül

    Milyen területeken alkalmazzák jelenleg a laparoszkópiát?

    – Körülbelül harminc évvel ezelőtt jelent meg ez a műtéti technika, akkor még csak egyszerűbb esetekben használták, rendszerint epe- és vakbélműtéteknél. Ez azóta sokat változott: a sebészet minden területén végeztek már laparoszkópos beavatkozást. A hasnyálmirigy-, máj-, epeúti daganatok műtéténél is egyre gyakoribb ez a megközelítés, de még nem rutinszerűen alkalmazott eljárás. A mindennapi gyakorlatban elsősorban epe-, sérv- és vastagbél/végbél műtéteknél alkalmazzák.

    Mik a legfontosabb előnyei a kulcslyuksebészetnek is nevezett eljárásnak?

    – A laparoszkópia esetében kisebb lyukakon keresztül dolgozunk, a szervezet integritását kevésbé bontjuk meg, ezáltal mérsékeltebb a sebfájdalom, így kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükség. A sebfertőzés és a sérvképződés esélye is kisebb. Mindemellett hamarabb képes mobilizálódni a beteg, előbb tud munkába állni, sportolni, mint nyitott műtét esetében. Ezen felül természetesen esztétikai előnye is van a kisebb metszéseknek.

    Többek között epeműtétet is végez laparoszkóp segítségével. Milyen változást hozott az epeproblémák műtéti ellátásában ez a módszer?

    – A laparoszkópia elterjedése előtt a nyitott műtét során a jobb bordaív alatt, vagy a középvonalban egy hosszanti, nagy, legalább 10 cm-es metszést ejtett a sebész. Relatív nagy volt a sérvképződés esélye, és jóval hosszabb volt a felépülési idő. A kulcslyuksebészet alkalmazásával mindössze 3 vagy 4 darab 0,5-1 cm-es metszésre van szükség. Bizonyos esetekben – például gyulladt, vastag falú epehólyagnál – elképzelhető, hogy nagyobbítani kell az egyik metszés méretén, de az még így sem haladja meg rendszerint a 2 cm-t.

    Milyen arányban végzik laparoszkópiával az epeműtéteket?

    – Már ez az alapértelmezett technika. Csak különleges esetekben végeznek nyitott epeműtétet. Ilyen orvosi szituáció lehet egy előrehaladott, masszív gyulladás, vagy valamilyen szokatlan, veleszületett anatómiai variáció, esetleg rosszindulatú daganat gyanúja. Ha nyitott műtétre kerül sor, akkor azonban legalább 4-7 napos kórházi léttel számolhat a páciens, és természetesen hosszabb felépülési idővel.

    Jól ismert kép a tisztulást szolgáló, műtét után pár napig bent maradó cső a hagyományos hasi műtétek kapcsán. Laparoszkópia esetében alkalmazzák?

    – Korábban szentségtörés lett volna, ha nem hagy a sebész a műtéti területben csövet. A laparoszkópos technika kiforrott lett, a korszerű diagnosztikai lehetőségek mellett ma már egyre inkább a “no drain” elv terjed, azaz lehetőség szerint nem marad vissza hasi cső a beavatkozás után. Ezáltal a drain kivételének kellemetlenségétől is mentesülhet a beteg.

    Nagy előny az is, hogy jelentősen lecsökken a kórházban töltött idő. Ez a gyakorlatban mit jelent?

    – Tulajdonképpen egyetlen nap leforgása alatt lezajlik az egész (egynapos sebészeti keretek között is végezhető), nagyon rövid kórházi bent tartózkodásra van szükség. Éhgyomorra érkezik a beteg, megoperáljuk, és az állapotát alapul véve akár aznap is hazamehetne, de a beteg javára válhat, ha egy éjszakát bent tölt megfigyelési céllal. Az epecsorgás, vérzéses szövődmény bár nagyon ritka, azért érdemes a maximális biztonságra törekedni.

    Az epekövesség rengeteg embert érint, különösen a 40 feletti korosztályt, és nagyobb arányban a nőket. Sokszor azonban nem okoz panaszt. Tünetmentes esetben is szükséges a műtét?

    – Előfordul, hogy egy ultrahangvizsgálat során derül fény az epekőre, és ezt nem előzi meg panasz. Az egységes szakmai álláspont szerint ilyen esetben is célszerű beütemezni a műtétet. Egyrészt – apróbb kövek esetén – fennáll a veszély, hogy az epevezetékbe csúszva elzárja azt a kő, ezáltal előidéz egy azonnali orvosi ellátást igénylő, veszélyes, fájdalmas állapotot (sárgaság, hasnyálmirigy gyulladás). Másrészt az epekövesség – tünetmentesen is – néhány év után elősegítheti a máj szöveti károsodását és növelheti az epehólyagrák kockázatát.

    Milyen tüneteket okoz az epekő?

    – Jellemző panasz a puffadásérzet, az emésztési gondok. Étkezés után epegörcs alakulhat ki, amely jobb bordaív alól kiinduló, nagy fájdalommal jár, és átsugározhat a lapocka irányába. Kísérheti hányás, és gyulladás esetén láz is.

    Van mód a megelőzésre?

    – A legfontosabb a rostdús táplálkozás (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona) és a megfelelő mennyiségű folyadék! Lehetőleg minél kevesebb cukor, zsír szerepeljen az étrendünkben! A kialakulásának esélyét fokozza az elhízás, a magas koleszterinszint, a reflux is. Ezeket érdemes megelőzni, és ha már kialakult, kezelni.

    Pajzsimirigyproblémák sebészeti ellátásával is foglalkozik. Pontosan milyen betegségek esetén válhat szükségessé a műtéti beavatkozás?

    – Az egyik az endokrinológiai indikáció. Előfordul például, hogy gyógyszeresen nehéz uralni a pajzsmirigy-túlműködést, túl nagy dózisra van szükség, vagy nagyon fiatal a páciens, és nem kívánatos az élethosszig tartó gyógyszerszedés. A másik az onkológiai ok, amikor daganat vagy annak gyanúja miatt elkerülhetetlen a műtét. Egy harmadik indikációcsoport, amikor a pajzsmirigy-megnagyobbodás (a golyva) olyan mértékű, hogy kompressziós tüneteket okoz, azaz összenyomja, szűkíti a légcsövet, nyelőcsövet. De az is előfordul, hogy esztétikai oka van a műtétnek: a strúma (golyva) kifelé nő, és ez feltűnő képződményt eredményez.

    Egyre kevesebb sebészeti eset van, amit nem lehet megoldani apró metszéseken keresztül

    Az elmúlt években dr. Karaffa Iván nagy sebészeti gyakorlatra tett szert az egyik hazai – laparoszkópos sebészetben élen járó – megyei kórházban. Egészségközpontunkban ambuláns műtétekkel (például lipóma -, anyajegy eltávolítása), továbbá köldöksérv-, illetve hasfali rekonstrukcióval, illetve lágyéksérv-, fonál granuloma-, mellékvese-, epehólyag-, pajzsmirigyműtéttel foglalkozik.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont

    Értékeljen minket a Google-on!

    Amennyiben elégedett volt szolgáltatásunkkal, kérjük ossza meg véleményét másokkal is! Tovább >>