Gerincdaganatok: a szokatlan derékfájdalmat mindig érdemes kivizsgáltatni

A daganatos megbetegedések számának növekedésével egyenesen arányosan nő az áttétként jelentkező gerincdaganatok száma is – hangzott el dr. Szövérfi Zsolt PhD gerincgyógyász, gerincsebész előadásában, amit a Hegyvidékiek Egészségiskolája programsorozat keretében tartott 2025 januárjában. 

Nehéz meghatározni a daganat kialakulásának pontos okát: mutációra, környezeti ártalmakra vezethető legtöbb esetben vissza. Hozzájárulhat a daganatképződéshez többek között a sok röntgensugárzás, az azbeszttel való érintkezés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy a nem megfelelő táplálkozás is – fejtette ki dr. Szövérfi Zsolt PhD egy előadás-résztvevőtől érkező kérdésre válaszolva. 

Panaszoktól a diagnózisig

Gyanúra adhat okot a kezelésekre nem reagáló csontfájdalom, a lábba vagy karba kisugárzó fájdalom (az esetleges idegre gyakorolt nyomás miatt), vagy akár a bénulás is. Sajnos ezek a tünetek nem specifikusak, akár porckorongsérv vagy egy csontritkulás okozta törés is kiválthat ilyen jellegű panaszokat. 

Alapvetően elmondható, hogy amennyiben idősebb korban jelentkezik egy fájdalom, és az nem reagál a konvencionális kezelésekre (gyulladáscsökkentő, gyógytorna, fizioterápia), akkor feltétlen érdemes továbblépni. Ezt a kivizsgálási folyamatot sok esetben a háziorvos, neurológus, ortopéd, reumatológus szakorvos karolja fel és indítja el, majd többnyire gerincsebész folytatja a kivizsgálást. Ennek részeként készülhet röntgen, illetve MRI felvétel, továbbá indokolt esetben biopszia, azaz szövetmintavétel is.

Míg a primer, azaz az eredendően a gerincben keletkező daganatok száma viszonylag alacsony, addig a metasztázisos (áttétes) gerinctumorok egyre nagyobb számban fordulnak elő hazánkban is, mivel a más szervben keletkező rosszindulatú daganatok – mint nagy kiterjedésű szervre – a gerincbe gyakran adnak áttétet. A legtöbb esetben a kiindulási pontok ilyenkor a tüdő-, az emlő-, és a tápcsatornai daganatok.

Ahogy azt a specialistától megtudtuk, az orvostudomány és a technika fejlődésének hála a gyógyulási esélyek most már sokkal jobbak. Míg 10-20 évvel ezelőtt a medián túlélés viszonylag rövid volt, azaz a diagnosztizált betegek fele 5 hónappal a diagnózis után életét vesztette, most már – a jól célzott kemo-, sugár-, és sebészeti terápiás kezelések kombinációjának köszönhetően – ez megsokszorozódott. 

A túlélési esélyeket természetesen befolyásolja, mennyire korán ismerik fel a betegséget, és milyen daganattípusról van szó. Meghatározó a kezelés sikere szempontjából az is, hogy még járóképes állapotban van-e a beteg, vagy már ágyhoz kötött (például törés vagy bénulás miatt), hisz a kezelések nagy részének alapfeltétele a mozgásképesség. 

A primer gerincdaganatok rendszerint lassan nőnek, de nehezen gyógyíthatók

Összességében a primer daganatokról elmondható, hogy a műtét sikerétől, kivitelezésétől függetlenül nagyon nagy a kiújulás veszélye, körülbelül 50 százalék. 

A rosszindulatú primer gerincdaganatok egy része lassú növekedésű, akár 10 év is lehet a kialakulásuk. Így sokszor akkor fordul csak a beteg orvoshoz, amikor már a daganat elér egy kritikus nagyságot, és nyomást gyakorol valamire (például egy idegre), tehát panaszt okoz. Ekkor a sebészeti terápiás cél a teljes eltávolítás (ép határszélek hagyásával), ami más szervekhez képest jóval nehezebben kivitelezhető az idegek miatt. Növekedés szempontjából olyan primer daganatok is léteznek, amelyek – hasonlatosan a metasztázisos gerincdaganatokhoz – némileg gyorsabban nőnek, ezáltal hamarabb váltanak ki tünetet.

Kezelés szempontjából két alapvető típust különítünk el: amelyek jól és amelyek egyáltalán nem reagálnak a kemo- és sugárterápiára – ez utóbbi eseteknél csak a sebészeti terápia jelent megoldást.

Összevetve a primert a metasztázisos gerincdaganatokkal, fontos különbség, hogy a sebészi beavatkozás a primer daganatoknál mindig az elsődleges terápia, míg az áttétes eseteknél az első az onkológiai kezelés.

A metasztázisos gerincdaganatnál a műtét mindig csak másodlagos megoldás

Az áttét keletkezése azt jelenti, hogy a véráramban már sodródnak a rákos sejtek, amelyek a szervezetben bárhol létrehozhatnak áttétet. Ennek szisztémás, széles körű kezelése csak onkológiai (kemo-, biológiai) terápiával lehetséges. 

Épp ezért a metasztázisos gerincdaganatnál az elsődleges kezelés mindig az onkológiai terápia, a sebészi és sugárterápia ebből a szempontból (a célzottságból kifolyólag) csak másodlagos és kiegészítő megoldás lehet. A sebészi beavatkozás csak azt az adott helyi problémát képes megszüntetni (javítva az életminőséget), azt azonban nem garantálja, hogy más csigolyában, vagy a test egyéb pontján nem üti fel a fejét a rosszindulatú elváltozás.

Hogy segíthet a sebészeti beavatkozás?

A daganatos folyamat egy csigolyaszerkezeti elváltozást hoz létre, ami az idegek nyomásához, károsodásához vezethet. Ez súlyos mozgáskorlátozottságot, bénulást is okozhat, ami azonnali, sürgős sebészi beavatkozást tesz szükségessé. Ilyenkor a cél az idegek felszabadítása, a gerincstabilitás visszaállítása. (Az onkológiai terápiához fontos lábra állítani a beteget, hisz mindegyik igényli a járóképes állapotot.)

Mindemellett a káros folyamatok töréshez is vezethetnek, ami nem feltétlenül jár együtt bénulással, ám olyan mértékű fájdalmat okoznak, amelynek csillapításában még a morfinszármazékok is csődöt mondanak. Ekkor is indokolt az azonnali műtét. 

Létezik egy olyan műtéti indikáció is, amikor a daganat kisebbé tétele a cél. Ekkor a  beavatkozást követően a komoterápia hatékonyabb lehet, hisz így kevesebb daganatos sejtet kell elpusztítani, és mérsékeltebb lesz a szervezetre gyakorolt toxikus hatás.

Előre meghatározott algoritmusok alapján meg tudjuk határozni, hogy az adott páciens, az adott daganattípusával, stádiumában melyik kezelési stratégiával jár a legjobban, és milyen sorrendben kell megtenni a terápiás lépéseket.

Technológiai újdonságok a gerincsebészetben

Hagyományosan a gerinc stabilizációja során a sebészek csavarokat ültetnek be, és ezeket titánrudakkal kötik össze. Tudni kell, hogy a titán egy bevált anyag a sebészetben, mert jól tolerálja a szervezet. Azonban képalkotó vizsgálatnál a titán miatt nehéz éles képet kapni a problémás területről, ami azonban rontja az utánkövetés minőségét, mivel nehezen észrevehető, ha a csavar mellett alakul ki egy újabb daganat. 

Az egyik új technológiai fejlesztés a szénszálas csavar, amelynek csak egy része titán. Ennek előnyös tulajdonsága, hogy a képalkotón “nem szórja a sugarat”, a tisztább kép által pedig könnyebbé válik az utánkövetés.

„Mindig igyekszünk csökkenteni a szervezetre rótt megterhelést, a vérveszteséget, mivel ez is gyengíti az immunrendszert” – hangsúlyozta a gerincsebész. „Ezért a másik fontos innovatív törekvés a kis metszéseken keresztül történő műtéti eljárás. A módszerrel kisebb a vérveszteség, rövidebb ideig tart a műtét, és nem kell sokáig a kórházban tartózkodnia a betegnek, továbbá hamarabb térhet vissza a mindennapi, aktív életvitelhez.”   

Nem a sebészeti terápia része, de a teljes terápiához kapcsolódik, így megemlítendő az nehéz ionsugárzásos (proton, karbon) terápia, ami a hagyományos sugárterápiával összevetve hatékonyabb, jobb célzást biztosít, és az egészséges szöveteket nagyobb mértékben kíméli. Rendkívül költséges, és jelenleg hazánkban nem elérhető, ám a határon túli kivitelezésének állami finanszírozása bizonyos esetekben megoldható.

Dr. Szövérfi Zsolt a Budai Egészségközpont ortopéd-traumatológus szakorvosa, a privát ellátás főigazgatója, és a Budai Egészségközpont által működtetett szakkórház, az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebésze és kutatóorvosa. Az Országos Gerincgyógyászati Központ egy kiemelt daganatterápiás centrum, ahol 2024-ben egy nagy volumenű kórházfejlesztés indult: néhány éven belül új, minden igényt kielégítő modern szárny épül, amely még korszerűbb ellátást képes majd biztosítani a gerincdaganatos betegek számára.