„Milyen életmód növeli a vastagbélpolip kialakulásának esélyét?”
Az elhízás (főleg a belsőszervi), az alkoholfogyasztás és a dohányzás bizonyítottan növelik a rizikót, de vizsgálják a vírusok, baktériumok szerepét is. (A HPV-nek, az E. coli-nak és a fuzobaktériumoknak is lehet jelentősége a folyamatban.) Ezenfelül a diszbiózis, azaz a bélflóra felborulása is kedvez a daganatképződésnek. Mindezen tényezők egy kiváltott gyulladásos folyamat révén vezethetnek polip- majd rákképződéshez.
Meg kell említeni, hogy a genetikának is fontos szerepe van. Hajlam esetén inaktiválódnak a tumorszupresszor gének (APC, B53 gén), amelyek visszafogják a polip kialakulását, a tumor létrejöttét fokozó onkogének ezzel szemben aktiválódnak. Ha az első fokú rokonok között van adenomás (jóindulatú daganatos) eset, akkor két-háromszoros az esély a vastagbélpolip kialakulására.
A genetikán nem, de az életmódon lehet változtatni!
„A polipok milyen arányban alakulnak át rosszindulatú daganattá?”
Ez függ a vastagbélpolip méretétől, típusától és szövettani szerkezetétől.
A legtipikusabb polipfajta az adenomatózus polip. Az 1 cm-nél kisebb elváltozásnál 1-5% az esély a rákos átalakulásra. A közepesnél, tehát az 1-2 cm-esnél 20-30%, míg a nagyoknál (tehát a 2 cm-t meghaladóknál) már 20-50% a valószínűsége a rákos elfajulásnak.
| Végeztek egy kísérletet: nyomon követték, hogy 1 cm-es polipokból 5 év alatt milyen gyakran alakul ki rákos elváltozás. Azt tapasztalták, hogy az érintettek 2,5%-ánál következett ez be, 10 év múlva azonban 10%-uknál, 20 év múlva pedig már 24%-uknál. |
Más genetikai eltérések okozzák a vastagbélpolipok másik típusát, a serrated (fogazott) polipot. Ez jellemzően magasabban fekvő területeken keletkezik a vastagbélben, és gyakrabban alakul ki belőle rosszindulatú elváltozás, ráadásul gyorsabban zajlik a folyamat. Azaz ami az adenomatózus típusnál 10-15 évet vesz igénybe, az a serrated (fogazott) polipnál csak néhány esztendő. Épp ezért ezek szorosabb utánkövetést igényelnek.
„Nincsenek tüneteim. Mikor menjek el először vastagbélrákszűrésre?”
Hazánkban évente mintegy 10 ezer új vastagbélrákos esetet azonosítanak, ami az összes daganat 10 százalékát teszi ki. Ez egy igen magas ráta. Kevesen tudják, hogy középkorúként sem vagyunk biztonságban: az érintettség most már 50 év alatt is egyre jelentősebb!
“A betegség korai stádiumában nem okoz olyan panaszt, ami még időben elvinne bennünket orvoshoz. Amikor tapasztalhatunk tüneteket, a vastagbélrák már előrehaladott állapotban van, és ezzel együtt a gyógyulás esélye is csekélyebb. Nem elég tehát csak akkor ellátogatni szakorvoshoz, amikor érzékelhető a baj. A szűrés tünetmentesen életmentő lehet!” – hangsúlyozza dr. Németh Barna gasztroenterológus.
A protokoll szerint 50 éves kortól kell részt venni szűrésen. Ám mivel az érintettség folyamatosan nő a fiatalabbak körében is, 40-45 éves kortól már érdemes elmenni az első szűrésre. Ez fokozottan érvényes magasabb rizikó (például elhízás, dohányzás, családi halmozódás) esetén!
„Mire számíthatok a szűrésnél? Mik a lehetőségek?”
Az állami szűrési folyamat első állomása a székletvérteszt, amellyel detektálni lehet a gyomor- és bélrendszerben keletkező vérzést. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy pozitív eredmény nemcsak poliperedetű vérzésre utalhat, hanem okozhatja bélgyulladás, vagy akár gyomorfekély is. Ráadásul csak bizonyos méret feletti elváltozás és vérző polip eredményez vért a székletmintában. A vizsgálat hátránya tehát, hogy magas az álpozitivitási és álnegativitás arány, továbbá csekély az érzékenység.
A nagy méretű (2 cm-nél nagyobb) polipok esetén a székletvértesztek 50%-a pozitív, kisebbeknél viszont egyenesen elenyésző a székletvérteszt pozitivitási aránya. Összességében elmondható: a pozitív székletvértesztek mintegy 30 százalékánál igazolódott végül polip.
A kolonoszkópia az arany standard vizsgálat a vastagbélpolipok kimutatására. Elvégzése során amellett, hogy látjuk, van-e polip, el is távolíthatjuk azt, és szövetmintát is vehetünk belőle.
Alkalmazzák még a CT kolonográfiát (más néven virtuális kolonoszkópiát) is.
„Mit kell tudni a virtuális kolonoszkópiáról?”
Akkor végzik a virtuális kolonoszkópiát, ha valamilyen okból a hagyományos kolonoszkópia nem kivitelezhető, vagy sikertelen volt.
Ez egy speciális CT-vizsgálat, amely modern, nem invazív képalkotó eljárás, amellyel egy háromdimenziós kép nyerhető ki a vastagbélről. Előkészület ugyanúgy szükséges hozzá, mint a vastagbéltükrözéshez. A beleket fel kell fújni széndioxiddal/levegővel, és hason vagy háton fekve készül a felvétel. Előnye, hogy nem kell bejuttatni a testbe eszközt, emellett gyors, kis kockázattal jár, áttekinti a belet, illetve más hasi szervekről is ad információt.
Hátránya, hogy a kis méretű, 5 mm-nél kisebb polipok nehezen vehetők észre általa, ezenfelül nem lehet a vizsgálat során szövettant, polip-eltávolítást végezni, mindemellett sugárterhelést is jelent a betegnek. Ráadásul, ha eltérés igazolódik, akkor mindenképp szükségessé válik a kolonoszkópia.
„Milyen gyakran kell kolonoszkópián részt venni?”
A megnövekedett kockázat miatt gyulladásos bélbetegség esetén érdemes 3-4 évente endoszkópos ellenőrzést végezni.
Egy negatív kolonoszkópos vizsgálat vagy egy diagnosztizált nem rosszindulatú (neoplasztikus) polip esetén elég 5 év múlva ellátogatni endoszkópiára. Ha rizikósabb vagy nagyobb polipot talál a gasztroenterológus szakorvos a tükrözésnél, akkor 3 év múlva ajánlott.
Az általános irányelveken túl azért alapvetően egyedi eset függvénye és a szakorvos személyes döntése, hogy milyen időközönként szükséges kontroll. Több dolgot is mérlegel ekkor a szakorvos, többek között a szövettan eredményét, a polipok számát és az egyéni kockázatot.
Ha panasz jelentkezik, akkor természetesen korábban kell jelentkezni kontrollra.
„Polipom van. Hogy távolítható el?”
Az eltávolítás módja függ a polip méretétől, alakjától, elhelyezkedésétől, az elérhetőség bonyolultságától. A polypectomia alapfeltétele egy jó minőségű kolonoszkópia.
