Megbízható válaszok a Parkinson-kórról

Közel 200 évvel ezelőtt diagnosztizálták a Parkinson-kórt. A gyógyítási eljárások azóta rengeteget fejlődtek, azonban a tudomány mai állása szerint még mindig nem gyógyítható. Megelőzhető-e a Parkinson-kór? Milyen új gyógymódok, diagnosztikai eljárások állnak az orvostudomány rendelkezésre? Hogyan lehet együtt élni ezzel a „reszkető bénulással”? Dr. Béla Zsuzsanna neurológus válaszol.

Úgy tudom, hogy a Parkinson-kór az egyik olyan betegség, amely kiemelten érdekli. Jelenleg milyen módszerekkel gyógyítják a betegséget?

A Parkinson-kór kezelése gyógyszeres és nem gyógyszeres (mély agyi stimuláció) módon is történhet. A betegség korai- és középszakaszában gyógyszeresen kezelhető. A terápiás paletta szélesedett, több figyelmet fordítunk, és ez nagyon fontos, a korai szakasz kezelésére, hogy a későbbiekben mellékhatást okozó szerek bevezetését minél jobban kitoljuk, és a dopaminvesztést, ami a betegség alapja, csökkentsük, hogy minél későbbi időpontban jelentkezzen. Az elmúlt évtizedben nagyon nagy áttörést jelentett a késői szakban a gyógyszeres kezelés mellett jelentkező súlyos mozgászavarok kezelésében a mély agyi stimulációs eljárások megjelenése, ez egyfajta neuropacemaker beültetését jelenti. A beültetés előtt egy szakmai team vizsgálja ki a beteget és dönti el, szigorú kritériumok alapján, hogy arra alkalmas-e. Magyarországon több centrum működik, a beültetést idegsebész végzi. A beültetésen átesett betegek is gyógyszerre szorulnak, de ezek mennyisége jelenősen csökken, az életvitelüket korábban megnehezítő túlmozgások a készülékkel jól kezelhetőek. Bár a betegségről egyre többet tudunk és egyre fontosabbak a klasszikus klinikai tünetek előtt jelentkező, úgynevezett nem motoros tünetek, még ebben az esetben sem tudjuk egyértelműen kimondani egy adott betegről, hogy Parkinson-kórban fog szenvedni.

Van olyan vizsgálat, amellyel előre jelezhető a betegség valószínűsége?

A betegség valószínűsége ún. DATScan, Fluorodopa PET, esetleg transcranealis doppler vizsgálattal előre jelezhető, de nem minden betegnél fejlődik ki a kórkép. A SPECT vizsgálat elérhetősége Magyarországon nem rutinszerű. A családi halmozódást mutató Parkinson betegeknél Magyarországon is van lehetőség bizonyos genetikai vizsgálatok elvégzésére.

Megelőzhető-e ez a betegség vagy teljes egészében genetikai eredetű? 

A betegség nem megelőzhető. Vannak bizonyos, és egyre inkább ismert korai, nem motoros tünetek, amelyek megelőzhetik a későbbi betegséget, de persze ezek jelenléte sem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg Parkinson-kóros lesz. Ezek az alvászavar, székrekedés, depresszió, vizelettartási nehézség, szaglászavar, fokozott verejtékezés, krónikus fáradtság, apátia. Általában a fiatalkori formáknál, illetve ahol családi halmozódás van, merül fel a betegség genetikai eredete, ezt sok esetben tudták is igazolni, de nem mindig. Ugyanakkor időskori formában is kimutattak géneltérést. Ezek egy bizonyos fehérje lerakodását segítik elő, amely normálisan is jelen van a szervezetben, de ilyenkor kóros mennyiségben rakódik le a mozgató rendszer bizonyos területein. Rutinszerűen nem végzünk genetikai vizsgálatokat, de amennyiben a családi halmozódás felmerül, van lehetőség ezek elvégzésére bizonyos magyarországi centrumokban. Fontos, hogy amennyiben Parkinson-kór diagnózisa felmerül, szakorvos lássa és gondozza a beteget. A hosszú távú követés alapvető fontosságú.

Vannak-e olyan környezeti vagy egyéb tényező, amely plusz hajlamosító tényező a betegség kialakulásban?

Egyértelmű, a betegség kiváltásáért felelős környezeti tényezők nem ismertek. Korábban megfigyeltek parkinsonos tüneteket bizonyos típusú agyhártyagyulladáson átesett betegeken, elsősorban az USA-ban. Előfordult, hogy a beteg fejét korábban külső mechanikai behatás érte (bokszolók), de nagyobb valószínűséggel fordult elő, szintén az USA-ban, MPTP-t használó drogfüggő betegeknél. Ismert az is, hogy agyérbetegségben szenvedőknél vagy bizonyos tartós gyógyszeres kezelésben részesülőknél is megjelenhetnek ezek a tünetek. Ezek a betegek nem Parkinson-kórban, hanem Parkinson-szindrómában (tünet együttes) szenvednek. Vannak bizonyos géneltérések, amelyek a Parkinson-kórban szenvedő betegek egy részénél kimutathatóak, másoknál azonban nem. Az egypetéjű ikreken végzett vizsgálatok sem igazolták a betegség egyértelmű genetikai eredetét.

Milyen életmódbeli változtatásokra van szükség, ha ez a betegség fenyeget bennünket?

Javasolt életmódi változások: csökkentett fehérje bevitellel járó étrend, mozgásterápia (torna, tánc, Thai Chi), a betegség romlását okozó gyógyszerek elkerülése. Ezekben és az egyéb lehetőségek elérésében nagy segítséget nyújt a betegek számára a Delta Parkinson egyesület, honlapjuk: www.fogomakezed.hu, ahonnan a betegtájékoztatókat is le lehet tölteni, illetve programokat szerveznek a betegek számára.

A tudomány mai állása szerint milyen eséllyel gyógyítható ez a betegség?

A betegség nem gyógyítható. Az időben elkezdett és megfelelő kezeléssel a tünetek romlása lassítható, a késői lefagyással, túlmozgással járó tünetegyüttes megjelenése kitolható. A korábban kezelhetetlen késői tünetek kialakulásakor szigorú kritériumok alapján a mély agyi stimuláció (DBS) jelenti a megoldást.

Találkozott-e olyan esettel, amelynek a tapasztalatait, tanulságait megosztaná velünk?

Saját esettanulmány helyett egy igen gyakori és könnyen kezelhető kórképre szeretném irányítani a figyelmet. A neurológiai szakrendelésen gyakran találkozunk szédülés miatt jelentkező beteggel. Az általában hajnalban, ágyban, megforduláskor, illetve felkeléskor jelentkező hányingerrel, hányással kísért ijesztő mértékű forgó szédülés korunk betegsége lett, melyet gyors diagnózissal hamar tünetmentessé lehet tenni. A Dix Hallpike manőver elvégzésével és az anamnézis pontos felvételével hamar felállítható a jóindulatú helyzeti szédülés diagnózisa (természetesen csak a fül-orr-gégészeti elváltozások kizárására után). A panaszokat  a labirintus szerv átmeneti  funkciózavara okozza, a félkörös ívjáratokban lévő otolith kristályok nem követik elég gyorsan a fej hirtelen elfordítását és letapadásuk okozza a problémát. Ennek megfelelően a labirint torna vagy Epley-manőver segítségével és elsajátításával a beteg hamar panaszmentessé válik, a számára ijesztő, sokszor halálfélelemmel járó tünetei megszűnnek.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.