Alvászavarok és a nyugtalan láb szindróma

A sokak életét megkeserítő nyugtalan láb szindróma, valamint a szintén gyakori alvászavarok hátteréről és kezelésük lehetséges módjairól beszélt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem idei első előadásában dr. Német Rozália. A Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa elmondta, hogy az alvászavarok a lakosság mintegy 30, a nyugtalan láb szindróma 5-15 százalékát érinti, tehát népbetegségnek tekinthetők.

Életünk mintegy harmadát alvással töltjük, ami körülbelül 27 évet tesz ki. Alvásigényünk egyéni, az életkorral változik. Érdekesség, hogy az alváshiányt jóval nehezebben toleráljuk, mint az éhséget: a leghosszabb dokumentált ébrenlét 11 napig tartott, ennél étel nélkül tovább bírja a szervezet – kezdte az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem januári előadását dr. Német Rozália. A Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa elmondta, hogy ha nem alszunk eleget, akár hatvan százalékkal csökkenhet az agyi kapacitásunk, s hosszabb távon az alváshiány növeli az elbutulás kockázatát.

Az alvás hat az emésztőrendszerre, a keringésre, a memóriára, az immunrendszerre. Kimutatták, hogy alvás közben erősödnek a szervezet védekező folyamatai. A kialvatlan ember figyelme könnyebben lankad, éhesebb, ezért megnő a szénhidrátigénye.

Éjszaka tulajdonképpen hibernált állapotba kerülünk, csökken a vérnyomásunk és a pulzusszámunk, az ízületeink regenerálódnak, a hangulatunkat is jelentősen befolyásolja az alvás. A jó alvásért az alvási ciklust irányító melatonin hormon a felelős: a retinára beérkező fény hatására a melatonin termelődése csökken, ennek hiányában nő.

Dr. Német Rozália a kávéval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koffein az álmosságot okozó és az esti órákra felhalmozódó adenozin hormon hatását ellensúlyozza, méghozzá akár nyolc órán keresztül. Ezért nem javasolt délután kávét fogyasztani.

Az alvás szempontjából fontos szerepet kap a kortizol – a mellékvesekéregben termelődő stresszhormon –, aminek a mennyisége estére csökken, a minimumát 10 órakor éri el. Ezt követően viszont ismét emelkedik a szintje, ami azt jelenti, hogy ha valaki 10-11 óráig nem alszik el, utána már sokkal nehezebben teszi meg ezt.

A szendergés alatt tapasztalható az alfa tevékenység (ellazult állapot), majd a felületes, a középmély és a mély alvás következik. Az REM (rapid eye movements) fázisban az ébrenléthez hasonló EEG-értékek jelennek meg, az izmok elernyednek, a szem gyorsan mozog, izomrángások alakulhatnak ki.

A szakember hangsúlyozta: az alvásciklusok szabályosan, egymás után ismétlődnek, ha tehát valakit hirtelen keltünk fel, nem lehet tudni, melyik alvásfázisból ébred. Alvászavar lehet az alvás elégtelen ideje, vagy a nem elég pihentető alvás is.

Hogyan aludjunk jól?

Dr. Német Rozália azt javasolja, hogy lehetőleg mindennap azonos időben feküdjünk le, és keljünk fel, valamint kerüljük a késő délutáni szunyókálást. Ne igyunk délután ébresztő italokat (a tea ébren tartó hatása erősebb a kávéénál!) és alkoholt. Este 7 óra után már csak könnyű ételeket fogyasszunk: a legjobb a banán, a joghurt és a magnéziumtartalmú élelmiszerek. Mivel a késő este végzett intenzív testmozgás nehezíti az elalvást, ezért ettől is tartózkodjunk.

Ügyeljünk arra, hogy hálóhelyünk legyen csendes és sötét, száműzzük onnan a televíziót, mert a kék fény kifejezetten gátolja az alvást. Lehetőleg ne szedjünk benzodiazepin-tartalmú nyugtatókat és altatószereket (Xanaxot, Frontint), valamint hosszú hatású altató gyógyszereket, mert ezekről nehéz leszokni, s időskorban jelentősen növelik az elesés valószínűségét.

Mi az a nyugtalan láb szindróma?

Az alvásfüggő mozgászavarok közül a nyugtalan láb szindróma (RLS) az alvás és az ébrenlét határán jelentkezik: ekkor az érintettek alsó végtagjaiban nehezen leírható bizsergés, zsibbadás vagy fájdalom („fonákérzés”) jelentkezik, ami a lábak mozgatására, járkálásra javul, vagy megszűnik. A tünetek este a legerősebbek, de súlyos esetben akár egész nap fennállhatnak.

Az elsődleges RLS örökölhető, családon belül általában több embert is érint. Jelentősen megnő a gyakorisága 50 év felett; a nőket viszonylag gyakrabban érinti, terhesség alatt időlegesen is kialakulhat. A tünetek általában nem mindennap jelentkeznek, elmúlnak és visszatérnek.

A másodlagos nyugtalan láb szindróma kiváltó oka lehet a vashiány, az agyi vasanyagcsere zavara, a krónikus veseelégtelenség, hajlamosít rá a Parkinson-kór, az ízületi gyulladás, a folsav és a B12-vitamin hiánya. Az RLS kezelésében igen hatékony a dopaminerg-terápia.

Az alvászavarok megszüntetéséhez legtöbbször életmódváltásra van szükség. Súlyosabb esetben forduljunk szakorvoshoz, míg a nyugtalan láb szindróma kezelésében neurológus segítségét vegyük igénybe.

A teljes írás a Hegyvidék Újságban olvasható.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.