„Mi az a csendes reflux?”
Kevésbé ismert tény, hogy a reflux nemcsak a nyelőcsőben okozhat panaszokat. Köhögésben, orrmelléküreg-gyulladásban, gégegyulladásban, fogszuvasodásban is megmutatkozhat a betegség. Ez a csendes reflux.
„Miért van egyre több refluxos?”
A kimutatások alapján 1995 óta 50 százalékkal nőtt a betegek száma – nők és férfiak között egyaránt. A GERD (nyelőcső reflux) komoly társadalmi problémát is jelent, hisz negatívan befolyásolja a mentális és fizikai állapotot, alvászavart okoz, illetve csökkenti a teljesítőképességet.
A romló tendencia fő oka, hogy megváltoztak a táplálkozási szokásaink, keveset mozgunk, egyre több a túlsúlyos, a stressz, ráadásul az életritmusunk teljesen átalakult.
„Hogy lehet diagnosztizálni a refluxot?”
Az egyik lehetőség a PPI (savcsökkentő) teszt elvégzése. A PPI gyógyszer alkalmazása az egyik lehetséges mód, ami azt jelenti, hogy 1 hónapig emelt dózisban kapjuk a szert. Ha kedvező hatást tapasztalunk, akkor refluxunk van.
A másik diagnosztikai módszer a savmérő alkalmazása. Ilyenkor egy vékony kis szondát vezet a gasztroenterológus a nyelőcsőbe, amellyel megméri a nyelőcső Ph-ját. Így meg tudja mondani, hogy naponta mennyi ideig található savas gyomortartalom a nyelőcsőben, és mikor tisztul ki.
Emellett a nyelőcső alsó területére lehet beültetni endoszkóppal egy kis Ph-érzékelőt, amely 3 napon keresztül gyűjt információkat. A kinyert adatok alapján sok mindenről tud dönteni a szakorvos: egyáltalán refluxszal van-e dolga, milyen súlyosságú a probléma, és az esetleges refluxműtét elbírálásában is segít.
Az endoszkópos vizsgálat gold standard (arany standard) a diagnózis felállításában: tanulmányozni lehet általa a nyelőcsövet, kideríthető, van-e rekeszsérv, látható, kialakult-e felmaródás. Ha ez utóbbi nincs, akkor NERD (nem erozív reflux) diagnosztizálható. Érdemes tudni, hogy a NERD igen gyakori: a betegek 60-70 százalékánál ez igazolódik. Ha felmaródást is okoz a visszaáramlás, a súlyossági fokot az úgynevezett “Los Angeles klasszifikációval” osztályozzuk.
A szövődmények is láthatóvá válhatnak egy endoszkópos vizsgálat során. Az egyik a Barrett-oesophagus (Barrett-nyelőcső), ami daganatmegelőző állapotnak tekinthető. Ezenfelül jelentkezhet szövődményként daganat vagy szűkület is.
„A szakaszos, időszakos böjt tényleg jó hatással van a refluxra?”
Kevésbé ismert kifejezés az úgynevezett savtasak, ami a nagy mennyiségű elfogyasztott étel felszínén kialakuló savas réteget jelenti. Minél kevesebb étel minél rövidebb ideig tartózkodik a gyomorban, annál kisebb savtasak alakul ki.
Ha így tekintünk a szakaszos böjtre, akkor duplán lehet hasznos, hiszen nem töltjük meg hirtelen a gyomrunkat hosszú időszakra, másfelől az időszakos böjt rendszerint fogyást is eredményez, ami szintén segít csökkenteni a reflux kialakulásának esélyét.
„Szedjek probiotikumot, ha refluxos vagyok? Hasznos?”
A reflux kezelésében kiegészítő szerepet ugyan kaphat a probiotikum. A gyomor- és bélrendszer egyensúlyának helyreállítását, a gyulladás csökkentését támogathatja, de az orvosi kezelést nem helyettesíti.
„Milyen szövődményeket okozhat a reflux? Mire számíthatok?”
A refluxos esetek többségében nem tapasztalható eltérés (NERD), de inflammatórikus elváltozások (reflux oesophagitis) könnyen kialakulhatnak (ERD). Fontos tudni, hogy minden tartós gyulladás melegágya lehet egy daganatos elváltozásnak.
A Barrett-nyelőcső egy nagy kockázattal járó szövődménye lehet a refluxnak. Ilyenkor a nyálkahártya átalakul egy más, nem nyelőcsőre jellemző hámmá, ami miatt megnő a daganatos elfajulás esélye. A tartós heges gyulladás miatt szűkület is keletkezhet a nyelőcsőben, ami nyelési nehézséghez (diszfágiához) és műtéthez vezethet.
Ritkábban ugyan, de fekélyt is eredményezhet a reflux.
Jelentkezhet emellett nyelőcsövön kívüli szövődmény is: krónikus köhögés, gégegyulladás, az asztma tüneteinek fokozódása, orrmelléküreg-gyulladás, fogszuvasodás.
„Mit lehet kezdeni a refluxszal? Hogy kezelhető?”
Az életmódváltás elkerülhetetlen egy refluxos betegnél.
Törekedni kell:
- az egészséges testsúly elérésére, ha elhízással küzdünk,
- kerülni kell a túl szoros ruha viselését,
- csökkenteni szükséges a kávéfogyasztást,
- abba kell hagyni a dohányzást,
- meg kell emelni az éjszakai alváshoz a fej felőli ágyvéget,
- mérsékelni kell az alkoholbevitelt,
- kisebb mennyiségű ételadagokat ajánlott fogyasztani,
- nem szabad túl későn, közel a lefekvési időhöz vacsorázni (maximum 3-4 órával a lefekvés előtt legyen vacsora).
Vannak olyan gyógyszerek, amelyek renyhébbé teszik a nyelőcső záróizomgyűrűjét, rontják a működését. Ezeknek érdemes mérlegelni a használatát.
Kiegészítő kezelésként segíthetnek a prokinetikus szerek, amelyek gyorsítják a nyelőcső perisztaltikáját és támogatják a záróizom működését.
Az “arany standard” kezelés a PPI-ok, azaz a savcsökkentők alkalmazása. Általában 8 hetes kúrát irányoz elő a szakorvos. Majd lassan “leépíti” a terápiában a szert, így végül elhagyható a savcsökkentő vagy megtartható a legkisebb, még hatékony dózisban.
Az alginátok a savtasak kezelésére alkalmasak. Egy védő filmréteget hoznak létre a savtasak felszínén, amely megakadályozza a savas reflux kialakulását.
Keressünk fel egy szakorvost!Nem lehet eleget hangsúlyozni: refluxgyanús panaszok esetén a legcélravezetőbb döntés mindig egy gasztroenterológus szakorvos felkeresése, aki a diagnózist követően személyre szabott, optimalizált kezelési tervvel támogatja a tünetmentes állapot elérését. |
