Kiszáradás is okozhat szédülést!

A szédülés hátterében számos betegség állhat, de nyáron sokszor pusztán a folyadékpótlás hiánya vezet ehhez a kellemetlen tünethez.

A hétköznapokban gyakran használjuk a szédülés szót olyan esetekben is, melyeket orvosi szempontból nem nevezhetünk így. Ilyen amikor mozgó járművön, például buszon, hajón rosszul érezzük magunkat, egy irány nélküli bizonytalanságérzet lesz úrrá rajtunk vagy ájulás közeli állapotban az úgynevezett szédülékenységet tapasztaljuk. Azonban a szaknyelv által vertigóként is nevezett szédülést mindig egy határozott iránnyal rendelkező forgó, dőlő érzés is kíséri, pedig a beteg valójában nem mozog. A szédülés számos okból jelentkezhet, de ajánlott először egy fül-orr-gégészt felkeresni, aki elsősorban azt állapítja meg, hogy az egyensúlyrendszer zavara okoz-e panaszt.

Milyen betegségek okozhatnak szédülést?

Belgyógyászati, kardiológiai okok

A vertigo gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, a 65 év feletti korosztályban 80%-os az előfordulási aránya. Sokszor belgyógyászati, kardiológiai betegségek és problémák váltanak ki szédülést, például vérnyomásingadozás, alacsony vércukorszint, szívritmuszavar vagy szűkület a nyaki verőéren.  Ezekben az esetekben az agy nem kap megfelelő vér- vagy tápanyagellátást. Ilyenkor nem csak szédülést tapasztalhat a beteg, hanem az ájulást megelőző „szédülékenységet” is, amire nem jellemző, hogy valamilyen iránnyal rendelkező forgómozgásérzet kíséri.

Fül-orr-gégészeti okok

A szédülés egyik leggyakoribb oka, az igencsak ijesztő elnevezésű benignus pozicionális paroxizmális vertigo (BPPV). Bár első hallásra komoly betegséget sejtenénk az elnevezés mögött valójában egy jóindulatú elváltozásról van szó. Ilyenkor a belsőfülben található mészkristályok leválása és elmozdulása kórosan ingerli az érzéksejteket, de pár fül-orr-gégész által tanított gyakorlattal könnyen kezelhető. A Méniere-betegség szintén egy fontos fül-orr-gégészeti betegség, melynek fő tünete a szédülés, amit hallásromlás, fülzúgás kísér. Vertigót okozhatnak ritka, jóindulatú daganatok, melyek az egyensúlyérzékelésért felelős agyidegeket nyomják.

Kiszáradás

A nyár folyamán rengetegszer halljuk, hogy figyeljünk a folyadékfogyasztásra, kerüljük a nehéz fizikai munkát és lehetőség szerint töltsük az időnket légkondicionált helyiségben. Így megelőzhetjük a kiszáradást, amelynek szintén tünete lehet a szédülés. Gyermekeknek és időseknek különösen fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra, mert ezekben a korosztályokban a szomjúságérzet csökkent. Sürgősségi osztályokra vertigóval érkező betegeknél leggyakrabban a kiszáradás áll a háttérben. Ilyenkor szintén az egyensúlyérzékelő területek vérellátása romlik, akárcsak bizonyos kardiológiai, belgyógyászati problémák esetében, de a nyári melegben érdemes külön figyelmet szentelnünk erre a szédülést kiváltó okra.

Mihamarabb forduljon orvoshoz!

 A szédülés bármely életkorban lehet egy komolyabb, súlyos, akár életet veszélyeztető kórkép első jele (daganat, stroke) vagy egyes belgyógyászati betegségek rémisztő tünete (pl. vércukorszint zuhanása).  Az esetek döntő többségéért még idős korban is az úgynevezett „kristályos” szédülés a felelős, nem pedig keringési probléma. Utóbbi előfordulási esélyét a megfelelő D-vitamin bevitellel jelentősen csökkenthetjük. Fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni, aki eldönti, hogy banális, könnyen kezelhető kórképről vagy életveszélyes állapot okoz-e panaszt. Ha BPPV-ről van szó, nem kell szenvedni feleslegesen, pár egyszerű gyakorlattal akár rögtön segíthet a képzett szakember.

A cikk Dr. Miltényi Csilla közreműködésével készült.