• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Nem a kézremegés a Parkinson-kór biztos jele

    A mozgászavarral járó, hosszú lefolyású betegség nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetők, az életminőség javítható.

    Magyarországon 20-30 ezerre tehető a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma. A 65 év felettiek körében gyakoribb, 45 év alatt ritkán jelenik meg.

    Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi. A remegéssel szokták összekapcsolni: „akinek remeg a keze, az parkinsonos”, pedig ez egyáltalán nem igaz. A Parkinson-kórnak ugyanis csak az úgynevezett nyugalmi remegés a tünete. Akkor remeg a beteg keze, különösen féloldalasan, ha nem csinál semmit, az ölében van például, de ha felemeli és vízszintesen nyújtva tartja, akkor már nem észlelhető. Az úgynevezett akciós remegés akkor jelentkezik, ha csinálunk valamit: a kanálból kilötyögtetjük a levest vagy papírra írunk; ez azonban nem a Parkinson-kór tünete – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.

    parkinson

    "A Parkinson-kór legfontosabb tünete a meglassult mozgás. A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz. Éjjel is csökken a mozgás mennyisége, ezért általában úgy ébred reggel, ahogy este lefeküdt."

    A betegek életminősége a kór lefolyásától függő ütemben romolhat. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá tehetik az érintettet. Az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget.

    A betegség hosszú időn – 20-25 éven - keresztül fejlődik, de a diagnózist akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A bevezető jelei egyébként nem specifikusak és nem is feltétlenül jelzik előre a Parkinson-kórt. Elromolhat a szaglás és gyakori a székrekedés és az alvászavar is. Depresszió, fáradékonyság, motiválatlanság, aluszékonyság és szexuális problémák is megjelenhetnek.

    Az első szakaszában csak fél oldalon, a másodikban két oldalon vannak tünetei, a harmadikban már az egyenes tartásért felelős reflexek is károsodnak, a negyedik, ötödikben pedig a mozgás jelentősen korlátozottá válik: székhez, ágyhoz kötött lesz a beteg. A végére a mozgás olyan mértékben romlik, hogy a szövődmények okozzák a beteg halálát. Gyakori például a félrenyelés miatti tüdőgyulladás.

    Nem gyógyítható, de jól kezelhető

    Azt, hogy mi okozza a betegséget, még nem tudni pontosan, az biztos, hogy egy kóros fehérje szaporodik fel az agyban. Gyakori a genetikai hajlamosító tényezők hatása. Mivel az oka nem ismert, megelőzni sem nagyon lehet – mondta dr. Kovács Tibor.

    "A betegség lefolyásának módosítására egyértelműen igazoltan hatékony lehetőség nincs. A stádiumtól függően rengeteg gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek enyhítik a tüneteket és javítják az életminőséget, és vannak invazív sebészeti módszerek is."

    A gyógyszeres kezelés mellett a különböző fizioterápiás eljárások, a gyógytorna és egyéb mozgásterápiák, sőt a zene- és akár a tánc is enyhítheti a tüneteket.

    Forrás: Népszava Online. A cikk dr. Kovács Tibor közreműködésével készült.