COVID-19: tünetmentesség után is jelentkezhetnek komplikációk

Intézetünk 2020 utolsó hónapjaiban hirdette meg a post-COVID szűrést, amelynek célja a koronavírus-fertőzésen átesett páciensek állapotfelmérése és a lehetséges szövődmények felkutatása. A kivizsgálási csomag eddigi tapasztalatairól, eredményeiről az ellátásban résztvevő Dr. Bencze Ágnes belgyógyász, kardiológus főorvosnőt kérdeztük.

Melyek a leggyakrabban előforduló panaszok, ami miatt a páciensek igénybe veszik a post-COVID szűrést?

A hozzánk forduló páciensek enyhe vagy közepes lefolyású COVID-19 fertőzésen estek át. A post-COVID-19 szűrőcsomag igénybevételét részben az egészségtudatosság motiválja, sok páciensünk amatőr sportoló és szeretné tudni, hogy a fertőzést követően kialakult-e valamilyen szervi szövődménye. Másrészt néhány héttel a fertőzést követően ún. nem specifikus, perzisztens panaszokat említenek (fáradékonyság, mellkasi fájdalom, időszakos légszomj, köhögés, szapora szívverés, alvászavarok, fejfájás), amelyek felvetik a kardiális vagy tüdőkárosodás gyanúját, és ezért jelentkeznek a vizsgálatara.

Előfordult-e, hogy a fertőzés utáni panaszmentes állapot ellenére is fény derült rejtett komplikációkra?

Igen, tünetmentes pácienseknél is észleltük a COVID-19 fertőzésre jellemző trombózisrizikó jelentős fokozódását vagy akár trombotikus, vérrögképződéssel járó szövődmények kialakulását – esetükben a szakma szabályainak megfelelő terápiát javasolunk.

A post-COVID szűrést úgy alakítottuk ki, hogy figyelembe vettük a koronavírus multiszisztémás, azaz többszervi szövődményeinek lehetőségét, ezeket mind-mind keressük és vizsgáljuk. Minden páciensnél vérvétel, alacsony sugárdózisú mellkas-CT, EKG és echokardiographia készül. A vizsgálatok eredményeit belgyógyászati szemléletünkkel értékeljük és kardiológiai szakvéleménnyel egészítjük ki. Intézményünkben lehetőség van a multidiszciplináris konzultációra, pulmonológiai szakvéleményezésre, neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálatra, amennyiben a páciens állapota ezt igényli.

Melyek a leggyakrabban érintett szervrendszerek a poszt-COVID állapot során?

A SarsCoV-2 fertőzés akut szakaszát követően a jelenlegi szakirodalmi adatok alapján a betegek kb. 10 százalékánál elhúzódó gyógyulás alakulhat ki, ezt nevezik long-COVID (azaz hosszú COVID) szindrómának.  Vannak olyan tanulmányi adatok, amelyek szerint az emberek mindössze 65% tér vissza korábbi egészségi szintjére a fertőzést követő 1 hónapon belül. A fertőzés akut szakaszát követően, a gyógyulás korai időszakában a perszisztáló vírus sejtkárosító hatás, valamint a gyulladásos immunreakciók következtében szív és érrendszeri szövődmények jelentkezhetnek, mint pl. a szívizomgyulladás, vérrögképződéssel járó kórállapotok, tüdőembólia vagy stroke; illetve növekszik a szívinfarktus kockázata és ritmuszavarok alakulhatnak ki.  Koronavírus-fertőzést követően ismertek a hosszú távú légúti, vázizomrendszeri, valamint neuropszichiátriai szövődmények, mint pl. a poszttraumás stressz szindróma, depresszió, szorongás és alvászavarok.

Vannak-e olyan tényezők, amik hajlamossá teszik a pácienst a koronavírus lezajlása utáni szövődményekre? Például az életkor vagy már meglévő krónikus betegségek? 

A koronavírus fertőzést követően kialakuló szövődmények nagyon változatosak. Fiatal, korábban egészséges egyéneknél igazoltunk trombózist, tüdőembóliát. Az idősebb, diabeteses, azaz cukorbetegségben szenvedő egyéneknél anyagcsere károsodás, vagyis vércukorérték ingadozás tapasztalható, szívelégtelenségben szenvedő pácienseknél pedig elhúzódó gyógyulási folyamattal kell számolni.

Hogyan zajlik a COVID-19 utáni kezelés, rehabilitáció?

A kórtörténet pontos mérlegelésével kezdjük vizsgálatainkat. Meglepő módon néhány esetben nem történt pontos diagnózis a betegség akut szakaszában, a páciens a tünetei alapján koronavírus-fertőzés gyanúját sejtette, otthonában gyógyult, de megerősítő PCR vagy antigén gyorstesztet nem végeztek. Én úgy gondolom, hogy egy olyan kórképpel állunk szemben, amelyek hosszú távú szövődményeit a következő években fogjuk megismerni, ezért mindenképpen indokolt a pontos diagnózis. Erre utólag is van mód, az IgG típusú antitest vizsgálatok megerősítik vagy kizárják a korábbi fertőzést.

 Az igazolt COVID-19 fertőzésen átesett pácienseknél a leggyakoribb késői tünet a fáradékonyság, amelyre szegényes kezelési lehetőségeink vannak. Számos páciensünk amatőr sportoló, akik korábbi fizikai teljesítményüket fokozatos aktivitással tudják majd visszanyerni. Ha tüdőérintettséget észlelünk, akkor pulmonológiai gondozást javasolunk az elkövetkező években. Az utókövetés során elvégzendő képalkotó diagnosztika és funkcionális tesztek célja a későbbi pulmonális szövődmények időbeli felismerése és speciális kezelése. A pulmonológiai rehabilitáció része a rekeszizom működését támogató légzőgyakorlatok elsajátítása, erre intézményünk gyógytornászai adnak szakmai segítséget.

Minden páciensünknek javasoljuk a COVID-19 elleni oltást, és meglepő módon a fertőzésen átesettek körében nem tapasztaltam elutasítást a vakcinációval kapcsolatosan.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.