Maradjunk mozgásban és vigyázzunk a súlyunkra, ha meg akarjuk óvni az ízületeinket!

Az ízületek kopása természetes élettani jelenség, ám az életmódunkkal befolyásolhatjuk, hogy ez a folyamat milyen gyorsan halad előre, mikor kezd panaszokat okozni, mikor válik szükségessé a protézisbeültetés, később protéziscsere. Dr. Németh Tamás ortopéd-traumatológus főorvossal a megelőzés, a korai kezelés fontosságáról, valamint a protézisműtétekkel kapcsolatos tudnivalókról, tapasztalatokról beszélgettünk.

Sok éven át külföldön dolgozott – milyen szakmai tapasztalatokkal felvértezve tért haza?

– Már az egyetem utolsó éveit is Németországban (Heidelbergben) töltöttem, ösztöndíjjal. A diploma megszerzése után visszamentem. Ortopéd és balesetsebész szakorvosként, vezető operatőrként és főorvosként mintegy 15 évet dolgoztam Németországban és Svájcban. Rengeteget tanultam: nagy tapasztalatra tettem szert a térd- és csípőprotetika, medencerekonstrukció, 3D-s egyedi implantátum alkalmazása, protéziscsere (azaz a revíziós protetika), vállsebészet, továbbá a térd-, váll-, csípő-, boka-, és könyökízületi artroszkópia terén.

Számos betegség kapcsán tendencia a fiatalabb életkor felé tolódás. Mi a helyzet az ízület kopásos problémái miatt végzett protézisbeültetéssel kapcsolatban? 

– A jóléti társadalomra rendkívül jellemző a túlsúly és a mozgásszegény életmód. Értelemszerűen ez maga után vonja a csípő és a térd degenerációját is, így a protézisbeültetésen áteső páciensek átlagéletkora fokozatosan csökken, sokkal alacsonyabb, mint 30 évvel ezelőtt. Ehhez hozzájön az is, hogy egyre tovább dolgozunk, sokáig meg kell őriznünk a munkaképességünket, és természetesen szeretnénk minőségi életet is élni. Valljuk be, ezek közül egyik sem megy kopott, fájdalmas ízülettel.

Van különbség fizikai és szellemi munkát végzők között rizikó szempontjából?

– Különösebben nincs. A fizikai munkát végzők az intenzív terhelésnek köszönhetően általában 55 év felett már küzdenek ízületi panaszokkal. De szellemi munka esetén is jelentkeznek gondok, mivel a mozgásszegény (ülő) életmódon, az elhízáson és egyéb negatívumokon keresztül ugyanúgy károsodnak az ízületek. 

Akkor jellemzően 50-60 éves kor között válik társadalmi szintű problémává a degeneratív ízületi panasz. 

– Igen, de rendszerint eleinte nincs szükség operációra. A diagnózis alapján eldől, hogy kezelhető-e a probléma konzervatív megoldással vagy nem. Az ortopéd orvos feladata ekkor az, hogy a beteg eredeti ízületét minél tovább megtartsa. Ha már folyamatosan nyugalmi vagy terhelési panaszok jelentkeznek, és a fájdalomcsillapító állandó társsá válik a mindennapokban, akkor sajnos már nem marad egyéb megoldás, csak a műtét.

Hogy fest a kopásos problémák diagnosztikája?

– Indul az egész egy fizikális vizsgálattal, és történik egy röntgen is, illetve egyre inkább része az első körös diagnosztikának az MRI-vizsgálat is. Egyes panaszok esetében CT, laborvizsgálat is szóba jön.

Konzervatív terápiával milyen mértékben lehet megelőzni vagy kitolni a protézis beültetését?

– Ha már sikerül nyernünk néhány évet, azaz kitolnunk a beültetést, az már nagy eredmény! Nem mindegy, hogy valaki 55 vagy 75 évesen kap egy protézist. Egy implantátum élettartama átlagosan 20 év, tehát ha a beteget 75 évesen műtik, akkor már – minden bizonnyal – nem lesz szüksége cserére az élete folyamán. A cél épp ezért az, hogy ameddig csak lehet, őrizzük meg az eredeti ízületet!

Mindenkinél érvényes az implantátumra vonatkozó 20 éves élettartam?

– Nem. Rendszerint hölgyeknél, pajzsmirigybetegeknél, túlsúllyal küzdőknél, túl intenzív sportot űzőknél előbb lazul. De az is lényeges befolyásoló tényező, hogy milyen típusú, minőségű protézis kerül be. Ennek ellenére kijelenthető: az irányadó, átlagos élettartam 20 év.

A pajzsmirigyproblémák miként hatnak az ízületeinkre?

– Nem közismert tény: ez a szervünk jelentősen befolyásolja a csontanyagcserét, a csontritkulást. De ugyanígy ronthatják az ízületek állapotát egyes autoimmun betegségek is, például a reumatoid artritisz.

Mit tehetünk a kopásos problémák megelőzéséért? Hogy kerülhetjük el a protézisbeültetést?

– A legfontosabb, hogy mozgásban kell maradni és nem szabad elhízni – sportoljunk tehát rendszeresen, illetve nagyon figyeljünk oda az étkezésre! A mozgás terén azonban legyünk mértéktartóak: ne terheljük túl a végtagjainkat! A hosszútávfutás, az extrém sportok túl nagy megterhelést jelentenek az ízületeknek. Meg kell említeni tanácsként a betegségekkel kapcsolatos tudatosságot is: ha már kialakult egy pajzsmirigyzavar vagy autoimmun betegség, akkor a kezelés kapcsán legyünk együttműködőek, kövessük a szakorvos instrukcióit! 

Kulcsfontosságú lehet az is, hogy korán, még időben kérjünk segítséget, ha már panaszt okoz a kopás.

– Igen, és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni. Hiszen korai fázisban egy konzervatív terápiával, életmódváltással az eredeti ízület még hosszú ideig megóvható – akár 10 évig is kitolható a műtét! Ha bekerül például egy kopott csípőjű, 55 éves férfi páciens a gondozási folyamatba, részt vesz ortopéd szakorvosi kontrollon, készül róla évente röntgen, kitartóan jár gyógytornászhoz, a fociról átáll kerékpározásra, mindemellett megfelelően kontrollálja a táplálkozását, így nem növekszik a súlya, akkor jelentősen lassítható az ízület kopásos folyamata.

A fizikai állapotunk befolyásolhatja a műtét sikerét is?

– Az elhízás jelentős mértékben növeli a fertőzés esélyét. Külföldi statisztikák szerint normál BMI esetén az infekció aránya 1 százalék, míg 34-es BMI felett már 19 százalék. Ugyanígy feltornázza a műtéti rizikót a cukorbetegség, és egyéb krónikus betegségek is.    

Ha addig a pontig jut a kopásos csípő- vagy térdízületi probléma, hogy a szakorvos műtétet javasol, meddig érdemes várni a műtéttel?

– Az egyik legnagyobb probléma ezen a téren, hogy előfordul, hogy több év is eltelik a műtét megvalósulása és a beavatkozás szükségességének kimondása között. Ennyi idő alatt olyan szintre juthat az állapotromlás, hogy elveszítheti az állását a beteg, és akkor még az életminőségromlásról nem is beszéltünk. Ráadásul a műtét is könnyebb, ha időben történik.

Hány napos kórházi tartózkodást tesz szükségessé a csípőprotézis-beültetés? A műtét után mennyi a felépülési idő?

– A beavatkozás miatt összesen 3 napot kell bent lennie a betegnek. A beültetést követően már másnap megengedjük, hogy felálljon és teljes testsúllyal terhelje az ízületét. De ez még nem azt jelenti, hogy egyből önellátó lesz – megfőz magára, elmegy vásárolni. Ehhez a fázishoz körülbelül 4-6 héttel a műtét után jut el. A teljes rehabilitáció 6 hónap, de térdprotézisnél még több, akár 8-9 hónap is lehet – ennyi időt vesz igénybe, míg a teljes izomerőt visszaszerzi a műtét után a páciens. És ez a tévhitekkel ellentétben teljes mértékben független az alkalmazott feltárási technikától (elülső, hátsó, oldalsó stb.)! Mi is vizsgáltuk ezt, és készítettünk egy tanulmányt ennek kapcsán: 3 különböző feltárásból operáltunk kollégákkal, majd összehasonlítottuk az eredményt: funkcionálisan semmilyen különbség nem igazolódott.

A műtét sikere szempontjából akkor mi a meghatározó?

– Alapvetően a megfelelő implantátum, illetve annak berakásának precizitása határozza meg a műtét rövid és hosszú távú eredményét. Ezenfelül a páciens életmódja is lényeges a későbbiek folyamán: van-e túlsúly, túl intenzív mozgás és terhelés.

Milyen utánkövetésre van szükség a műtétet követően?

– Két hét után szedjük ki a varratot, majd esedékes kontroll 6 héttel, 3 és 6 hónappal, továbbá 1 évvel később. Ilyenkor röntgenre is szükség van, hogy lássuk, minden rendben van-e. A későbbiek folyamán is nyomon kell követnünk a beteg állapotát, hogy ha lazulás tapasztalható (körülbelül 10-15 év után), akkor még időben – jelentős csontvesztés előtt – végrehajthassuk a protéziscserét. Nem szabad megvárni, hogy a protézis igazán nagy bajt okozzon, például az elmozdulás miatt eltörjön a combcsont vagy a medence! Ilyenkor már egy sokkal nehezebb kiindulási helyzetből vágunk neki a műtétnek. Csípő- vagy térdprotézis-beültetés után érdemes tehát évente elmenni röntgenre, és megfelelő életmódot folytatni – ennek jelentőségére és módjára külön fel kell hívni a beteg figyelmét. Fontos szerep jut az utánkövetésben a betegedukációnak, az orvos-beteg kommunikációnak, amire én is nagy hangsúlyt fektetek, hisz a tájékozott beteg tud igazán jól együttműködni. 

Dr. Németh Tamás ortopéd-traumatológus főorvos tevékenységének fókuszában a csípő- és térdproblémák, a protézisbeültetés, a protéziscsere áll, de forduljanak bizalommal hozzá sportsérüléssel, továbbá bármilyen ortopédiai vonatkozású fájdalommal, deformitással, mozgást korlátozó problémával is!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.