Képzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, ezért szakértőnk hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.
Influenza vagy sem? Így védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen
Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, egészségközpontunk infektológusa.
Háromszintű védelem a tüdőnek
Első védvonal: a légzőszervek megerősítése
A napsütéses órák száma télen drámaian csökken, miközben a szervezetünknek épp ekkor van a legnagyobb szüksége a D-vitaminra, amely nemcsak csontjaink, hanem immunrendszerünk működéséhez is elengedhetetlen. Kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a tüdőfunkciót és csökkentheti a légúti fertőzések esélyét. A szakértők ezért felnőtteknek napi 2000-4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin-pótlást javasolnak a téli hónapokban.
Második védvonal: az immunrendszer általános támogatása
Zsúfolt közösségi terekben – tömegközlekedési járműveken, bevásárlóközpontokban, rendezvényeken – a maszk viselése továbbra is hatékony védekezés. A rendszeres szellőztetés otthon és a munkahelyen is segít csökkenteni a víruskoncentrációt a levegőben. És bár közhelynek tűnhet: az alapos kézmosás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás még mindig a legerősebb pajzsunk a kórokozókkal szemben.
Harmadik védvonal: gyors cselekvés és védőoltások
„Soha nem késő mérlegelni a védőoltásokat. Az influenzaszezon jellemzően március végéig, április elejéig tart, a COVID általában enyhébb tüneteket okozó új variánsai pedig egy éven belül többször is visszatérhetnek, így még év végén vagy jövő év elején is van értelme beoltatni magunkat, ha eddig elhalasztottuk. A 2025/26 évi szezonális influenza elleni oltóanyag 3 komponensű, gyermekek számára orrcsepp formájában is elérhető” – hangsúlyozza szakértőnk.
Krónikus betegek: a legveszélyeztetettebb csoport
A cukorbetegek, szív- és érrendszeri problémákkal élők, asztmások, tüdőbetegek és az immunhiányos állapotban lévők számára egy látszólag egyszerű influenza akár életveszélyes szövődményekkel is járhat. „A krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten oda kell figyelniük a megelőzésre. Nekik, és a közvetlen környezetükben élőknek különösen ajánlott az oltás. A magas kockázattal élőknek a bakteriális szövődmény csökkentésére tüdőgyulladás elleni immunizálás is javasolt. A két oltás egyidőben is beadható” – emeli ki dr. Jelenik Zsuzsanna.
Vegyük kezünkbe szervezetünk védelmét
Egészségközpont szakorvosaitól olyan személyre szabott megoldásokat kaphat, amelyek több szinten is védelmet nyújtanak:
Védőoltások beadása és időzítése
Szakemberek segítenek megtalálni az ideális időpontot az influenza és más légúti megbetegedések elleni védőoltások beadására. Az oltás ugyan nem garantál 100 százalékos védelmet, de jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát. Az oltóanyag kiválasztásánál az orvosok figyelembe veszik az aktuálisan keringő vírustörzseket is.
D-vitamin-szint mérése és pótlása
Laboratóriumi vérvizsgálattal pontosan meghatározható, szükségünk van-e D-vitamin-pótlásra és ha igen, milyen mértékben. A mérés eredménye alapján az orvos személyre szabott dózist javasol, elkerülendő a túladagolást, amely ugyanúgy káros lehet, mint a hiány.
Tüdőfunkció-vizsgálat krónikus betegeknek
Az asztmások, COPD-s betegek és egyéb légúti problémákkal küzdők számára különösen ajánlott a téli időszak előtt vagy alatt elvégeztetni egy légzésfunkciós (spirometriás) vizsgálatot, amely segít felmérni a tüdő aktuális állapotát, és időben jelzi, ha romlás következett be. Az eredmények alapján a tüdőgyógyász módosíthatja a kezelést vagy kiegészítő terápiát javasolhat, ezzel megelőzve a súlyosabb légúti fertőzéseket.
Személyre szabott tanácsadás az immunerősítésről
A háziorvos és szakorvosok egészségi állapotunknak megfelelően ajánlanak életmódbeli változtatásokat, étrend-kiegészítőket vagy egyéb megelőző intézkedéseket. Ez lehet például antioxidánsokban gazdag táplálkozás, stresszkezelési technikák bevezetése, alvási szokásaink javítása, vagy akár probiotikumok alkalmazása a bélflóra és ezáltal az immunrendszer támogatására.
A cikk dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus szakember közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.