Elhúzódó, rendszeres hasfájás hányingerrel kísérve? Lehet, hogy dyspepsia

A gyomor- és bélrendszert érintő panaszok (többek között a puffadás, a hasfájás) egyre több ember életét keserítik meg napjainkban. Viszonylag kevésbé ismert ide tartozó tünetegyüttes a dyspepsia. Dr. Németh Barna gasztroenterológus segítségével megválaszoltuk a leggyakoribb és egyben legaktuálisabb kérdéseket a probléma kapcsán.

„Mi miatt alakul ki a dyspepsia?”

Számos szervi eredetű ok kiválthat dyspepsiás tüneteket, többek között:

• gyomorfekély
• nyombélfekély
• daganat
• krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
• epekő

Ha nem talál a szakorvos kiváltó okként szervi eltérést, akkor funkcionális dyspepsiáról beszélünk. A nőknél ez gyakoribb kórkép, ami részben hormonális okra vezethető vissza, a progeszteron ugyanis lassítja a gyomor kiürülését. A másik ok, hogy érzékenyebbek a nők a viszcerális (belső szerveket érintő) fájdalmakra. Ráadásul esetükben gyakoribbak a dyspepsia kialakulásának kockázatát növelő tényezők is, azaz a depresszió, a szorongás, illetve a non-szteroid gyulladáscsökkentő-, vas- vagy fogamzásgátló-szedés.

„Honnan lehet tudni, hogy dyspepsiám van?”

„Az 50-60 év felett jelentkező panaszok esetén gyakoribb az organikus/szervi elváltozás” – mondja dr. Németh Barna gasztroenterológus szakorvos. Jelentkezhet           mellett tünetként hányinger, teltségérzet, gyomorégés, böfögés, gázképződés, puffadás, fáradtságérzet is. 

Enyhe tünetek esetén elegendő felkeresni a háziorvost a probléma menedzseléséhez. Súlyosabb esetben már erős stressz, szorongás is megkeseríti a mindennapokat, nehezítetté válik a társasági élet, és rendszerint szakorvosi segítséggel orvosolható a probléma. 

Ha nyelészavar, hányás, indokolatlan fogyás, vérzés, étvágytalanság, vérszegénység, sárgaság jelentkezik a hasi fájdalom mellett, akkor szintén indokolt a további kivizsgálás.

„A SIBO és a dyspepsia között van összefüggés?”

Felhasi fájdalom, teltségérzet, böfögés, fáradtságérzet, puffadás a SIBO-nál is jelentkezik. Ezt a fermentációs folyamat generálja, ami fokozott gázképződéssel, gyulladással és motilitászavarral jár. (Motilitászavar esetén ezek az emésztőrendszeri mozgások túl lassúak, túl gyorsak, vagy rendszertelenek, tehát mérsékelt hasmenés vagy székrekedés jelentkezhet.)

Mindezek a panaszok a dyspepsiánál is előfordulnak. A különbség, hogy a SIBO-ban a fermentáció és a motilitászavar a közös tünetek kiváltó oka, a dyspepsiában azonban ezek következményként vagy társuló problémaként fordulhatnak elő.

„Honnan tudhatom, hogy dyspepsiám van? Hogy diagnosztizálják?”

Kifejezetten dyspepsia-szűrés nincs. Az anamnézis felvétellel és az egyéb irányú kivizsgálással feltérképezhető, hogy van-e fentebb említett szervi ok, ha nincs, de a tünetek erre utalnak, akkor funkcionális dyspepsia jöhet szóba.

Általában akkor gyanakszunk funkcionális dyspepsiára, ha egy betegnél évek óta fennállnak a panaszok, és nem csökkent indokolatlanul a testsúlya, jó étvágya van, a laborjában nincs eltérés. Ennek két csoportja van, az egyik fájdalommal jár, a másik pedig étkezés utáni teltségérzettel.

„Hogy egyek, hogy enyhítsem a dyspepsia tüneteit?”

A táplálkozás és a stressz jelentősen befolyásolja a tüneteket. A zsíros, fűszeres, savas ételek fokozzák a panaszokat. A stressz pedig megváltoztatja a gyomor- és a bélműködést, lassítja a gyomor kiürülését, a savtermelést, ezzel együtt súlyosbítja a dyspepsiás tüneteket.

Ajánlott a dohányzás elhagyása, a kávéfogyasztás csökkentése. A szedett gyógyszereket is felül kell vizsgálni, mert az is lehet, hogy ezek közül az egyik jelentősen hozzájárul a panaszok kialakulásához.

Nem mindegy az sem, hogy mennyit és mikor eszünk. Javasolt a kisebb mennyiségű ételek fogyasztása, valamint nem ajánlott későre hagyni a vacsorát. A nehezen felszívódó szénhidrátokat, a FODMAP-eket is ajánlott hanyagolni, mert ezek is segítik az erjedési folyamatot.

A tapasztalatok szerint a gluténmentes diéta is segíthet, de szigorúan csak orvosi konzultációt követően vágjunk bele egy ilyen jellegű étrendmódosításba.

„Mit lehet tenni, ha az életmódváltás sem segített?”

Ilyenkor Helicobacter pylori státuszt kell készíteni kilégzéses teszttel. Ha igazolódik a fertőzés, ennek kezelése támogathatja a gyógyulást.

Másik megoldás az úgynevezett savszekréció-gátlás. Ekkor rövid ideig kis dózisú savcsökkentő terápiát ír elő a szakorvos. (A prokinetikus szerek alkalmazása is szóba jöhet, de ezeknél számolni kell a mellékhatásokkal is.)

Szükség esetén antidepresszáns adására is szükség lehet, rendszerint a triciklikus típusú szerek válnak be.

Emellett hatásos lehet olyan gyógynövény alapú készítmény is, ami szabályozni képes a gyomorürülést, csökkentheti a viszcerális érzékenységet, csillapíthatja a fájdalmat.

Ha jelen van a SIBO, azaz a vékonybél kontamináció, akkor azt is érdemes kezelni.

„Ha Helicobacter-fertőzésem van, nagyobb eséllyel alakul ki dyspepsia?”

Világszerte ez a legelterjedtebb fertőzés – ráadásul egy életre szól –, azonban az eseteknek csak 15-20 százalékában alakul ki panasz. Ennek oka, hogy más-más virulenciájú és tünetképző hatású Helicobacter pylori baktériumtörzsek támadják meg az embereket. Ezenfelül egyénileg változó a kiváltott reakció is. (Emlékezzünk vissza, hogy a COVID is mennyire különbözően hatott egyes emberekre!)

„Mi történik, ha nem kezeltetem a dyspepsiát?”

Az életkilátásokat nem rontja, az életminőséget azonban igen. Panasz esetén érdemes segítséget kérni háziorvosunktól, vagy súlyos esetben egy gasztroenterológus szakorvostól.