• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Vigyázzunk a bőrünkre! – A melanóma veszélye

    Ahogy beköszönt a verőfényes nyárelő, sokan kihasználják a jó időt egy kis napozásra, előbarnulásra. Ez azonban nem felhőtlen, hiszen tisztában kell lennünk azzal, hogy az UV-sugárzás bőrrákhoz vezethet. A leginkább rettegett bőrdaganat, a melanoma malignum, magyarul festékes bőrrák veszélyességéről, elkerülésének lehetőségéről dr. Fáy Andreát, a Budai Egészségközpont szakorvosát kérdeztük.

    melanoma

    Sokan hajlamosak azt hinni, hogy ez velük nem fordulhat elő. Az ózonlyuk alatt, az ausztrál tengerparton esetleg, de itt, Magyarországon nincsenek veszélyben. Mennyire reális veszély a mérsékelt éghajlati övön a bőrrák?

    Nem kell ahhoz a trópusokra menni, hogy a napozás megárthasson, és itthon sem csak a kánikulai napokon éghetünk le! Fényvédelem nélkül az érzékeny bőrűeknek már a tavaszi napsütés is túl erős lehet, nemcsak napozás, hanem akár a kertészkedés során is, különösen a déli órákban, 11-16 óra között. Bizony, Magyarországon is számolni kell a bőrrák veszélyével! Évente több mint kétezer új betegnél diagnosztizálják hazánkban is a bőrdaganatok legagresszívebb formáját, a melanómát. Kialakulhat meglévő anyajegyből, de bizonyos százalékban az ép bőrön jelenik meg. Ezért fontos, hogy időnként tartsunk önvizsgálatot, figyeljük meg bőrünket alaposan, hogy észrevehessük az esetleges változásokat. Szomorú tény, hogy évente félezer körül van azok száma, akik túl későn fordulnak orvoshoz, és már nem lehet megmenteni őket.

    Mi minden állhat a bőrrák hátterében? Tényleg le kell mondanunk a napozásról?

    melanóma, vagyis a rosszindulatú festékes anyajegydaganat a bőr fekete-barna festékanyagot, pigmentet termelő sejtjeiből, a melanocitákból indulhat ki. A folyamatot leggyakrabban az UV-sugárzás indítja el. Nem mindenki tudja, hogy a „bőr nem felejt”, vagyis a napozás vagy szolárium során a bőrt érő UV-ártalmak, leégések kora gyermekkortól kezdve gyakorlatilag összeadódnak.

     

    A napsütésben végzett tevékenységekről és a napozásról teljesen nem kell lemondani, nem is lenne jó, hiszen a szervezetünknek nélkülözhetetlen D-vitamin éppen a napfény hatására termelődik a bőrünkben.  Azonban tavasztól őszig a szabadban a fedetlenül hagyott bőrre (arcra, kézre is) használjunk rendszeresen bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú fényvédőt. A szoláriumozást jobb kerülni, és a déli órákban, 11-16 óra között lehetőség szerint okosabb árnyékba húzódni vagy fokozott fényvédelmet alkalmazni.

    Mindenkit egyformán fenyeget a bőrrák, vagy meghatározható azoknak a köre, akiknek még jobban kell vigyázniuk magukra?

    A tapasztalatok szerint a negyven fölöttieket érinti leginkább a melanóma, úgy látszik, erre az életkorra összegződik veszélyesen az UV ártalom, bár sajnos az utóbbi években a fiatalabb korosztályban  is egyre gyakrabban diagnosztizáljuk ezt  a megbetegedést. Fontos, hogy akiknek a családjában már előfordult ez a ráktípus, különösen vigyázzanak magukra, hiszen a hajlam öröklődhet. A rizikót fokozza a bőrtípus is: a világos bőrűek, szőke vagy vörös hajúak, a szeplősödésre hajlamosak, és azok, akiknek sok, ötvennél több anyajegy található a bőrén, kiemelten veszélyeztetettek! Ugyanígy azok, akik tudják magukról, hogy egyszer-kétszer súlyosan leégtek már a napon, figyeljenek a bőrükre, végezzenek rendszeresen önellenőrzést, és évente mutassák meg anyajegyeiket bőrgyógyásznak.

    Melyek azok a jelek, amelyekre fel kell figyelnünk?

    Leginkább a változásokra kell felfigyelni: ha az addig szabályosan kerek formájú anyajegy szabálytalan alakúvá, határvonalúvá válik, vagy nőni kezd, meghaladja az átmérője az 5 millimétert, esetleg az addig sima felülete egyenetlen lesz, göbösödik, vagy a színe a világosbarnából foltosan sötétbarnára vagy feketére sötétül. Jelezheti a bajt az is, ha az anyajegy környékén a bőr viszket, irritálódik, begyullad. A melanóma esetében a korai felismerés, a kóros sejtek mielőbbi műtéti eltávolítása életet menthet, így ilyen tünetek esetében mielőbb keressen fel egy bőrgyógyász szakorvost!

    melanoma-2

    Hova fordulhatunk gyanú esetén, milyen vizsgálatok nyugtathatnak meg vagy állíthatják fel a diagnózist?

    A bőrgyógyász nemcsak szabad szemmel, hanem bőrre helyezhető mikroszkóppal (dermatoszkóppal) is átnézi a páciense bőrét, és így állapíthatja meg, hogy van-e valamilyen rosszindulatú elváltozás. A veszélyesnek értékelt anyajegyet a bőrgyógyász-onkológus műtéttel eltávolítja.

     

    A dermatoszkópnál még modernebb eszköz a videó digitális dermatoszkóp, amely minden eddiginél érzékenyebb, és nagyobb felbontásra, akár 120-szoros nagyításra, a mélyebb bőrrétegek hatékony vizsgálatára képes. Számítógépben rögzíti és elemzi az első vizsgálatnál látottakat, és a későbbiekben ezzel veti össze az esetleges változásokat. 

     

    A legkorábbi stádiumban lévő, szemmel nem látható elváltozások is felfedezhetők a segítségével, így a korai diagnózissal, gyors műtéti eltávolítással sokkal nagyobb az esélye a maradéktalan gyógyulásnak.