Ez az egyik legösszetettebb sebészeti szakterület: daganatos, gyulladásos és fejlődési rendellenességek ellátását is felöleli, miközben az elmúlt évek technológiai fejlődése gyökeresen átalakította a betegutakat – állítja dr. Kocsis Ákos mellkassebész főorvos, akivel a pályaválasztásáról, a minimál invazív és robotasszisztált technikákról, valamint a gyógyítás emberi oldaláról beszélgettünk.
„Nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani” – Interjú Dr. Kocsis Ákos mellkassebésszel
Dr. Kocsis Ákos mellkassebész főorvos
Mi vezette a mellkassebészet irányába, illetve az orvosi hivatás felé?
– Érdekes módon eredetileg műszaki pályára készültem. A baráti körömben azonban sokan tanultak orvosnak, és az ő hatásukra én is elindultam ebbe az irányba. Amikor a Szent János Kórház sebészetén műtősként elkezdtem dolgozni, végleg eldőlt: sebész szeretnék lenni. Az általános sebészet szakvizsga után azonban úgy éreztem, hogy jó lenne még egy szakterületet mélyebben elsajátítani. A mellkassebészet már a képzés során is különösen közel állt hozzám, majd a Budai MÁV Kórházban eltöltött idő alatt egy tapasztalt kolléga segítségével megtanulhattam az alapokat. Végül váltottam: a mellkassebészet ugyan szűkebb terület, de azon belül rendkívül széles spektrumú, komplex.
| „Mindig hajtott az újdonság iránti kíváncsiság. Minden évben felteszem magamnak a kérdést: mit szeretnék jövőre megtanulni? Ez tartja ébren a szakmai lelkesedést, és ez visz előre.” (Dr. Kocsis Ákos) |
Mi tartozik a mellkassebészethez?
– Alapvetően minden, ami a mellkasban található, a szív kivételével. A nyelőcsősebészet hagyományosan inkább az általános sebészethez tartozott, de a robotsebészet megjelenésével ezen a területen is egyre szorosabb az együttműködés. A robot rendkívül finom, precíz mozgást tesz lehetővé, ami a mellkasi viszonyok között óriási előnyt jelent. A saját gyakorlatomban a teljes mellkassebészeti spektrumot végzem, a tüdőtranszplantáció kivételével. Ide tartoznak a mellkasfali deformitások – például a tyúkmellkas (pectus carinatum) és a tölcsérmellkas/cipészmellkas (pectus excavatum) – korrekciói, de legnagyobb számban daganatsebészeti beavatkozás történik. Sajnos a tüdő- és egyéb mellkasi daganatok igen gyakoriak, és ezeknél a sebészi beavatkozás továbbra is az egyik leghatékonyabb gyógyító eszköz. Ha egy daganat operálható, akkor van valódi esély a teljes gyógyulásra. Korábban a kóros tenyér izzadás (palmaris hyperhydrosis) is mellkassebészzeti műtéttel volt megoldható, melyet ma már inkább UH vagy RTG vezérelt ablatio formájában végeznek.
Milyen változást hozott az elmúlt évtized technológiai fejlődése?
– Óriásit. Korábban a nyitott mellkasi műtétek jelentős megterheléssel jártak: nagy metszésekre, izomátvágásokra, hosszú fájdalmas felépülésre lehetett számítani. Ma már a videóasszisztált, minimál invazív technikáknak köszönhetően egy-két apró metszésből is el tudunk távolítani egy tüdőlebenyt. A betegek szervezetére rótt terhelés lényegesen kisebb, gyorsabban gyógyulnak, és hamarabb visszatérhetnek a megszokott hétköznapokhoz. Szintén nagy előrelépés a műtét előtti jelölés – ezzel olyan apró, nem tapintható elváltozásokat lehet CT vezérelt vagy bronchoscopos úton megjelölni, amelyeket korábban a műtét során kellett „keresgélni”. Ez pontosabbá és biztonságosabbá teszi a betegellátást. A mellkassebészet ma már nem a nagy, megterhelő műtétekről szól: a modern, minimál invazív és robotasszisztált technikák, valamint az emberközpontú szemlélet együtt teremtenek esélyt a gyorsabb gyógyulásra és a jobb életminőségre.
Mikor jut szerephez a robottechnológia a mellkassebészetben?
– Az Országos Onkológiai Intézetben a robotasszisztált mellkassebészeti beavatkozásokat európai szinten is kiemelkedő esetszámban, jó eredményekkel végezzük. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem minden műtéthez szükséges robot. Komplexebb, finomabb preparálást igénylő esetekben óriási előnyt jelent, de egyszerűbb elváltozásoknál a hagyományos minimál invazív technika sokszor ugyanolyan jó, sőt, bizonyos szempontból kíméletesebb megoldás.
Ahogy említette, a daganatok eltávolításán túl gyulladásos kórképek sebészi kezelését is végzi. Milyen betegségekre kell itt gondolni?
– Ilyen például a bronchiectasia, amikor a kórosan tágult hörgőkben pangó váladék, visszatérő fertőzéseket okoz és tart fenn. Ezek a területek légzés szempontjából már „értéktelenek”, viszont folyamatos panaszt és fertőzést okoznak. Ha sebészi úton eltávolítjuk a beteg részt, a páciens újra teljes életet élhet. Itt is a minimál invazív szemlélet a kulcs.
A Budai Egészségközpontban milyen módon segíti a betegek gyógyulását?
– Elsősorban konzultációs tevékenységet végzek az intézményben. Sok olyan szakterület működik itt – sebészet, nőgyógyászat, urológia, ortopédia –, ahol daganatos betegségek vagy azok áttétei felmerülhetnek. Ezek mellkasi vonatkozású megítélésében, műtéti indikációjában tudok segíteni, illetve mellkasfali deformitások esetén is fontos lehet a mellkassebészeti vélemény.
Ön szerint mi az, amivel a szaktudáson túl a legtöbbet lehet segíteni a betegnek?
– Szerintem a személyes kapcsolat kulcsfontosságú. Hiszek abban, hogy nem betegséget, hanem beteget gyógyítunk. Nem elég a műtéti technika, a beteggel is foglalkozni kell! Ez sajnos egyre inkább háttérbe szorul a technológia fejlődésével párhuzamosan, pedig a fizikális vizsgálat, a személyes beszélgetés ma is pótolhatatlan.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
