Az epilepsziás beteg is teljes életet élhet

Február 14., az Epilepszia Világnapjának közeledtével a Budai Egészségközpont szakorvosával, dr. Kovács Tibor neurológussal beszélgettünk az epilepsziában szenvedők helyzetéről, a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Az epilepszia még ma is a kevésbé ismert betegségek közé tartozik, amelyet számos tévhit, sőt előítélet is övez. Mit kell tudnunk erről a betegségről?

Az epilepszia az idegrendszer betegsége, az agy működési zavara, amelynek hátterében az agy túlzott elektromos aktivitása, egy-egy nagyobb idegsejtcsoport elektromos kisülései állnak. Változatos tünetekkel járhat, aszerint, hogy a kisülések az agy mely területein következnek be, illetve, hogy az idegek közvetítésével a test mely pontjára jutnak el. Az epilepsziás rohamok során tudatzavar, zavartság, remegés, kontrollálatlan végtagmozgás, görcsroham, eszméletvesztés alakulhat ki. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nemcsak maga az epilepszia betegség, hanem több más betegség, körülmény is kiválthat epileptikus rohamokat, például a tartós alváshiány, az alacsony vércukorszint, a magas láz, alkoholbetegekben az alkohol megvonása is. Epilepszia betegséget okozhat veleszületett genetikai eltérés is, de agydaganat, súlyosabb fejsérülés, agyvelőgyulladás, agyi oxigénhiányos állapot, agyi infarktus, agyvérzés miatt későbbi életkorokban is kialakulhat. A ritkább nagy roham során a beteg elveszíti az eszméletét, izmai görcsösen megfeszülnek, ránganak, vagy éppen teljesen elernyednek, teljes tónustalanság lép fel. A kis rohamok nemegyszer alig vehetők észre, a viselkedésben pillanatnyi megakadás; figyelemkihagyás történik mindössze.

Mennyire gyakori probléma? Meghatározható az érintettek, a veszélyeztetettek köre?

A betegség előfordulása a gyermekkorúak körében egy százalék, a felnőtteknél ennek a fele.  Magyarországon mintegy 70 ezer ember szenved epilepsziában, közülük mintegy húszezer gyermek. Azok száma pedig, akik nem epilepsziásak, de előfordult már epilepsziás jellegű rohamuk, jóval nagyobb. A 0-15 évesek korcsoportjában a diagnosztizált epilepszia eléri az egy százalékot, az enyhe tünetekkel járó, csak futó rosszullétet okozó esetek előfordulása pedig ennek többszöröse is lehet.

Hogyan segíthetünk roham esetén?

Ha az elektromos kisülés az agy nagy területére kiterjed, az ún. grand mal, az eszméletlenséggel, egész testre kiterjedő rángatózással, nyálcsorgással is járó "nagyroham" alakulhat ki. Ez a beteg környezete számára nagyon ijesztő (az érintett maga nem érzékeli, mi történik vele). Ilyenkor a legfontosabb, hogy vigyázni kell a betegre, óvni a sérüléstől, nehogy öntudatlan állapotában összetörje magát, leessen valahonnan, például tenni egy kabátot, párnát a feje alá, oldalára fordítani, hogy a nyála ne kerüljön a légútjaiba. Nem szabad viszont a beteget lefogni, a szájába nyúlni, azt kifeszíteni, legjobb egyszerűen megvárni azt a pár percet, amíg a rohamnak vége lesz.

A kisebb rohamokkal semmi teendő nincs, ezek legfeljebb szokatlan arc- és kézmozdulatokkal, pár pillanatra megakadt figyelemmel, távolba meredő tekintettel járnak.

Hol tart az orvostudomány, gyógyítható az epilepszia?

Az epilepszia az esetek több mint kétharmadában felnőtt korra meggyógyítható, kisebb részük gyógyszeres kezeléssel tartósan tünetmentessé tehető, szerencsére az a formája a legritkább, amelyet nem sikerül kezelni. A legelső lépés lehetőség szerint tisztázni az epilepsziás roham típusát, illetve a hátterében lévő esetleges más betegséget. Ebből a célból képalkotó vizsgálatokat (CT, MRI) illetve az agyi elektromos tevékenységet regisztráló vizsgálatot(EEG) végzünk.

Mire kell vigyázniuk az érintetteknek, hogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel?

Kezdjük a jóval gyakoribb gyermekkori epilepsziával: ez az esetek legnagyobb részében gyógyszeresen tünetmentessé tehető, sőt, nagy részük felnőttkorra el is múlik. Addig pedig évente csupán néhány, pár percig tartó rohamra lehet számítani, ezen kívül a kis beteg teljesen egészségesnek tekinthető. Ezért legjobb, ha az epilepsziás gyerek is ugyanolyan életet él, mint egészséges kortársai: tanuljon, sportoljon, járjon közösségbe, nem kell betegségtudattal korlátozni az életét.

A felnőttkori epilepsziánál a fegyelmezett gyógyszerszedés, az orvossal való rendszeres konzultáció a legfontosabb,  ezen kívül csak néhány olyan dolgot ajánlatos kerülni, ami a tapasztalatok szerint provokálhatja az epilepsziás rohamot. Ilyen például az alkoholfogyasztás (ami duplán árt, hiszen az idegsejteket is károsítja, illetve rontja az epilepszia ellen alkalmazott gyógyszerek hatékonyságát), a villódzó, vibráló fények látványa (például egy diszkóban), az éjszakázás, az alváshiány, a fejsérülés (ezért számukra fokozottan ajánlott a bukósisak viselése kerékpározás, síelés során.) Némi óvatosság mellett a legtöbb beteg tehát teljes életet élhet, dolgozhat, sportolhat, gyermeket vállalhat. Ha néhány évig nem került sor rohamra, autót is vezethet.

 A cikk Dr. Kovács Tibor közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.