• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    A HPV fertőzés következménye méhnyakrák is lehet

    A HPV vírusok családja sokféle betegséget okozhat, ezek közül a legsúlyosabb a méhnyak rákos elváltozása, amely évente több száz nő halálát okozza Magyarországon. A méhnyakrák elleni küzdelem és a megelőzés lehetőségeiről, illetve a HPV- fertőzés diagnosztizálása utáni teendőkről dr. Nagy László nőgyógyászt kérdeztük.

    mehnyakrak

    A méhnyakrák a leginkább rettegett nőgyógyászati betegségek egyike, de ehhez képest meglehetősen keveset tudunk róla. Meghatározható, kiket fenyeget leginkább?

     

    Magyarországon évente 1000-1100 új betegen diagnosztizálják a méhnyak rákos elváltozását, és ötszáz körül van a méhnyakrák halálos áldozatainak száma.

    Az új betegek jellemzően 30-40 évesek, és a többségükről kiderült, hogy korábban soha nem vettek részt méhnyakrák szűrésen.

    Mivel a betegség hátterében legtöbbször nemi úton terjedő fertőzések, elsősorban a HPV vírusok vannak, ezért a méhnyakrák rizikója a szexuális partnerek számával egyenes arányban nő. Így elmondható, hogy a leginkább veszélyeztetettek azok a nők, akik korán, már kamaszkorukban kezdték a nemi életet, és sűrűn váltogatják szexuális partnereiket.

    A méhszáj esetleges sérülése miatt növeli a kockázatot a többszöri szülés is, de ezt ellensúlyozza, hogy a terhesség, szülés során folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt van a kismama.

    Mint minden vírusfertőzés esetében, a rizikót növeli minden olyan állapot, ami a szervezet immunvédelmét gyengíti, így például a dohányzás és más fertőzések (pl. HIV), egyéb betegségek megléte is.

     

    Az egészségtudatos életmódnak nagy szerepe van: jó tudni, hogy a fejlett országokban a méhnyakrák okozta halálesetek száma nem magas, és ez is folyamatosan csökken a szűrővizsgálatok elterjedtsége miatt. Időben, korai stádiumban felfedezve ugyanis a méhnyak daganatos elváltozása jól gyógyítható.

     

    Ezek szerint a méhnyakrák hátterében leggyakrabban a HPV vírus van. Mit kell tudni erről a fertőzésről? 

     

    A HPV (humán papilloma vírus) az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozó, a fertőzöttek arányát 20-40 százalékosra becsülik.  A humán papilloma vírus nem egyedi vírus, hanem egy egész család, közel száz altípusa van. Szerencsére ezek daganatkeltő képessége, veszélyessége nem egyforma. A HPV vírusok között van, amelyik a bőrt támadja meg (szemölcsök formájában), és vannak, amelyek a különböző nyálkahártyákon okoznak elváltozást, vagyis a légutak, a nemi szervek és az emésztőcsatorna nyálkahártyáit is megbetegíthetik, ott rosszindulatú daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.

     

    A HPV önálló életre képtelen, a szaporodásához gazdasejtre van szüksége: a sejtekbe jutva annak DNS-láncát alakítja át úgy, hogy azután a sejt már a vírusnak megfelelő DNS-kódot sokszorosítja. A megtámadott sejt védtelenebb a környezetből érkező rákkeltő hatásokkal szemben is, a szabálytalan osztódás következtében daganatos sejtté alakulhat át.

     

    A HPV vírus nemcsak a méhnyak daganatát okozhatja, hanem felelőssé tehető szájüregi, garat-, gége- és nyelvrák esetekért is.

     

    HPV fertőzés alattomos, többségében nincs, vagy alig van tünete – legfeljebb a genitáliákon megjelenő szemölcsök jelezhetik -, inkább csak szűréssel deríthető ki. A kórokozót férfiak is hordozhatják, és kezelés nélkül hagyva újra vissza is fertőzhetik a partnerüket. Bár az esetek nagy részében a szervezet képes legyőzni a fertőzést, de a rákkockázat miatt mégis nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak.

     

     

     

    Hogyan kerülhető el a HPV?

     

    Teljesen biztos módszer nincs a HPV elkerülésére, de a fertőzés kockázata csökkenthető a gyakori partnerváltás kerülésével, a biztonságosabb, tartós szexuális kapcsolattal. Nagy előrelépés, hogy a HPV-vírusok okozta megbetegedések megelőzésére ma már több oltóanyag is rendelkezésre áll. Az egyik vakcina a humán papillomavírus két típusának (16-os és 18-as), a másik pedig a HPV négyféle típusának (6-os, 11-es, 16-os, 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza, és ma már kidolgoztak kilenckomponensű vakcinát is. Az oltás a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb, de bármely életkorban adható, így az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ a 9-15 éves korú lányok számára ajánlja elsősorban.  Fontos tudni, hogy a védőoltás a már kialakult betegség kezelésére nem alkalmas, és a rendszeres méhnyakrák-szűrést sem helyettesíti.

     

     

     

    Mit kell tennie annak, akinél HPV fertőzést diagnosztizáltak?

     

    A teendők attól függenek, hogy milyen típusú és jellegű HPV vírusról van szó. Például, ha nemi szerven megjelentek szemölcsök, kinövések, ezeket el kell távolíttatni. Ha más testrészek (fej-nyaki szervek vagy emésztőrendszer) megbetegedése nyomán derült ki a fertőzés, természetesen azokat az adott szakterület szakorvosával kezeltetni kell. A fertőzés tényéről beszélni kell a jelenlegi és a korábbi szexuális partnerrel is, és neki is ajánlatos szűrővizsgálaton részt venni, hogy a partnerek közötti visszafertőződést elkerülhessék. A szakorvossal megbeszélve bizonyos időközönként ajánlatos kontrollvizsgálaton megjelenni.