Az emésztés hasznos segítője, az epe

Az epe a májsejtek által termelt zöldessárga színű váladék, amelynek fontos szerepe van: az epeutakon át a bélrendszerbe kerülve segíti az emésztést, a zsírok lebontását, a salakanyagok eltávolítását. Alkotóelemei között epesókat, elektrolitokat, epefestéket (bilirubint), koleszterint, lecitint és lipideket találunk.

Az epe útja

A máj folyamatosan választja ki az epét, de mivel a táplálkozás szakaszosan történik, az emésztést segítő epeváladékra is csak időközönként van szükség. Ezért az epe egy része az epehólyagba kerül, ott a frissen kiválasztott epénél valamivel sűrűbb formában tárolódik, és a szükségletnek megfelelően ürül ki az epehólyag-vezetéken és az epevezetéken keresztül a nyombélbe. Az epe a zsírok emésztésének, lebontásának és felszívódásának folyamatában vesz részt, és aktiválja a hasnyálmirigy által termelt zsírbontó enzimet, a lipázt is. Az epesók a bélrendszerbe kerülve (a vékonybél első részében, illetve a nyombélben) növelik a zsírok, a koleszterin és a zsíroldékony vitaminok oldhatóságát, serkentik a vastagbél vízkiválasztását, ami megkönnyíti a béltartalom mozgását. Az epe másik fontos funkciója, hogy részt vesz bizonyos salakanyagoknak, például a széteső vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobinnak és a felesleges koleszterinnek, valamint gyógyszereknek és egyéb salakanyagoknak a szervezetből történő eltávolításában. Az epe legfontosabb festékanyaga, a bilirubin is az elpusztult vörösvértestekből származó salakanyagként kerül az epébe.

Az epe egy része a vastagbélbe kerül, ott a bélbaktériumok még kiválasztanak belőle hasznos összetevőket, majd a széklettel együtt kiürül a szervezetből (ez adja az ürülék jellegzetes barna színét). Más része a felszívódott tápanyaggal együtt újra a vérbe és a véráram útján a májba kerül, ahol a májsejtek újra kiválasztják az epébe. A szervezet epesói ezt a körutat (enterohepatikus keringést) naponta akár 10-12 alkalommal is megteszik.

Az epe termelődése és az eperendszer

A májsejtek által termelt epe a májból a májcsatornákon át a nyombélig, a vékonybél első szakaszáig vezető epevezetékbe kerül, egy része pedig a máj alatt található, körte alakú epehólyagban gyűlik össze. Amikor a vékonybélbe táplálék kerül, hormonális és idegi választ vált ki, amelyek következtében az epehólyag összehúzódik. A tartalék epe az epevezetéken át a belekbe jut egy kis záróizom megnyílásának segítségével, hogy ott a táplálékkal összekeveredve a zsírok lebontásában kifejthesse a hatását. A belekből a felszívódott, hasznosított tápanyagokkal együtt az epe egy része visszakerül a véráramba és a májba, hogy elölről kezdődjön ez a sajátos körforgás.

Az epe betegségei

Súlyos következményekkel járhat, ha az epe termelődésében vagy szállításában zavar támad, például az epeváladékot szállító epevezetékek elzáródnak. Ha az epehólyagban lévő epe besűrűsödik, a benne lévő festékek és sók kikristályosodhatnak, az így keletkező epekő elzárhatja az epének az epehólyagból kivezető útját. Ez heves fájdalmat, ún. epeköves görcsöt, epeköves rohamot okozhat, és epehólyag-gyulladást (kolecisztitisz) is kiválthat. Ez utóbbinak heveny és idült formája ismert, és a szövődményeként hashártyagyulladás is kialakulhat. Epehólyag-gyulladást bakteriális fertőzés és epekő is kiválthat, a gyulladásos folyamat viszont megnöveli a kőképződés kockázatát is. Az epehólyagban képződő kövek különböző alakúak méretűek is lehetnek, a borsónyitól a tojásnyi nagyságig, az anyaguk pedig többek között koleszterin, epefesték, mész lehet. Az epekő tovább is sodródhat az epevezetékbe, részben vagy egészben elzárhatja azt, és az epeelfolyás akadályozásával sárgaságot okozhat. Ezt a jelenséget a vérben felszaporodó epefesték, a bilirubin váltja ki.

Az epebetegségek okai és tünetei

Az epebetegségek kockázatát növeli az öröklött hajlam, az emelkedett életkor, a súlyfelesleg, több belgyógyászati megbetegedés és a kiegyensúlyozatlan, túl sok egészségtelen zsiradékot tartalmazó étrend is. Az epeutak valamilyen rendellenességére, az epe-elfolyás kő, gyulladásos folyamat vagy daganat általi akadályozására utalhatnak az alábbi tünetek: a bőr és a szemfehérje besárgulása, a has jobb felső oldalán, a bordaív alatt jelentkező fájdalom, a hányinger, a láz, valamint a vizelet és a széklet színének megváltozása. Az elváltozás helyétől és jellegétől függően a diagnózist laboratóriumi vérvizsgálatok, ultrahang és CT-felvétel, MRI vizsgálat és májbiopszia segíti. Az epebetegségek kezelése gyógyszeresen illetve műtéti úton történhet. Az epekőképződés megelőzéséhez kiegyensúlyozott étrend, a normál testsúly megőrzése és rendszeres mozgás ajánlott.

A cikk Dr. Győrffy Zsuzsanna belgyógyász közreműködésével készült el.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.