Kardiológiai problémák időskorban I. – érelmeszesedés, infarktus, stroke

Habár az elmúlt évszázadban itthon a várható élettartam megduplázódott (nőknél immár közel 80 év, férfiaknál pedig 73 év), európai összehasonlításban ez még mindig alacsonynak számít. Világszerte (nálunk is) a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a legtöbb ember haláláért, a 65 év felettiek körében (azaz az idős korosztályban) különösen sok az érintett.

Az idős korosztálynál tapasztalható leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségekről dr. Wladika Zsuzsanna, egészségközpontunk kardiológus főorvosa adott széles körű áttekintést.

Az érelmeszedés a végzetes események melegágya

Egy egészséges artéria három rétegből áll: a vér akadálytalan áramlását biztosító belső hámrétegből (az intimából), az artéria rugalmasságáért és a vérnyomás szabályozásáért felelős izomrétegből (a médiából) és a környező szövetekhez rögzítő kötőszövetből, azaz az adventitiából.

Az atherosclerosis (érelmeszesedés) folyamata mikrosérülések talaján indul el, amely az intimában keletkezik a hirtelen kialakuló magas vérnyomás, stressz vagy izgalom hatására. A sérülés helyére simaizomsejtek vándorolnak a media rétegből az intimába, és makrofágok (a szervezet immunrendszerének falósejtjei) is megjelennek, amelyek elkezdenek lipideket (elsősorban LDL-koleszterint) felvenni, ezáltal habossejtekké alakulva. A felhalmozódott lipidekből, simaizom- és elhalt sejtekből, illetve kötőszöveti elemekből plakk képződik.

További stressz hatására a plakk instabillá válhat, megrepedhet, és vérzés következhet be, ami vérrögképződéshez, továbbá az ér elzáródásához vezethet: infarktus, stroke, végtagi artéria-elzáródás alakulhat ki.

A legrettegettebb esemény, az infarktus

Magyarországon évente közel 14 000 akut infarktus fordul elő (2023-as adat), ezeknek 62%-a a férfiakat érinti.

A szív vérellátását a koszorúerek biztosítják, ezek végartériák, elzáródásuk a szívizom elhalásához vezet.

Mik lehetnek a szívinfarktus tünetei?

• Tartós, erős szegycsont mögötti fájdalom,
• vegetatív tünetek – verejtékezés, fulladás, hányinger, nyugtalanság,
• ritkán hirtelen eszméletvesztés.

Gyakoriak az úgynevezett atípusos tünetek is, különösen időseknél, nőknél és cukorbetegeknél. Előfordul ezen esetekben, hogy vagy tünetmentesen alakul ki az infarktus, vagy „csak” fulladás, gyomorfájás, gyengeség, esetleg szédülés jelzi a bajt.

Ha tartós mellkasi fájdalmat tapasztalunk, azonnal mentőt kell hívni (miokardiális infarktus gyanújával). Hirtelen eszméletvesztésnél szükséges ellenőrizni a légzést és a keringést, és ha kell, meg kell kezdeni az újraélesztést. A mentők ekkor infarktusügyeleti központba szállítják a beteget, ahol ellenőrzik a troponin (szívizomenzim) szintjét, és néznek EKG-t, amely az ST-eleváció révén jelezheti a bajt. (Nitroglicerin általában nem hatékony infarktusban.)

Ha igazolódik az esemény, akkor koszorúérfestést végeznek, és amennyiben elzáródást találnak, azt értágítással és stent behelyezésével kezelik, szerencsés esetben még az izomelhalás megkezdése előtt.

A kollaterális keringés, azaz a kis összekötő artériák a szívizomban fejleszthetők mozgással, amely fontos szerepet játszhat az infarktus kimenetelében, mivel részleges vérellátást biztosíthatnak elzáródás esetén.

Az akut infarktusellátásban 1990 és 2010 között történtek nagy horderejű változások – a koszorúérfestésnek, értágításnak, és az infarktusügyelet megszervezésének köszönhetően a szívinfarktus miatt bekövetkező akut (30 napon belüli) halálozások száma jelentősen csökkent, közel harmadára esett vissza.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az infarktuson átesett betegeknél a közép- és hosszú távú halálozási adatok nem ennyire kedvezőek (az 1 éves halálozás 20-30%), ami főként a rizikófaktorok elhanyagolásának, az életmódváltás hiányának számlájára írható. A szervezett utánkövetés is hiányos – a betegeknek sokszor elengedik a kezét.

Az artériás érrendszer károsodásához számos életmódbeli tényező járul hozzá, ilyen lehet a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a rossz alvásminőség és az elégtelen alvásmennyiség, de segíti a kialakulást a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és húgysavszint is.

Stroke, amikor az agy vérellátása zavart szenved

Két fő típusa van az agy vérellátási zavarának: az agyvérzés (hemorrhagiás stroke) és az ischaemiás stroke, azaz az érelzáródás, amely lehet lassú érszűkület miatt bekövetkező esemény vagy embólia (hirtelen érelzáródás).

A stroke tünetei sokfélék lehetnek:

• féloldali arc-, kar- vagy lábbénulás,
• beszédzavar (nehézség a beszéd kivitelezésében vagy megértésében),
• látászavarok,
• szájzug lebiggyedése (nehézség mosolygásnál),
• szédülés,
• nyelési nehézség,
• hányinger,
• eszméletvesztés,
• egyensúlyzavarok.

A tünetek lehetnek ideiglenesek, ilyenkor tranziens iszkémiás attakról, vagyis TIA-ról beszélünk. Az agy vérellátási zavara ekkor átmeneti, így a tünetek 24 órán belül elmúlnak. Ha a problémák 24 óra után is megmaradnak, akkor definitív stroke-kal van dolgunk. (Fontos a TIA-t is komolyan venni, hisz egy komolyabb stroke előjele lehet.)

A stroke ellátásában az időfaktor kritikus tényező. Minél hamarabb kerül a beteg speciális (CT és angiográfia lehetőségével felszerelt) neurológiai központba, annál kedvezőbb lehet a kimenetel.

Ha stroke-ra gyanakszunk, kérjük meg, hogy mosolyogjon, emelje fel a karját, emellett kérdezzük, beszéltessük, és kérjük meg, hogy öltse ki a nyelvét! (Ha baj van, nyelvkiöltéskor a nyelv a károsodott agyféltekével ellentétes oldalra tér el.)

Az infarktuscentrumok mintájára nagyjából 10 évvel később megjelentek a (CT-t, érfestést lehetővé tevő) stroke-központok is, amelyek szintén áttörést jelentettek a gyógyításban, a halálozási arány csökkentésében.

A stroke-központban koponya CT-t végeznek a vérzés kizárására, ha nincs vérzés és nincs kiterjedt elhalás, trombolízist (vérrögoldó gyógyszer) adhatnak 4 órán belül, ami jelentősen javíthatja a kimenetelt. Ritkábban katéteres érmegnyitás is szóba jöhet, vérzés esetén intenzív osztályos kezelés és idegsebészeti beavatkozás válhat szükségessé.

Nagyon gyakoriak a szövődmények, ezek 50 százalékban tartósan érintik a betegeket. Korai következmény lehet az agyödéma, agyi nyomásfokozódás, eszméletvesztés, légzésleállás, továbbá az epilepsziás rohamok. Késői szövődmények lehetnek a tartós bénulások, beszédzavarok, látászavarok, memória- és intellektuális hanyatlás és a személyiségváltozás.

A stroke rehabilitációja komplex folyamat, amely a mozgásszervi és beszédkárosodásokra fókuszál. Fontos a rizikófaktorok szigorú kontrollja és a társbetegségek kezelése is.

Hogyan védhetők ki vagy mérsékelhetők a korral jelentkező problémák?

Az öregedés folyamata jelentősen érinti a mozgásszervrendszert, a keringési rendszert és az idegrendszert is. A kialakult betegségek kezelése igen fontos, de számítani kell rá, hogy az időskori polipragmázia, azaz a szükségesnél nagyobb mennyiségű gyógyszerszedés is tartogat potenciális veszélyeket a mellék- és gyógyszerkölcsönhatások miatt.

A legjobb tehát, ha megteszünk mindent annak érdekében, hogy megelőzzük az életminőségromlást okozó, esetleg életet veszélyeztető kórképek kialakulását, vagy legalább mérsékeljük azok káros hatását.

A fizikailag és szellemileg aktív életmód, valamint a családi és baráti kapcsolatok ápolása kulcsfontosságú az időskori egészség megőrzésében. Különösen fontos a rendszeres, közepes intenzitású mozgás, amely javítja az állóképességet, az izom- és ízületi funkciókat, segíti a testsúlykontrollt, kedvezően befolyásolja a vérnyomást, az anyagcserét és az immunrendszer működését.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát kardiológus szakember mérheti fel vizsgálatok és egyéni kórtörténet alapján. (40 év felett már ajánlott a rizikóbecslés.) Amennyiben 5% feletti kockázatot állapítanak meg, a szakorvos megelőző tanácsokat adhat vagy kezelést indíthat. Sok esetben életmódváltás (pl. fogyás 2-es típusú cukorbetegségnél) is elegendő, de szükség lehet gyógyszeres kezelésre is a szövődmények elkerüléséhez (pl. genetikai eredetű magas koleszterinszintnél).

A cikk a – Hegyvidékiek Egészségiskolája programsorozat keretében – dr. Wladika Zsuzsanna főorvos által tartott 2025. február 19-i előadás alapján készült.

Következő cikkünkben a magas vérnyomást, az érszűkületet és a mellkasi, illetve hasi aorta betegségeket vesszük sorra.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.