Támogató légkör és szakmai igényesség - Interjú Dr. Tinku Dóra gyermek fül-orr-gégész szakorvossal

Nemrég csatlakozott a Budai Egészségközpont orvoscsapatához Dr. Tinku Dóra gyermek fül-orr-gégész, akit a gyerekek jellegzetes fül-orr-gégészeti betegségeiről, alvás- és hallásdiagnosztikájáról, Svédországban szerzett szakmai tapasztalatairól és az előttünk álló megfázásos, köhögős időszakra való felkészülésről kérdeztünk.

Miért választotta az orvosi pályát?

Középiskolában humán tagozatos osztályba jártam, ahol a kötelező feladatok mellett részt vettünk a város közösségi életében és karitatív programokban is. Ez megerősítette bennem a segítő szándékot, amiben egyébként is nevelkedtem. A természettudományok szeretete és egy saját kórházi élmény miatt végül az orvosi pályát választottam a segítő szakmák közül.

Miért a fül-orr-gégészetet és azon belül gyermekellátást választotta szakterületének?

A pályaválasztásomat egyértelműen a Pécsi Tudományegyetemen kapott, rendkívül gyakorlatorientált, a mindennapi orvoslásban stabil alapot biztosító fül-orr-gégészeti képzésnek köszönhetem. Azt, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, már az egyetem elején tudtam, és mikor hallgatóként tudományos kutatási területet kerestem, Pytel József professzor, későbbi mentorom javaslatára kezdtem az újszülöttkori hallásszűrés témájával foglalkozni.

Melyek a gyerekek jellegzetes fül-orr-gégészeti betegségei?

Kisgyerekkorban gyakoribbak a felső légutak fertőzéses megbetegedései. Bár többnyire vírusos eredetű kórképekről van szó, elhúzódó, vagy súlyosabb, gyorsan fokozódó tünetekkel járó eseteben a bakteriális eredet vagy felülfertőződés lehetőségét is vizsgáljuk. A fülkürt életkorilag jellemző funkcionális eltérései pedig hajlamosítják a gyerekeket a középfül betegségekre. Gyakran társul egy egyszerű náthához is a fülkürt szellőzésének romlása, füldugulással, nyeléskor vagy ásításkor jelentkező pattanó hang hallásával, hallásromlással. Kialakulhat átmeneti, vagy folyamatossá váló fájdalom, láz. Ezek a tünetek heveny középfülgyulladásra utalnak, ilyenkor a dobhártya vizsgálatával dönthető el, hogy kell-e antibiotikus terápia.

Miért van különös jelentősége a gyerekek alvás- és hallásdiagnosztikájának?

A gyermekkori horkolás, viselkedési- és alvászavarok gyakorisága jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedben. Ezek a kórképek nemcsak a gyerek testi és szellemi fejlődésére, de az egész család pihenésére, életminőségére hatással vannak. Hátterükben szervi eltérésként gyakran valamilyen felső légúti szűkület áll. 2008 óta foglalkozom a gyermekkori alvászavarok vizsgálatával, így tapasztalatot szereztem más, nem felső légúti elzáródás miatt kialakuló alvászavar differenciálásában is. A hallásdiagnosztika jelentősége szintén kiemelkedő, hiszen ép hallás hiányában, segítség nélkül nem tud megfelelő verbális kommunikáció kialakulni, ami a társas kapcsolatokat, tanulmányokat jelentősen befolyásolja.

Svédországban is dolgozott fül-orr-gégészként, milyen tapasztalatokat szerzett, milyen gyakorlatokat vett át, amelyeket ma is alkalmaz a rendelésén?

A szakorvosi képzésem során egy év klinikai gyakorlatot töltöttem Lundban, a Skane régió Egyetemi Klinikáján. Leghasznosabbak a műtőben és az audiológiai ambulancián szerzett tapasztalataim voltak. A magas szintű szakmai képzés mellett meghatározó volt számomra az ott tapasztalt munkahelyi morál. Egymás munkájának a megbecsülése, a pozitív visszajelzések, a figyelmesség olyan közösséget teremtettek, ahol a betegellátásban közös cél és érték az empatikus, támogató légkör és a szakmai igényesség.

Szeptembert meghazudtoló nyári idő van, de jön a valódi ősz, ami tipikusan a megfázásos, köhögős időszak a gyerekek életében. Hogy lehet erre az időszakra felkészülni?

A levegő lehűlésével valóban emelkedik a légúti, hurutos betegségek száma. A bölcsődés, óvodás, kisiskolás gyerekek és családjaik körében gyakran egymást érik ezek a megbetegedések. Ennek az immunrendszer éretlensége az oka. A kórokozót hatékonyan és gyorsan felismerni és legyőzni képes immunvédekezés tanulás útján alakul ki, az adott kórokozóval való találkozást követően. Ennek hiányában gyermekkorban elhúzódóbbak lehetnek a tünetek és közösségbe járva nagyobb az újbóli fertőzés kialakulásának esélye. Ezen sajnos nem tudunk változtatni, de kiegyensúlyozott étrenddel, szezonális zöldségekkel, gyümölcsökkel bevitt vitaminokkal, szabad levegőn való mozgással tudjuk segíteni gyermekünk szervezetét, amíg magas a napos órák száma. Később, a sötétebb téli időszakban D-vitamin pótlás is szükséges. Az elérhető védőoltások (például influenza) beadásával pedig a csökkenthető a betegségek súlyossága és lefutási ideje, így a felülfertőződés veszélye is.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.