„Az elmúlt évtizedekben berobbantak az autoimmun kórképek” – Interjú Dr. Kerecsanin Attila belgyógyásszal

Mintegy 20 évvel ezelőtt szembesült először kórházi munkája során a pajzsmirigybetegségek számának ugrásszerű növekedésével, de jelentősen nőtt elmondása szerint a cöliákiás betegek és a diabéteszesek száma is. A prevenció és a szűrések épp ezért fontosabbak, mint valaha – hangsúlyozza a szakorvos.

Mi húzódhat meg az autoimmun eredetű problémák esetszámának hirtelen növekedése mögött?

– Kialakulásukban gyakran környezeti tényezők játszanak közre: például az élelmiszerek tárolásával kapcsolatban keletkező, a mezőgazdaságban alkalmazott és szervezetünkbe kerülő hormonhatású anyagok, az úgynevezett endokrin diszruptorok.(Ld. Prof. Dr. Csaba György: A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok 2012.)

Ezek már magzati kortól kezdve képesek beavatkozni több területen is a hormonrendszer működésébe. Különösen a lányoknál jelentkezik ez a probléma, épp ezért esetükben a pubertás után nagyon fontos lenne például – az egyre gyakrabban jelentkező – pajzsmirigy-alulműködés korai kiszűrése. A legnagyobb gond, hogy az elmúlt harminc évben jellemzővé vált, hogy sokszor – tudtunkon kívül – mi magunk ártunk a saját egészségünknek. Gondoljunk csak a szervezetünkbe kerülő műanyagok egészségkárosító hatásaira, amivel kapcsolatban még most sem figyelhető meg kellő tudatosság.

Általában mi az első jele a pajzsmirigy működési zavarának?

– Az alulműködésnek leggyakrabban az indokolatlan testsúlygyarapodás az első tünete, ezt kísérheti az állandósuló kimerültség, enerváltság. Diagnosztikai szinten az ATPO (antiperoxidáz enzim aktivitás) érték kiugrása, ami először megmutatkozik. Ez akkor is lehet extrém magas, mikor még nincs semmilyen panasz, ám, ha vetünk egy pillantást a pajzsmirigyre ultrahanggal, már ott is látszik az eltérés. Tulajdonképpen ez egy autoimmun folyamat, melynek lényege, hogy a gyulladás szép lassacskán elpusztítja a hormontermelő sejteket. (Kezdetben még átmenetileg előfordulhat, hogy a széteső hormontermelő sejtek miatt egy ideig magasabb a T4, és alacsonyabb a TSH. De az ATPO már egyértelműen jelez.)

Azt már sokan tudják, hogy a D-vitamin csökkenti az I-es típusú diabétesz kockázatát. A pajzsimirigy működésére is hasonlóképpen hat?

– Igen, az egyik, ami az autoimmun betegségekkel szemben hatásos fegyverünk lehet, az a D-vitamin, ugyanis fontos modulátora az immunrendszernek. Csökkenti a kockázatát a gyermekkori cukorbetegségnek és a pajzsmirigyproblémáknak is. A jótékony hatását úgy fedezték fel, hogy elkezdték kicsi gyerekeknek adni, és az 1-es típusú cukorbetegség megjelenési aránya radikálisan csökkent. Visszatérve a pajzsmirigy vonatkozásra: magas Anti-TPO esetén sok páciensnél hozott jó eredményt a nagy dózisú D3-vitamin-bevitel – 20-30 százalékuknál az extrém magas ATPO érték szépen visszament normál szintre, és végül nem alakult ki pajzsmirigyműködési zavar.

Egyik kiemelt területe és szívügye a kismamák belgyógyászati vizsgálata. Ez mit foglal magában?

– A cél, hogy kiszűrjük az esetleges szövődményeket, egészségi problémákat. Ennek érdekében mindenképp kérünk egy labort – rendszerint ellenőrizzük többek között a vas-, folsavszintet, a pajzsmirigy működését (Anti-TPO-t is nézünk). Továbbá természetesen készül anamnézis-felvétel, EKG, vérnyomásmérés, illetve fizikális vizsgálat. Ha valamilyen eltérést tapasztalunk, vagy határértéken van az eredmény, akkor továbblépünk. Ez azt jelenti, hogy vérnyomásproblémánál például 24 órás mérést kérünk, glükóztolerancia-csökkenésnél bevonjuk a diabetológiát, dietetikát. Lényegében a belgyógyászati vizsgálattal kap a kismama egy multidiszciplinális védőhálót. Mivel a szülési életkor fokozatosan kitolódik, és ezzel együtt nő a lehetséges szövődmények kockázata, így egy várandósság alatti belgyógyászati konzultáció sokkal indokoltabb társadalmi szinten, mint néhány ével ezelőtt.

Hogy látja: milyen életmódbeli tényezőkkel ártunk leginkább magunknak?

– Az életvitelünkben sajnálatos módon egyre gyakrabban előtérbe kerül a kényelem elsődlegessége (egyre kevesebbet mozgunk), ráadásul nem tudjuk tartani a mértéket (egyre többet eszünk), valamint hátra rangsoroljuk a tényleges jóllétünkkel való tudatos törődést (nem fektetünk időt, pénzt, energiát az egészség megőrzésébe). Számos autoimmun és hiánybetegség hátterében egyre több ipari tevékenységgel kapcsolatos környezeti kórokozóra derült fény. Mindezek alaposan átírták a betegségek skáláját, és új kihívások elé állították az orvostudományt.

Mit tehetünk az egészségünk megőrzéséért?

– Az egyik legfontosabb teendő a rendszeres mozgás. (Érdekességképpen itt megemlítem az aktív életmód, a rendszeres testmozgás egyik kevésbé ismert pozitív hatását: ez az egyetlen nem gyógyszeres tényező, ami bizonyítottan késleltetni tudja a demencia megjelenését.) Kiemelt jelentőségű a testsúlyra való odafigyelés és a táplálkozás. Ajánlott változatos étrendet kialakítani, és fogyasszunk minél több zöldséget, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert, illetve kerüljük az ízfokozókat. Lehetőleg mellőzzük a műanyagban való tárolást, és vigyázzunk a teflonnal is, ugyanis, ha megsérül, akkor az a szervezetbe kerülve több betegség kialakulását is előmozdíthatja – leggyakrabban pajzsmirigyprobléma, daganatos betegségek kialakulásában játszik szerepet. Nem javasolt a napi szintű húsfogyasztás sem, az ipari termelésből származó húsé különösen nem. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a felmenőink közt van-e diabéteszes, szív- és érrendszeri vagy daganatos beteg. Ha a családi anamnézisben ezek közül bármelyik ismert, ez rizikófaktor, tehát feltétlen érdemes megnézetni, van-e egyéb kockázati tényező. Fontos az is, hogy fokozottan figyeljünk a célzott prevencióra. Ezek tudatában és tükrében kell a táplálkozást és az életvitelt finomhangolni, és időszakos szűrővizsgálatokat beütemezni.

Úgy tűnik, küldetéstudatának tekinti a páciensek megfelelő életmód irányába való terelését.

–  Abszolút. Próbálom a jövőjüket védeni. Az a meglátásom, hogy rossz irányba megyünk: a kényelem oltárán feláldozzuk és romboljuk magunkat. Régen azt mondtam, hogy a kényelem fél betegség, most már drasztikusabban fogalmazok: a kényelem a vég kezdete. Minél hamarabb el kell kezdeni mozogni, egészségesen élni, nem elég 50 felett, pánikszerűen belevágni az életmódváltásba. De elengedhetetlen a szellemi aktivitás is! Tanulni kell, tornáztatni az agyunkat, memóriánkat. A testünkre és az agyunkra egyaránt igaz: amit nem használunk, nem edzünk, az hanyatlik. Éljünk tudatosan és tevékenyen!

Dr. Kerecsanin Attila belgyógyász szakorvos a pályáját 1984-ben kezdte, a Honvéd Kórházban, amely kiváló iskolának bizonyult, már csak a széles szakmai spektrum miatt is. Ekkor vált számára meghatározóvá a belgyógyászat és a diabetológia iránti elköteleződés – utóbbi kapcsán személyes érintettsége is van: egyik gyermeke korán cukorbeteg lett. Része volt a diabéteszkezelés nagy fordulatának, az „intenzifikált inzulinterápia” bevezetésének. Később többek között dolgozott a Rókus Kórház Tárogató úti gasztroenterológiai, diabetológiai osztályán, ahol UH diagnosztikai gyakorlatra is szert tett, és a százhalombattai belgyógyászati szakrendelésen, ahol az általános belgyógyászat mellett kiemelt fontosságú volt a kismamák belgyógyászati vizsgálata, valamint – nagy számuk miatt – a pajzsmirigy- és cukorbetegek ellátása is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.