Kardiológiai problémák időskorban II. – magas vérnyomás, érszűkület, mellkasi és hasi aorta betegségek
Létrehozás dátuma: 2025. Május 6. Kedd 6:35
Az öregedés többek között keringési szervrendszerünk kapcsán is hozhat állapotromlást, betegségeket. Milyen problémákkal szembesülhetünk?
Az idős korosztálynál kialakuló szív- és érrendszeri kórképekről dr. Wladika Zsuzsanna, egészségközpontunk kardiológus főorvosa adott széles körű áttekintést. (Egy korábbi cikkünkben az érelmeszesedést, infarktust, stroke-ot vettük sorra.)
Magas vérnyomás: nagy az aluldiagnosztizáltság
A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely nagy mértékben hozzájárul az artériás érrendszer sérüléséhez. Komoly probléma, hogy rendkívül magas hazánkban a fel nem ismert és a nem megfelelően kezelt hipertóniás esetek száma. A betegség oka a legtöbb esetben nem ismert (primer), de valószínűsíthető, hogy életmódbeli tényezők (stressz, túlzott sófogyasztás, túlsúly, túl sok alkohol fogyasztása) játszanak a legnagyobb szerepet a folyamatban, de ritkábban szervi ok (vesebetegség, hormonális problémák) is megbújhat kiváltó okként mögötte. (Ezek az úgynevezett szekunder hipertóniák.)
Az idősebbeknél jelentkező magas vérnyomás kapcsán még mindig tartja magát egy régi tévhit, miszerint, hogy az életkorral együtt jár az emelkedő vérnyomás, ami természetes és tolerálandó jelenség. Ez a vélekedés azonban nem helyes, azaz időseknél is a 130/85 Hgmm körüli érték a cél.
A Magyar Hypertonia Társaság és az Európai Hypertonia Társaság besorolása
|
Érszűkület a lábban: fájdalom jelzi, hogy baj van
Igen gyakori jelenség az alsó végtag érszűkülete, különösen 65-70 év felett. Kialakulásával az izmok nem jutnak elég vérhez, ami fájdalmat és görcsöt generál terhelésnél, járásnál.
Tipikus tünete a pihenésre megszűnő lábikragörcs (claudicatio intermittens, "kirakatbetegség"), mikoris a betegnek a lábszárfájdalom miatt újra és újra meg kell állnia. Ekkor az azonnali pihenés hatására enyhül a fájdalom, amely legtöbbször a térd alatti részen jelentkezik, közvetlenül az érszűkületnél.
A kórkép diagnózisához az anamnézis felvételén túl történik egy bokaindex-mérés (a boka és kar vérnyomásának összehasonlítása), mindemellett vaszkuláris ultrahang és érfestés (angiográfia) vagy CT-angiográfia is segítheti az állapot pontos felmérését.
Kezelés gyanánt életmódváltás, gyógyszeres kezelés (vérlemezke-gátlók, értágítók), katéteres intervenció (ballonos tágítás, stent-behelyezés), szükség esetén pedig műtéti bypass jöhet szóba. A krónikus kezelés magába foglalja a megelőző gyógyszereket (aszpirin, statin), és természetesen az esetleges cukorbetegség rendezését is. (Fontos megemlíteni, hogy a régebben használt értágító infúziókat már nem alkalmazzák, mert hatékonyságuk nem bizonyított.)
A mellkasi és hasi aorta betegségei életveszélyes állapothoz is vezethetnek
A mellkasi aorta szűkületei (koarktáció) általában veleszületettek és gyermekkorban felismerhetőek (pl. magas vérnyomás a karokban, alacsony vérnyomás a lábakban). Felnőttkorban a mellkasi aortánál inkább a tágulat (aneurizma) a jellemző, ami egy bizonyos méret felett (kb. 50 mm) megrepedhet és életveszélyes állapothoz vezethet. Gyakran teljesen tünetmentes az elváltozás, és csak egy rutin ultrahang vizsgálaton derül ki a jelenléte. Megelőző szívműtét javasolt a repedés veszélyének elhárítására.
A hasi aorta tágulata (aneurizmája) is gyakori probléma, megrepedése igen komoly veszélyeket rejt. (Jelenleg sajnos nincs a szisztematikus szűrésére program Magyarországon, pedig indokolt lenne.) A hasi aorta szűkülete ritkábban okoz áramlási zavart a medencében vagy a belekben. Azonban a mezenteriális artériák szűkülete nehezen kezelhető emésztési zavarokhoz vezethet, terápiája jelenleg szelektív angiográfiával és tágítással történik. (Az eredmények egyelőre nem túl kecsegtetők.)
Mit tehetünk a megelőzésért?
A sérülések elkerülése, a fizikai és szellemi aktivitás, valamint a szociális kapcsolatok ápolása kiemelten fontosnak minősül az időskori egészségmegőrzésben.
Kiemelendő a rendszeres, dinamikus, közepes intenzitású mozgás fontossága, amely növeli az állóképességet, javítja és fenntartja az izmok és ízületek működőképességét, csökkenti (vagy segít normális szinten tartani) a testsúlyt, jótékonyan hat a vérnyomásra, az anyagcserére és az immunrendszerre is.
Azt, hogy mennyire vagyunk kitéve a szív- és érrendszeri betegségeknek, jól mutatja az úgynevezett rizikóbecslés, amit kardiológus szakember mérhet fel (vagy a pácienssel találkozó háziorvos esetleg belgyógyász végezhet el) az vizsgálati eredmények, az aktuális egészségi státusz, felvett anamnézis alapján.
Mivel az életkorral fokozatosan nőhet a kockázat, a szakemberek szerint már 40 év felett érdemes lenne hivatalos rizikófelmérést végeztetni, amely alapján – 5% feletti rizikó esetén – a kardiológus szakorvos prevenciós útmutatást adhat, vagy elindíthatja a megfelelő terápiát.
Sok esetben elegendő az életmódváltás, de előfordul, hogy csak gyógyszeres kezelés által védhetők ki a nemkívánatos, sokszor halálos szövődmények.
A cikk dr. Wladika Zsuzsanna kardiológus főorvos 2025. február 19-én elhangzott (Az öregedés lehetséges árnyoldalai: időskori érrendszeri betegségek című) előadása alapján készült, amely a Hegyvidékiek Egészségiskolája programsorozat keretében hangzott el.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
