Vannak olyan szemészeti panaszok, amelyekre hajlamosak vagyunk legyinteni, holott akár ideghártya-károsodást is jelezhetnek, vagy kezeletlenül maradandó látásromlást okozhatnak. Dr. Kovács Szabina szemész szakorvossal sorra vettünk néhány gyakori tünetet, és azt is körbejártuk, milyen veszélyeket rejt, ha nem hordjuk vagy drogériában (nem megfelelő gondossággal) szerezzük be a szemüveget.
Akár bélgyulladás is megbújhat egy szemészeti panasz mögött – Interjú Dr. Kovács Szabinával
Dr. Kovács Szabina szemész szakorvos, Budai Egészségközpont
Sokan csak akkor keresik fel a szemészt, ha már baj van. Milyen életkorban és milyen gyakorisággal javasolt a szemészeti szűrés, panaszmentesen is?
– Fiatal felnőttkorban, ha nincs probléma, 3-5 évente elegendő a vizsgálat. 40 év felett azonban már kétévente, 60 felett pedig évente javasolt a szemészeti szűrés, hiszen ekkor már megjelenhet a szürkehályog. További érv a vizsgálat mellett, hogy sok esetben egy rutin szemészeti szűrés során észlelt elváltozással derül fény a magasvérnyomás-betegségre vagy a cukorbetegségre.
Melyek azok a tünetek, amelyeket a betegek gyakran elbagatellizálnak?
– A szemszárazság tipikusan ilyen. „Ó, csak száraz a szemem”, mondják sokan, majd komplikációkkal, súlyosabb gyulladásokkal érkeznek a rendelőbe. De a szem pirosságát is hajlamosak vagyunk ráfogni a fáradtságra, holott megbújhat mögötte kikorrigálatlan fénytörési hiba vagy szemfelszíni gyulladás is. Fontos (és sokszor elhanyagolt) panasz, ha csak az egyik szem könnyezik. Ez gyakran könnyelvezetési zavarra utal, melyet vizsgálhatunk a könnyelvezető utak átfecskendezésével. Ez enyhébb, részleges elzáródásnál az esetek körülbelül 40–70 százalékában a panaszok javulását is eredményezheti. Szintén intő jel az „úszkáló homályok” hirtelen megszaporodása vagy a fényfelvillanások megjelenése. Ilyenkor pupillatágításos vizsgálat szükséges, hogy kizárjuk az ideghártya perifériás károsodását.
Az imént említett szemszárazság szinte népbetegséggé vált. Miért nőtt meg az érintettség az utóbbi időszakban?
– Ez egy multifaktoriális betegség, amit a modern környezet felerősít. A monitor- és telefonhasználat közben a normális, percenkénti 20 pislogás gyakorlatilag a harmadára csökken. A keletkező könnyfilm így nem oszlik el normális mértékben a szemen, elpárolog, és kész is a baj. Emellett a városi környezet, a levegőben szálló por, pollen és a zárt terek illatanyagai is irritálhatják a szemet.
Ez hosszú távon miért veszélyes?
– Az irritáció és a szárazság miatt a kötőhártya és a szaruhártya mikrosérüléseket szenved, így a szem védtelenebbé válik a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben is. Ha ez a folyamat kezeletlen marad, a gyulladások ritka esetben akár hegesedéshez és maradandó látásromláshoz is vezethetnek.
A gyermekkorban jelentkező rövidlátás romló trendje is civilizációs okokra vezethető vissza?
– Igen, ez is a „városi életmód” következménye. Nem fókuszálunk távolra, sokat nézzük a monitort. Ázsiában ez már drasztikus méreteket öltött, de nálunk is nő az esetszám. A megelőzésben segít, ha a gyerekek legalább napi 2 órát vannak szabadban, természetes fényben, és az íróasztalukat is az ablak mellé tesszük.
A szivárványhártya-gyulladás is egy olyan elváltozás, amellyel kapcsolatban kevés információval rendelkeznek a betegek. Miért fontos, hogy ne tévesszük össze ezt a kórképet egy egyszerű kötőhártya-gyulladással?
– A hétköznapi értelemben vett szivárványhártya-gyulladás – orvosi nevén iridocyclitis – az érhártya (uvea) elülső részének gyulladása, amely a szivárványhártyát és a sugártestet érinti. Az egyszerű kötőhártya-gyulladással összevetve ez egy sokkal komplikáltabb kórkép, ami gyakran szisztémás autoimmun betegséghez vagy fertőzéshez köthető. Ha a szivárványhártya-gyulladás visszatérő, kétoldali, vagy nem reagál a szokásos terápiára, szükséges kivizsgálni a hátteret. Olyan betegségek társulhatnak hozzá, mint a Bechterew-kór, a fiatalkori ízületi gyulladás (JIA) vagy a gyulladásos bélbetegségek (főként a Crohn-betegség). Kezeletlenül súlyos szövődményeket, szemnyomás-emelkedést, makulaödémát vagy szürkehályogot okozhat.
Az információdömping korszakában biztos ön is számos tévhittel találkozik a rendelőben. Ezek közül melyiket emelné ki?
– A legmakacsabb tévhit, hogy „a szem hozzászokik a szemüveghez, és ez veszélyes”. Aki ebben a tudatban él, az inkább nem hordja a szemüvegét vagy gyengébbet kér. Ez azért gond, mert felnőttkorban a nem megfelelő korrekció a szem kellemetlen érzéséhez (pirosságához, szúró érzéshez) és fejfájáshoz vezethet, gyermekkorban pedig a hunyorgás és a szem optikai tulajdonságai miatt a rövidlátás progresszióját okozhatja. Szintén gyakori, hogy valaki nem hiszi el, hogy száraz a szeme, mert azt észleli, hogy „könnyezik”. Pedig sok esetben a fokozott könnyezés éppen a szemfelszín szárazságára adott reflex válasza a testünknek.
„Fontos a megfelelő korrekció.”
Mi a véleménye a drogériákban kapható „kész” olvasószemüvegekről?
– Káros hatásuk nincs, de csak akkor javaslom, ha már szakorvos megállapította, hogy mindkét szem dioptriája azonos, és nincs egyéb betegség. De még ekkor is fontos a kontroll, mert egy ilyen „polcról leemelt” szemüveg mellett a beteg nem veszi észre, ha az egyik szeme időközben romlani kezdett, vagy ha egyéb elváltozás alakult ki.
Dr. Kovács Szabinát gimnazista kora óta vonzotta az orvosi pálya. Pályája során végig általános szemészettel foglalkozott. Jelentős szakmai tapasztalatot szerzett többek között Svájcban is, ahol elsajátította a betegközpontú, edukációra épülő szemléletet. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a beteg már a szükséges információk birtokában távozzon a rendelőből, hogy ne otthon kelljen hosszas kutatómunka után értelmeznie a leletet. Vallja: a sikeres gyógyuláshoz és a tartós egészségmegőrzéshez a páciensnek pontosan ismernie kell a betegségét, a kezelés menetét és a kontroll jelentőségét. Egészségközpontunkban általános szemészeti panaszokkal (például látásromlással, pirossággal, szemgyulladással, idegentest-érzéssel, árpával) várja a pácienseket, 16-17 éves kortól. Minden vizsgálat során alapvetőnek tartja a látásélesség-mérést, a szemnyomás-ellenőrzést és a szemfenék-vizsgálatot is, a teljes körű szűrés részeként. |
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
