„A krónikus sebbel élők közül sokan még mindig nem részesülnek megfelelő sebellátásban”

A nehézkesen gyógyuló krónikus sebek rendkívül sok embert érintenek, ám egy jelentős részük nem jut minőségi, korszerű kötszerhez, kezeléshez, szakorvosi kontrollhoz és instrukcióhoz, holott ezáltal jelentősen lerövidülhetnének a sebgyógyulási fázisok – többek között ezt is megtudtuk dr. Móga Natália sebész szakorvostól.

A krónikus sebek ellátása az egyik szakterülete. Mit tapasztalt ezzel kapcsolatban a praxisában az elmúlt évek során?

Krónikus sebről beszélünk, ha a sebgyógyulás fázisai nem megfelelő ütemben történnek, és megfelelő kezelés mellett sem következik be gyógyulás 6 héten belül. Ezen sebek terápiája komplex feladat: a diagnózis felállítását követően a sebgyógyuláshoz ideális környezet biztosítása, korszerű kötszerek alkalmazása és az alapbetegség kezelése is szükséges, a társszakmákkal és a beteggel, házi betegápolókkal szoros együttműködésben. Krónikus sebekhez tartozik az artériás, illetve vénás vagy kevert lábszárfekély, a cukorbeteg láb szindróma, a nyomási fekély vagy felfekvés, a szövődményes, fertőzött műtéti seb. A probléma nagyjából minden 50. embert érinti. Fontos megjegyezni, hogy rosszindulatú elváltozás is jelentkezhet nem gyógyuló seb formájában! Az elmúlt években azzal szembesültem, hogy a legtöbb beteg nem jut megfelelő, modern ellátáshoz, amellyel legtöbbször megelőzhetők a szövődmények és elérhető akár a teljes gyógyulás is. Az érintettek általában nem is tudják, mivel állnak szemben, tehát van tennivaló edukáció terén is.

Miben mások a speciális kötszerek?

Az intelligens kötszerek fizikai vagy kémiai reakció során kapcsolatba lépnek a sebváladékkal, nedves környezetet biztosítanak, emellett jelentős nedvszívó-képességgel rendelkeznek. Előnyük, hogy csökkentik a sebfertőzés kockázatát, nem tartalmaznak toxikus anyagokat, csökkentik a kötéscserék gyakoriságát, így nem alakul ki további trauma, nem marad kötszermaradvány a sebben.

A felírásuk kizárólag sebészeti kompetencia?

Az intelligens kötszerek felírása meghatározott szakvizsgákhoz kötött, többek között sebész is felírhatja. Harminc napra látjuk el a beteget kötszerrel. Ezt követően történik egy ismételt állapotfelmérés, ami alapján meghatározzuk a következő 30 nap terápiáját. Bizonyos esetekben 30 napon belüli terápiaváltás is szükségessé válhat. Az orvos-beteg találkozók során személyre és esetre szabott sebkezelési instrukciókat kap a beteg.

Milyen egyéb módon segíthető még a sebgyógyulás?

Kiterjedt, nagyméretű, komplikált sebek esetében negatív nyomás terápiát alkalmazhatunk, mely során speciális géppel és hozzá tartozó sebkezelő rendszerrel, kötszerekkel folyamatos vagy időszakos negatív nyomás alá helyezzük a sebet. Eközben javul a seb vérellátása, csökken az ödéma, felgyorsul a szövetképződés, lerövidül a gyógyulási idő, valamint a sebváladék egy zárt rendszerbe kerül, mely higiéniai szempontból nem elhanyagolható. A sebek feltisztítását követően, amennyiben a seb mérete továbbra is jelentős, bizonyos kritériumok mellett szóba jön plasztikai sebészeti beavatkozás is, mely során saját szövetekből képzett lebennyel zárják a sebet. Intelligens kötszerrel való sebkezelés esetén elengedhetetlen az alapbetegség korrekt kezelése, valamint a kötszerek előírás szerinti használata, és a beteg együttműködése is. Szükség esetén rendszeres, 30 napon belüli kontroll, illetve sebkezelő szakápolói segítség is rendelkezésre áll.

Milyen veszélyekkel, szövődményekkel járhat, ha nincs megfelelő sebellátás?

A mindennapi kellemetlenségen, fájdalmon, életminőségromláson túl a seb mérete növekedhet, elfertőződhet, súlyos, akár életveszélyes szeptikus állapot is kialakulhat, amely az érintett végtag amputációjához, elvesztéséhez vezethet. Krónikus seb képében jelentkező rosszindulatú elváltozás esetén a késői diagnózis kiterjesztett, nagyobb műtétet, akár áttétképződést is eredményezhet.

Az egyik leggyakoribb probléma, amellyel felkeresik a sebészetet, az a benőtt köröm. Mitől alakul ki ez a fájdalmas elváltozás?

Okozhatja több dolog is: veleszületett, erre hajlamosító körömforma, szoros, hegyes orrú cipő viselése, korábbi sérülés miatti körömdeformitás, vagy az ujjak/láb ortopédiai deformitásai; a leggyakrabban azonban a nem megfelelő körömvágási technika (a körömszélek lekerekítése) a felelős a fájdalmas állapotért. 

Nehéz lehet eldönteni, mi az a pont, amikor már otthon nem orvosolható a probléma. Milyen tünetek megjelenésénél érdemes felkeresni egy sebészt a gyulladt körömmel?

Ha az érintett ujjon nyomásérzékenység, járás közbeni fájdalom jelentkezik a köröm melletti lágyrészek vörösségével, duzzanatával, esetleg gennyes váladékozással kiegészülve, akkor mindenképp érdemes sebészhez fordulni. Nem kezelt esetben folyamatos váladékozásra és granulációs szövet, úgynevezett „vadhús” kialakulására kell számítani.

Mi történik a sebészeten a benőtt körömmel?

Egy érzéstelenítő injekció beadása után a benőtt körömszélt teljes hosszában kimetsszük, eltávolítjuk a túlburjánzott szöveteket is. Az érzéstelenítés folyamata kezdetben pár másodpercig kellemetlen, fájdalmas lehet. Ezt követően már legfeljebb tompa nyomást tapasztalhat a páciens a sebészi beavatkozás ideje alatt.

Milyen utókezelésre van szükség?

A kontrollvizsgálatig teendő nincs a kötés szárazon tartásán kívül. A kontrollt, kötéscserét követően a váladékozás megszűnéséig napi zuhanyoztatás, fertőtlenítés, kötözés szükséges.

Hogy előzhető meg a probléma kialakulása?

A fent említett okok lehetőség szerinti kiküszöbölésével. A beavatkozás után minden esetben gyógypedikűrös felkeresését javaslom a helyes körömvágási technika elsajátítása érdekében. Gyógypedikűrös segítségével, speciális eszközökkel a köröm növekedése megfelelő irányba terelhető.

Néhány szót ejtsünk a sebészeti vonatkozású bőrelváltozásokról is! Milyen problémákkal találkozik a leggyakrabban a rendelésen?

A jóindulatú elváltozások közül az atheroma (faggyúmirigyből kiinduló, kása szerű anyagot tartalmazó tömlő), lipóma (zsírdaganat), fibróma, anyajegy és a különféle keratózisok (szaruréteggel borított bőrelváltozások) fordulnak elő a legnagyobb esetszámban. A rosszindulatú elváltozások közül az időskori basalioma, a laphámrák és a melanoma a leggyakoribb.

A jóindulatú elváltozásokat mikor érdemes eltávolítani?

A bőrgyógyász javaslata a mérvadó ezekben az esetekben, de azért kijelenthető: a rosszindulatú elfajulásra hajlamos (pl.: dysplasticus anyajegyek, keratózisok), illetve panaszt okozó, növekvő, vagy irritációnak kitett elváltozásoktól érdemes megszabadulni! A kimetszett elváltozásokat minden esetben elküldjük szövettani vizsgálatra, a lelet általában 3-4 hét alatt készül el, melyet a sebész véleményez, kitérve az esetleges további teendőkre is.

Az egészségügyben töltött évei során dr. Móga Natália jelentős tapasztalatot szerzett vastagbél- és végbélsebészetben (jó- és rosszindulatú elváltozások kapcsán egyaránt), sérv- és epekövesség-sebészetben, ezen felül akut hasi kórképek ellátásában, továbbá gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) terápiájában, illetve krónikus, komplikált, szeptikus sebek kezelésében (negatív nyomású terápia, intelligens kötszerek). Forduljanak hozzá bizalommal!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.