• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    Ütésnek nem, de az életmódnak lehet következménye mellrák

    Az emlőrák a fejlett országokban, Magyarországon is, a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a daganatos halálokok között is harmadik helyen szerepel. Rendszeres szűrővizsgálattal azonban egész korai stádiumában fel lehet fedezni, és akkor jó eséllyel sikeresen gyógyítható is.

    Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján majdnem minden nyolcadik nőnél kialakul, Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente 7500-8000 nő és 150-200 férfi szembesül rosszindulatú emlődaganattal és 2000-2500 beteg hal meg a betegség következtében. A kockázat ugyan életkorral nő, de az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel – írta a Rákgyógyítás 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról elnevezésű oldalán.

    mellrak-no

    Időben felfedezve gyógyítható

    Az időben, korai stádiumban felfedezett emlődaganatok nagy része sikeresen gyógyítható – mondta a Népszavának a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa. Egyre több emlőrákos számít hosszútávon daganatmentesnek, gyógyultnak. Vannak viszont agresszív, gyorsan kialakuló formái, amelyeket nehezebb időben észrevenni, ezek egy része nem is mindig tud meggyógyulni. Van olyan, hogy viszonylag gyorsan alakul ki előrehaladott, akár távoli áttétes emlőrák, ilyen esetekben jóval rosszabbak a gyógyulási esélyek.

    A nagyon korai daganatokat nem lehet egyszerű vizsgálattal észrevenni, ezért fontos negyvenöt éves kortól kétévente szűrővizsgálatra járni. Ha a mammográfián gyanús elváltozást találnak, a beteget visszahívják és újabb felvételeket, ultrahang- és akár MR-vizsgálatot is végeznek, illetve mintát vesznek.

    Már az aktív fogamzóképes kortól kezdve célszerű rendszeresen, havonta önvizsgálatot tartani. Ez az emlő körkörös körbetapintását jelenti, amivel ellenőrizni lehet, van-e aszimmetria, eltérés a két oldal között. Ha ilyet, de akár bőrelváltozást, bimbóbefordulást, pirosodást, gyulladásos jeleket tapasztalunk, vagy a hónaljban megnagyobbodott nyirokcsomót tapintunk, célszerű orvoshoz fordulni. Ekkor a betegség még gyógyítható, míg a távoli, például a nyakon vagy az üreges szervekben kialakuló áttétek esetében erre kevesebb az esély – hangsúlyozta a szakorvos.

    Az emlőrák első tünete lehet a mellben tapintható csomó, leggyakrabban a külső, felső negyedben, azaz a hónalj felé eső részben, de az emlő bármely területén megjelenhet – hívta fel a figyelmet az onkológus. Az is előfordulhat, hogy az emlőben nem érződik az elsődleges daganat, csak a hónalj nyirokcsomójában az áttét.

    Gyanú felmerülése és különösen beigazolódása esetén mindenképpen onkológiai centrumba kell menni, ott van ugyanis lehetőség stádiumfelmérésre, a megfelelő terápiás sorrend felállítására és a kezelésekre; műtétre, kemo- vagy hormon- és sugárterápiára.

    Már fiatalokat is érint

    Gyakori, hogy a háziorvosok, nőgyógyászok sem gondolják, hogy húsz-harminc éves korban is állhat daganat a panaszok hátterében. Alapvetően idősebb korban kialakuló betegség, de már egyre fiatalabb korban is előfordul. Ennek egyik oka az életmód, a sok stressz, valamint az is, hogy a nők egyre később vállalják az első gyermeküket. Veszélyeztetettek a terhesek is, mert - bár relatív ritka a terhességi emlőrák- az emlő változásai miatt nehezebb észrevenni és diagnosztizálni a növekvő daganatot.

    Egészséges(ebb) életmóddal megelőzhető

    Növeli a kockázatot a menopauza idején vagy utána, hosszasan alkalmazott hormonpótló kezelés, de a teherbeesés, a szülés és a szoptatás jótékony hormonális hatásainak elmaradása is hajlamosít. Minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti a rizikót, némileg mérsékli a kockázatot a hosszú ideig (több mint 14 hónapon át) tartó szoptatás is. Megfigyelések szerint az átlagosnál nagyobb a rizikó azoknál a nőknél, akiknél 12 éves koruk előtt kezdődött meg a menstruáció, illetve még 50 éves kor fölött is tart. 

    A mellrák ismert rizikófaktora az ösztrogénhatás, különösen annak kiegyensúlyozatlansága. Menopauza után különösen fontos a testsúly normalizálása, a túlsúly elkerülése – mondta a szakértő. A túl sok zsírszövet túlzott mennyiségű női nemi hormont (ösztrogént) termel. Tartósan magas szintje a menopauza után nemcsak az emlő-, hanem a méhtestrák kockázatát is fokozza. Nem mindegy az elhízás formája sem: nagyobb kockázatot hordoz a haskörfogat, a derékbőség növekedése, tehát az úgynevezett alma típusú elhízás, mint a csípőre, combra történő, körte típusú, mert a hasi zsírsejtek kórosan befolyásolhatják az anyagcsere folyamatait.

    Gyakori kockázati tényezője az emlőráknak, ahogy más daganatok kialakulásának is, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény és főleg ülőéletmód is. Fokozott a rizikó, ha a családban emlő- vagy petefészekrák fordult elő, különösen fiatalabb korban. Nincs ugyanakkor bizonyítható összefüggés a dezodorhasználat, a mikrohullámú sütők, a mobiltelefon, a koffeinfogyasztás és a mellrák között.

    Forrás: Népszava Online

     Tetszett ez a cikk? További érdekes és hasznos tartalmakért iratkozzon fel hírlevelünkre itt!