Műtéttel 1-1,5 év alatt megszabadulhatunk súlytöbbletünk 80-90%-ától

A bariátria – azaz a műtéti úton történő testsúlycsökkentés – igazi csapatmunka, hisz nemcsak a sebész járul hozzá a testsúlyvesztés sikeréhez, nagy jelentősége van a dietetikus útmutatásainak, a beteg hosszú távú együttműködésének és a családtagok támogatásának is.

A legfrissebb adatok szerint 1990 óta négyszereződött az elhízottak száma – jelenleg 1 milliárdan küzdenek ezzel a problémával világszerte. Nem egyszerű azonban megszabadulni a felkúszott kilóktól. Sok esetben többszöri fogyókúrás próbálkozás után is makacsul ugyanabban a tartományban mozog a mérleg mutatója.

Néhány évvel ezelőtt keveseknek csengett ismerősen a bariátria kifejezés, most már egyre többen tudják: nagyfokú elhízás esetén ez jelenti a végső megoldást. A témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre dr. Merkel Keresztély sebész főorvossal kerestük a válaszokat, aki már több mint 600 műtétet végzett praxisa alatt ezen a szakterületen.

Hol van az a pont, amikor a bariátria, azaz a testsúlysebészet lép előtérbe mint megoldás?

A döntésben a BMI segít: 35-ös BMI felett a betegek többsége, 40-es BMI-t meghaladóan a betegek 95%-a önerőből, testmozgással, diétával, gyógyszeres segítséggel igen nehezen képes hosszú távon lefogyni. Ezekben az esetekben jelenleg az egyetlen ismert, hatékony és tartós terápia a testsúlyvesztésre a bariátria.

Igazolnia kell a páciensnek, hogy már próbált más módon lefogyni?

A nemzetközi előírás szerint, ha valakinek 35 feletti a BMI-je, és nincs mellékbetegsége, az már önmagában feljogosít bariátriai ellátásra. Aki nálunk jelentkezik, az rendszerint már minden létező diétát, mozgást kipróbált, járt endokrinológusnál, obezitológusnál, próbálkozott gyógyszeres kezeléssel. Sikertelenül. 

Milyen kivizsgálás történik a műtét előtt?

A szokásos nagyműtét előtti protokoll érvényes itt is: többek között mellkasröntgen, EKG, hasi ultrahang, labor-, vércsoportellenanyag-vizsgálat történik. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a gasztroszkópiára, azaz a gyomortükrözésre, a helicobacter pylori nevű baktérium keresésére, amely fekélyt okozhat. Ezen felül pszichológust vonunk be annak megállapítására, hogy a beteg pszichésen alkalmas-e a műtétre, a terápiakövetésre. Ha szükséges, endokrinológiai és alvási apnoe vizsgálat is történik.

Milyen esetben nem lehet elvégezni a műtétet?

A betegnek mentálisan alkalmasnak kell lennie a beavatkozásra és az azt követő közös munkára. Ezért kizáró oknak minősülnek a pszichiátriai, pszichológiai kórképek, például a bulimia, a pszichózis, a mániákus depresszió, és az ehhez hasonló betegségek. Ellenjavallatot képeznek az addikciók is: a kábítószerhasználat és az alkoholizmus. Ezek a problémák megnehezítik vagy ellehetetlenítik az együttműködést. Ha ilyen nehézségbe ütközünk, akkor a problémát kell először orvosolni, utána lehet továbblépni.

Mi az alsó korhatára a bariátriai műtéteknek, illetve van-e felső határvonal?

Magyarországon 18 évtől végezhető, nagyjából 65 éves korig. Van olyan ország, ahol már serdülőknél is alkalmazzák (például az Egyesült Államokban 13 év felett), illetve van, ahol a felső korhatár magasabb – körülbelül 70-72 év. Nyilván a döntést mindig az egyén egészségi állapota határozza meg. Minél alacsonyabb az életkor a műtét időpontjában, annál jobbak a várható eredmények, hisz még megelőzhető a visszafordíthatatlan szintű egészségromlás. Később azonban már nagyobb eséllyel van jelen egy véglegesen rögzült, szív- és keringési elégtelenség. 

Mitől függ, milyen típusú műtétre kerül sor?

Teljesen egyénfüggő. Egyes betegségek mellett bizonyos műtéttípusok nem javasoltak, és fordítva: vannak olyanok, amelyek kifejezetten ajánlottak. Mindig a beteghez igazítjuk a megoldást. Ezért tölt ki a páciens az előzetes konzultáción egy komplex orvosi kérdőívet. Ez alapján ajánl a szakorvos egy műtéttípust, és a páciensnek is van egy preferenciája – a kettőt megpróbáljuk összegyúrni, hogy a műtét ne csak hatásos legyen, hanem a beteg elképzeléseivel összeegyeztethető is.

Sokat lehetett hallani a gyomorgyűrűről mint hatékony megoldásról.

Régen sokszor alkalmazták, ma már egyáltalán nem opció, mivel nagyon nagy a valószínűsége, hogy 15-20 év leforgása alatt szövődményt okoz: elvándorolhat, „beletörhet” a gyomorba, a nyelőcsőbe, nagyon súlyos állapotokat okozva ezzel. Már csak gyomorgyűrű-eltávolítást végzünk.

Hogy zajlik a beavatkozás? Mennyire viseli meg a szervezetet?

Az összes bariátriai műtétről elmondható, hogy laparoszkópiával, 4 vagy 5, maximum másfél centiméteres kis lyukon keresztül történik a műtét. A fájdalom emiatt csekély, és másnap már folyadékot fogyaszthat a páciens, mobilizálható, jár-kel. Következő nap már haza is engedjük, két éjszakát tölt bent a kórházban.

A műtét utáni időszakban a táplálkozásra vonatkozóan van valamilyen speciális instrukció?

Már a műtét másnapjától dietetikussal dolgozik a páciens. Testtömegindexének, egészségi állapotának megfelelő, komplex étrendet kap, előirányzott kalóriával, fehérje-, szénhidrát- és zsírmennyiséggel. Az első 2 hétben – bariátriai műtététtípustól függetlenül – folyadék, utána 2 hétig pépes étrend javasolt, és csak ezután lehet áttérni a szilárd táplálékokra. A folyadék nyilvánvalóan nem csak vizet jelent, hanem többek között bármiféle szűrt levest, megfelelő kalóriatartalmú fehérjés italt. 

Mikor lehet munkába állni?

Attól függ, mi a munkaköre a betegnek. Ha valaki például számítógépen dolgozik, akkor semmi akadálya a korai visszatérésnek. Az a fontos, hogy meglegyen a napi séta, és a napi minimum 1,5 liter folyadékbevitel. 

Miután megtörtént a műtét, még nem ér véget a munka. Van egy szoros utánkövetés is. Hogy zajlik ez?

A beavatkozás után 1 héttel van egy kontroll. Ezt ismételjük 3, 6 hónap, majd 1, 1,5 és 2 év múlva is. A kontrollra laborral érkezik a beteg. A találkozók alkalmával nyomon tudjuk követni a fogyás révén bekövetkezett állapot- és anyagcsere-változásokat. Időben tetten érhetjük az esetleges hiányállapotokat is, így megfelelő kezelésben, pótlásban részesülhet a páciens.

Milyen eredmény várható a műtéttől? Mikor számít sikeresnek a beavatkozás?

A célunk, hogy a műtét szövődménymentes legyen, és a többlet testsúly 80-90%-ától megszabaduljon 1-1,5 év alatt a páciens. Ha ez teljesül, akkor a bariátriai műtét sikeresnek mondható. Nyilván itt még nem ér véget a projekt, hisz hosszú távon is fenn kell tartani ezt az állapotot. Ez a szakasz is egy igazi csapatmunka: fontosak a dietetikus személyre szabott instrukciói, de még ennél is lényegesebb a beteg és a család megfelelő együttműködése, kitartása. 

Az eredmény pedig tartós.

Igen, és hosszú távon ez az egyedüli tartós megoldás a harmadfokú elhízás kezelésére. Úgy kell elképzelni a bariátriát és az obezitológiát (az elhízástant) mint egy piramist. Az alján található a testmozgás, a diéta. E felett a gyógyszeres kezelések és a kiegészítő szolgáltatások, majd a nem invazív beavatkozások (gyomorballon stb.) helyezkednek el. (Jó megoldások, de sokszor csak időszakosak.) A piramis csúcsán van a bariátria, amely invazív, ennek megfelelően nagyobb szövődményi kockázattal jár, viszont végleges eredményt hozhat.

A testsúlyvesztéssel számos egyéb egészségügyi probléma is megoldódhat.

Így van. Nézzük például a magas vérnyomást, amely gyakori velejárója a túlsúlynak! Elmondható, hogy ökölszabályszerűen 10 kilogramm testsúlycsökkenés hatására 5 higanymillimétert esik a szisztolés nyomás. Ez azt jelenti, hogy ha a betegeknek nincs visszafordíthatatlan érbetegsége, akkor a műtétet követően elhagyható lesz a vérnyomáscsökkentő vagy jelentős mértékben csökkenthető lesz a gyógyszeradag. Ez a hatás igaz a 2-es típusú cukorbetegségre is. A diabétesz mellitusnál 30-40 kilogrammnyi súlyvesztés után rendszerint búcsút lehet inteni a gyógyszernek.

Megfelelő együttműködés esetén mennyi idő után érhető el az állapotjavulás?

Körülbelül egy év. De nemcsak ezen a téren lehet pozitív változásokra számítani. A szívproblémák, keringési betegségek kapcsán is mérséklődik a veszélyeztetettség. Csökkennek az ízületi panaszok, kitolódik a csípő-, térdprotézis szükségessé válásának időpontja is. Összegezve a pozitív hatásokat: egy aktívabb élet vár a páciensre, javuló az életminőséggel és jobb életkilátásokkal.